VELI BEJ FÜRDŐJE

VELI BEJ FÜRDŐJE

Budapesten a Rózsadomb lábánál található a Felhévíz nevű városrész, mely a meleg vízű forrásai után kapta a nevét.
A Veli bej fürdőt 1574-75 között Szokollu Musztafa, Buda leghíresebb pasája építtette. Az építés emlékét őrző tábla ma is látható a fürdő falán. A pasa jó érzékkel választotta ki a fürdő helyét, hiszen a Budáról észak felé kivezető „Országút” mellett már a rómaiak is élvezték az itteni hőforrások áldásait. Akárcsak Árpád fejedelem, aki szintén táborozott errefelé. IV. Béla hívta az országba a Johannita Rend lovagjait, akik ispotályt működtetett ezen a helyen.
A törökök előtt, Mátyás király uralkodása idején pedig állandó használatra létesített fürdőt állt itt.

Evlia Cselebi híres török utazó 1663-ban így írta a fürdőről:
Buda minden lakosa, ha egy rokona elhalálozik, ebből a fürdőből vitet vizet hordókban, a tetemet ezzel az Isteni Hatalom keze által forralt vízzel mossa meg. Ez a kegyes cselekedet Buda erkölcsi értékeinek egyike.
1584-ben Melchior Besolt írja:
Hajóink mellett volt egy török fürdő is, ahová sokan elmentek közülünk fürödni vacsora után. Ez híres volt vizének jóságáról és szépségéről, valamint számos díszes csorgókútjáról. Ezzel a vízzel való mosdás a gonosz betegségek legtöbbjére megfelelő.
Másik leírás 1594-ből, Mehmed bin Háfi z Ömer er-rúmí-tól:
Buda városában számos helyen van hévíz. Buda városának határában van, s Veli bég hévize néven ismerik. Vize közepesen meleg. Forrásából annyi víz tör fel, amennyi öt malmot is meghajtana. Ezzel a vízzel való mosdás is a gonosz betegségek legtöbbjére megfelelő.

A Veli bej fürdőt a 18. században már Császár fürdőnek hívják. 1806-ban Marczibányi Károly királyi tanácsos, a kor egyik legnagyobb mecénása megvásárolta és nagyszabású helyreállítási és átalakítási munkába kezdett, majd a budai Irgalmasrendnek adományozta a fürdőt.
A bejárat­hoz egy kőtáblát helyeztetett a következő felirattal: „Az ápolatlan betegeknek szenteltetett 1806”.

Néhány évtizeddel később így emlékeztek vissza a munkálatokra: „a romokban heverő düledékek eltakaríttatván, elkezdették kutatni a hévízforrások fő kútfejét, s a hajdankor építményire mutató földlepte kőrétegzetek félre mozdíttatván, s újabb épületeknek ásatván alapjai, ismét napfényre tűnt fel a szénsavval bőven bugyogó, s a törökök által titkos isteni erővel felruházott s szentképpen őriztetett mainapi forrás”.

A forrás gyógyereje hamar ismertté vált, és 1804-ben a Helytartó Tanács rendeletére egy orvosi bizottság – melyben Kitaibel Pál is részt vett – tudományosan megvizsgálta, és meghatározta a gyógyforrás kémiai összetételét. Az ásványvíz nagy gyógyerejének híre gyorsan elterjedt, és a fürdő fokozatosan az ország egyik legtekintélyesebb gyógyhelyévé vált. Mindez te­hát elsősorban a gyógyforrásoknak volt köszönhető, melyek feltörési helyeit – mint a fürdő legfontosabb al­kotórészét – nagy becsben tartották.
Alig telt el 36 év Hild József nagyszabású tervei alapján a Veli bej fürdő köré egy impozáns építészeti egység épült. A Császár fürdő gyógyudvarát 1842-ben építették fel, a Veli bej fürdőből pedig Budapest egyik első gőzfürdőjét alakították ki. 1926-ban megépül a Császár fürdő verseny medencéje és az ezer főt befogadó lelátó. Ugyancsak ebben az évben rendezik meg a fürdőben az első úszó, műugró és vízilabda Európa-bajnokságot.
A régi épületek nagy része sajnos ma már nincs meg, helyén a 70-es években új kórház épületet emeltek, ami „modern” szárnyával teljesen bezárta a kis török fürdő megmaradt darabját.
Ma már kívülről szinte semmi sem látszik Buda legszebb török fürdőjéből.
A Betegápoló Irgalmasrend 2000-ben visszakapta a Császárfürdő épületegyüt­test.
2004-ben a Veli bej fürdő teljes felújítása is meg­történt.
Felújítás előtt a Budapesti Történeti Múzeum régészei száll­ták meg a területet akik rábukkantak a 400 éves épület eddig fel nem tárt elemeire: eredeti padló burkolatra, festett vakolatra, vízvezeték- és csatorna­rendszerre valamint a fürdőt tápláló kútra. Találtak középkori temetőt, edényeket, malomköveket, és nem utolsó sorban vizet, vizet, és még több vizet…

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
.irgalmasrend.hu
Wikipédia
termalfurdok.com
termalonline.hu