A MALOMJÁTÉK

A MALOMJÁTÉK

Ugye ismered, Drága Olvasó? Valószínűleg a világ egyik legősibb játéka. Stratégiai játékok közé sorolják, hiszen a győzelem nem a szerencsén múlik, hanem a játékos logikus gondolkodásán, előre megtervezett lépésein.
Eredete, kora nem ismert de bizonyos, hogy szinte az egész világon elterjedt és nyomai már a bronzkorból is fennmaradtak. Már a késő mükénéi kultúra leletei között is található malomjáték-karcolat. Első – jelenlegi formáját mutató – ismertetése Ovidius i. sz. 2-ben írt A szerelem művészete c. művében található. Az ókori kelták számára a malomjáték ábrája szent, a gonosztól védelmező szerepet is betöltött. A középkori Angliában is nagyon népszerű játék volt, sok neves kolostor kerengőjében találták padokra vésve. Shakespeare Szentivánéji álom c. vígjátékában is említésre kerül.
Érdekes változata a Morabaraba, Dél-Afrikából származó malomjáték, ami még inkább bonyolultabb a jól ismert 9 korongos malomnál: 12 bábu játékosonként, és a táblára került átlók mentén is lehet mozgatni, illetve malmot kialakítani.
A sakk és a kártyajátékok elterjedéséig egyike volt a legnépszerűbb társasjátékoknak. A játékszakértők (mert ilyen is van!) az absztrakt játékok közé sorolják a keleten elterjedt go és az ostábla, vagy az Afrikában és Ázsia egyes részein a sakk szerepét betöltő mancala.
Az absztrakt fogalma itt úgy értendő, hogy nem valós esemény folyik a táblán, mint például a Monopolyban (Magyar hangja a Gazdálkodj okosan).
Elterjedésének oka valószínűleg a kellékek egyszerűségében rejlik, hiszen adott esetben akár egy keményre döngölt földre is fel lehet karcolni a tábláját és kétszer kilenc azonos színű kavics kell hozzá csupán. A lényeg a szabályokban rejlik, amelyek néha vidékenként eltérőek lehetnek.
A játék célja az, hogy az ellenfél korongjait (kavicsait) levegyük, vagy olyan helyzetbe kerüljünk, hogy az ellenfél képtelen legyen lépni. Ennek elsődleges módja a malmok kialakítása (függőleges vagy vízszintes sorokban három korong egymás mellett), ugyanis egy malom létrejöttével levehetünk egy korongot az ellenfél készletéből (abból, ami a táblán van). Ha valakinek csak két korongja marad, elvesztette a játékot, mert már nem tud malmot kialakítani. Viszont ha túl sok malmot alakítunk ki, nagy az esély rá, hogy beszorulunk. Tökéletes játék esetén, vagyis ha egyik fél sem hibázik, döntetlen lesz a játék végkimenetele.
Természetesen további szabályai is vannak, de ezzel most nem untatom az Olvasót.
Népszerűsége a mai napig töretlen annyira, hogy nemzetközi szintű malom-bajnokságokat rendeznek. A WMD (Welt-Mühlespiel-Dachverband) szervezésében 1996 óta évente megrendezésre kerül a malom Európa-bajnokság, eleinte Svájcban, később Németországban. A verseny körmérkőzéses rendszerben zajlik, mindenki játszik mindenkivel oda-visszavágós alapon. Általában a bajnokságon részt vevő nemzetek: német, svájci, osztrák és az utóbbi években magyarok.
Szervezést tekintve a 2018. évi malom Európa-bajnokság kivételt élvez, mivel azt Bándy György szervezte meg, Budapestre.
Bándy Györgyről érdemes tudnunk, hogy volt az első magyar, aki 2014-ben részt vett a malom Európa-bajnokságon, ekkor 6. helyezett lett. A következő három évben ő lett a 2015. és 2016. 2017. évi malom Európa-bajnok.
Ő teremtette meg a lehetőséget a bajnokság lebonyolítására és a versenyzők fogadására. Ez volt az első malom Európa-bajnokság Magyarországon. A malom EB szokás szerint a WMD szervezet hatókörében, lebonyolításában zajlott.
Ma már a számítógép és az internet természetesen betört a malomjáték világába is. Lehetőség van online játékra akár sok tízezer kilométerre lévő ellenféllel is.
De legyünk csak földhözragadtak igazi az, amikor a gyerekeinkkel, vagy unokáinkkal leülünk a szőnyegre malmozni.

Köszönöm a figyelmet!

írta és szerkesztette: Pester Béla
Forrás:
hogyan kell malmozni
wikiorg a malomjáték

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *