AZ ASZFALT-TÓ

AZ ASZFALT-TÓ

Az Aszfalt-tó, bár nem túl látványos, mégis hihetetlenül izgalmas természeti képződmény. Ehhez foghatót nem sűrűn lát az ember. A leginkább útépítéshez használt aszfaltot túlnyomó részt a kőolaj lepárlásából nyerik, de néhány helyen természetes formájában is előfordul, például Venezuelában és Kaliforniában, de a legnagyobb és legjelentősebb a közép-amerikai Trinidad és Tobago szigetállamban található, a La Brea melletti Pitch Lake, magyarul Szurok-tó.
A fekete színű aszfalt egy nagy viszkozitású kőolaj-módosulat, amely felszínén többé-kevésbé szilárd. 41 hektáros természeti képződmény legmélyebb pontja 76 méter. Ez a hely az egyik legfontosabb forrása a természetes bitumennek, érdekes, hogy az ilyen aszfalt minősége semmivel sem rosszabb, mint amit a mesterségesen állítottak elő.
A tavat Sir Walter Raleigh fedezte fel 1595-ben. Az aszfalt bányászata 1867-ben kezdődött.

Az angolul Trinidad Pitch Lake-ként emlegetett tó partjainál azóta is folyamatosan folyik a kitermelés. Évente körülbelül 150 000 tonnányit bányásznak és ezidáig több mint 10 millió tonnát termeltek ki, amit a világ számos tájára exportálnak, például az USA-ba, Nagy-Britanniába, Kínába. New York egyes utcáit szintén ebből a tóból származó bitumen borítja.
A szakemberek a Szurok-tó felfedezése óta próbálják megfejteni a pontos eredetét. A legvalószínűbb magyarázatnak azt tartják, hogy a tó kialakulása a szubdukciós a két óceáni kőzetlemez összeütközésének eredménye. Az így keletkezett törésvonal mentén kőolaj törhetett a felszínre, amiből a levegőnél könnyebb anyagok elpárologtak, a megmaradt agyag és víz keverékéből pedig létrejött az aszfalt.

A hely a turisták körében is igen népszerű: évente mintegy 20 ezren látogatják meg. A tóban kis szigetekként megjelenő aszfaltra állva az ember kicsit besüpped, és nyomot hagy, de néhányan bele is mártóznak.

A tónak van saját élővilága. Bizonyos mikrobák képesek élni a kátrányban de ezeknél sokkal látványosabbak a tó körül ólálkodó keselyűk.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
trinitykazan.ru
hu.history-hub.com
mirador-blog.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *