IGAZSÁGOT A PELIKÁNNAK, MERT NEM IS ISZIK, MINT A GÖDÉNY!

IGAZSÁGOT A PELIKÁNNAK, MERT NEM IS ISZIK, MINT A GÖDÉNY!
Drága Olvasó, bizonyára Te is találkoztál ezzel az igaztalanul a pelikánra ragasztott szólással. Ha esetleg az eredetét nem tudtad volna, rövidesen utánajárunk, de előtte foglalkozzunk egy kicsit a madár nevével…
A gödény szó egyes nyelvészek szerint a szó az ótörök kutan rokona, ugyanúgy mint a hattyú szónak. (Az oszmán-törökben a borzas gödény neve kutan, míg a csagatáj török nyelvben a kotan szó „hattyút” jelent. A kutan ótörök szóalakja eleve a hattyú származéka, amely quɣu a jenyiszeji ótörök feliratokban.
A pelikán név pedig a hasonló ejtésű és azonos jelentésű görög pelekanosz. A név hangutánzó eredetű, valószínűleg a csőrét csattogtató pelikán hangja alapján.
A madárnak igen kiterjedt családfája van és szinte minden földrészen megtalálható, de mi most foglalkozzunk csak a rózsás gödénnyel.
Sekélyebb vizekben élő madár, táplálékukként sok hal szükséges, és nem tudnak víz alá merülni. Több fajt is találtak a sós vízen, és amelyekről bebizonyosodott, hogy kitelelnek a nyílt vízen is.
A hatalmas termetű rózsás gödény (természetvédelmi értéke 250.000 Ft) szárnyfesztávolsága elérheti a 330-350 centimétert, míg testtömege meghaladhatja a 10 kilogrammot is. Életkoruk a negyven évet is meghaladhatja.
A rózsás gödény korábban igen elterjedt volt a történelmi Magyarország sekélyebb tavain, mocsaras területein, az 1870-es években eltűnt hazánkból. Helyzete máshol sem túl rózsás, mára Európában csak a Duna-delta és a Fekete-tenger néhány partszakaszán találhatók meg. Itt példányszámukat mintegy tizenötezerre teszik.
Élelemgyűjtési szokása sok mindenre magyarázatot ad. A madarak csapatokba verődve erőteljes szánycsapásokkal, mintegy hajtják maguk előtt a kishalakból álló rajokat, közben a csőrükkel „hasítják maguk előtt a vizet. A csőrük alatt és részben a toroktájékra is kiterjedő hatalmas, akár 10-12 literes bőrlebeny található. Vadászat közben ezt töltik meg vízzel és persze a benne rekedt kishalakkal. Ezt követően a felesleges vizet egyszerűen engedik kicsorogni, visszatartva az értékes táplálékot. A szemlélő számára mindez olyan látszatot kelt, mintha a madár (tíz)literszámra nyelné a vizet, innen tehát a mondás.
A rózsás jelzőt a költés és fióka nevelés időszakában szokásos színváltozatukról kapták. Az alapesetben fehér tollazata rózsaszínes árnyalatot kap. Az általában két tojásból kikelt fiókákat a begytartalmukban már részben megemésztett „halcsócsalékkal” etetik. Nagyobb korukban a fiókák a szülők toroklebenyében hozott egész kishalakat „vadászgatják” ki.
Az előbbi jelenség adta az alapját a legendának, mely szerint a pelikán a fiókáit a vérével táplálja és így lett a szülői önfeláldozás jelképe. Régebbi korok egyházi ábrázolásában igen gyakran felbukkan, ez a jelkép, így például a református egyházban a pelikán a népéért önmagát feláldozó Jézus jelképe. Ezért pelikán díszíti több református templom szószékének koronáját, többek között a szalonnai, sajószentpéteri, somkeréki templomokban. Különösen szép a kolozsvári Farkas utcai református templom hangvetőjének tetején álló madármotívum.
A rózsás gödény az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) kabalaállata, és hivatalos logójának központi motívuma.
Fentiek alapján indokoltnak látom a rózsás gödény felmentését az iszákosság vádja alól és kérem rehabilitációját.
Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla
Forrás:
Szergej Sztarosztyin etimológiai adatbázisa
NatGeo
wikiorg
Főv Állat és Növénykert

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *