A MAGNÓLIA

A MAGNÓLIA

Nem túlzás at a kijelentés, hogy a magnólia (vagy liliomfa) az egyik legszebb virágzó fa.
A köznyelvben néha -tévesen- tulipánfának nevetik, összetévesztve az Észak-Amerikából származó tulipánfával (Liriodendron tulipifera).
A liliomfák az egyik legősibb zárvatermő növénycsoport mai képviselői. Legkorábbi fossziliáit Kansasban találták.
A kutatóknak sikerült 17 millió éves megkövesedett Magnolia leletekből 17 DNS-szekvenciát azonosítani. Ezek közül 13 azonos volt a ma élő magnóliák DNS-ével, és csak 4 különbözött azoktól, ami egyértelműen bizonyítja a rokonságot. Európában és Nyugat-Ázsiában is találtak magnólia leleteket: teljes leveleket, virágokat és termések lenyomatait. Magyarországon a kora miocénban keletkezett ipolytarnóci lábnyomos homokkőből kerültek elő a 19-20 millió éves Magnolia mirabilis maradványai.
A jégkorszak idején a faj elterjedése visszaszorult.
Magnólia kultúrtörténete…
A történeti források szerint a magnóliákat Kínában buddhista szerzetesek már a 7. században termesztették. A tisztaság jelképekének tartották a templomkertekben nyíló fehér virágú növényt.
A 17. század második felében angol misszionáriusok közreműködésével került a faj Európába. Az első Magnolia virginiana töveket John Bannister 1688-ban küldte Londonba. Ezt a fajt az 1720-as évek végén követte az örökzöld liliomfa (Magnolia grandiflora)-
A kontinensen az első, mérsékelt övi ázsiai faj a hófehér magnólia ( Magnolia denudata) volt, ezt Joseph Banks hozta a 1789-ben. 1790-ben ezt követte az ugyancsak Kínából származó piros magnólia (Magnolia liliiflora). Ennek a két ázsiai fajnak a hibridje, a nagyvirágú magnólia (Magnolia x soulangeana) az 1820-as években jelent meg Franciaországban.
Japánból csak 1852 után amerikai közvetítéssel került be a növény a nemzetközi kereskedelembe.
Magyarországra a 18. század végén érkeztek az első példányok – valószínűleg Esterházy Miklós herceg hozatta őket a kismartoni parkjába, amit 1754-ben kezdtek el építeni – az első feljegyzések 1830-ban említik a növényt. Az 1800-as években a Kámoni Arborétumban is sok magnóliát ültetett Saághy István.
A magnólia vagy liliomfa jellemzése…
A magnóliák eredetileg cserjék, mégis a nagyságuk miatt fának nevezzük őket, hiszen magasságuk – fajtától függően – elérhetik a 4-5 métert is. Vannak örökzöld, lombhullató, nyáron virágzó és tavasszal virágzó fajták. Kora tavasszal nyíló rózsaszín, fehér vagy pasztell színű virágok már a levelek előtt megjelennek a fákon. Mivel a magnóliák kialakulásakor a méhek még nem jelentek meg a Földön, a valódi liliomfákat bogarak porozzák be.
Hogyan ültessük, gondozzuk a magnóliát?
A növények származásukból kifolyólag a meleg éghajlatot kedvelik ezért szeles vagy fagyzugos helyre ne ültessünk magnóliát! Szaporíthatók nyári zölddugványozással és magvetéssel is. Fiatal, erőteljes hajtáscsúcsot keressünk a dugványozáshoz, melyet teleltessünk dugványágyban, hogy gyökeret eresszen. Ezeket a hajtásokat tavasszal már ki is tudjuk ültetni. Átültetése nem ajánlott, mivel gyökérzete húsos nem bírja az átültetést. Időnként a lelógó ágaik földre érve meggyökeresednek, így bujtással is próbálkozhatunk. Magvetéssel általában az alap fajokat szaporítjuk. Ősszel a beérett húsos magokról a magburkot óvatosan lefejtük és tavasszal hidegházba vagy szabadba elvetjük.
.
Hazánkban a két legnépszerűbb és legelterjedtebb faj az örökzöld liliomfa és a japán liliomfa…
Örökzöld liliomfa (Magnolia grandiflora)
Ez a faj átvészeli a hidegebb teleket is, igen magasra nő, akár a tíz métert is elérheti. Levelei sötétzöldek fényesek, oválisak. Minél idősebb a növény, annál erősebb lesz, annál több virágot hoz és jobban tűri a hidegebb teleket is. Talaj igénye a savas, savanyú talaj. Mivel a nedves éghajlatot szereti ezért nyáron a tartós melegben megnő a vízigénye, ezért rendszeresen locsoljuk.
Japán liliomfa (Magnolia kobus)
A legkevesebb törődést igénylő liliomfa, amely virágaival hálálja meg a gondozást. Gyorsan növő egyik legellenállóbb fajta a kelet-ázsiai fajták között. Fagytűrőnek mondható a növény, azonban a korai fagyok gyakran tesz kárt a virágzásában. Szaporítható magról is, azonban ilyenkor hosszú éveket kell várni a virágzásra.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
ankert.hu
fuveszkert.eu
disznovenyek.hu
citygreen.hu
Wikipédia

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *