SumidaA TITICACA-TÓ ÉPÍTETT ÚSZÓ SZIGETEI
A 3800 méteres tengerszint feletti magasságával a Titicaca-tó a világ legmagasabb fekvő hajózható vize. Emellett Dél-Amerika legnagyobb tava, a maga 8372 négyzetkilométeres területével tizennégyszer akkora mint a Balaton. A sós vizű, tó Peru (nyugaton) és Bolívia (keleten) határán fekszik. Itt él Dél-Amerika egyik legérdekesebb népcsoportja az uruk.
Nyelvük, történelmük, hagyományük a messzi múltba nyúlik vissza, de ettől még nem lennének különlegesek, mert ez elmondható a kontinens minden őslakos népéről.
Ami miatt mégis egyedülálló az uru nép az az életmódjuk….
Az uruk a Nap és a Tó örököseinek tartják magukat, történelmük 3500 évre nyúlik vissza, ekkor költöztek az Andok magashegyi vidékére ahova az inkák elől menekültek. Az inka birodalom összeomlott az uruk ősi kultúrája viszont fennmaradt a Titicaca-tó úszó szigetein. Ezeknek a kis szigeteknek az a különlegessége, hogy egytől egyig emberkéz alkotta a perui nádból.
2011-es népszámlálási adatok szerint 1200 uru él a Titicaca-tó nagyjából száz szigetén.
A szigetcsoport három kilométerre található a legközelebbi kikötőtől.
Hogyan készülnek az úszó szigetek?
A szigetek építésének technikája a régmúltba nyúlik vissza. Az összegyűjtött nádat szorosan kévékbe fonják. Ezeket a kévéket úgy kötik össze, hogy körülbelül 1 méteres alapot képezzenek, ez maga az úszó sziget amit hosszú botokkal a tómederhez rögzítenek.
Mivel a nádból készült mesterséges sziget víz alatti része folyamatosan korhad, ezért a felszínen időről-időre újabb és újabb rétegekkel kell pótolni.
Miből élnek az uruk?
A szigeteken kisebb állatokat tenyésztenek, a tóban halásznak és madarakra vadásznak. A nagyobb háziállataikat pedig a szárazföldön nevelik. Mára a legfontosabb jövedelemforrásuk a turizmus. Az idelátogatók örömmel vásárolnak a helyi kézműves termékekből és a hagyományos élelmiszerekből (híresek a péksüteményeik)
Annak ellenére, hogy milyen ősinek tűnik ez az életforma, az uruk valójában nincsenek elzárva a külvilágtól. A szigeteken napcellák szolgáltatják az áramot, a házakban van televízió és a mobiltelefonok töltése is megoldott. A legnagyobb szigeten egy közösségi rádió is működik, amely a régió egész területén hagyományos zenét sugároz. A kisebb gyerekek egy katolikus iskolába járnak az egyik szigeten, az idősebbek pedig a szárazföldre ingáznak középiskolába vagy éppen egyetemre.
Az Uru közösségnek mai napig sikerült megőriznie valamelyest a függetlenségét, továbbra is maguk igazgathatják az életüket, és szigetekre látogató turistákból származó bevételük felett is ők rendelkeznek. Sajnos a nyelvükre ez már nem igaz. Az uruk manapság az aymara és spanyol nyelven beszélnek, 2004-ben a nyelvészek csak két őslakost találtak az úszó szigeteken, akik még beszélték az ősi uru nyelvét.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
cartourmagazin.hu
Wikipédia
otptravel.hu
