AZ ÉRDI MINARET

AZ ÉRDI MINARET

Érden az egykori római hadi út nyomvonala mellett, Duna árvédelmi töltésétől nem messze áll a török világ letűnt emlékét idéző, 16. században épült dzsámi minaretje. Magyarországon ehhez hasonlót még Egerben, Pécsett láthatunk. Szulejmán szultán szigetvári dzsámijának minaretje egy 1721-es villámcsapás nyomán annyira csonkult, hogy csak félig számít. (Időközben Esztergomban is feltártak egy dzsámi maradványt, de torony nélkül.
A 23 méter magas,tizenkét szög alaprajzú minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. A minaret körerkélyéhez 53 db változó magasságú, kicsorbult csigalépcső vezet fel, amelynek a megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják. A 19. században a torony erkélyét és a kupoláját villámcsapás érte, aminek következtében leomlott, így az 1971-es helyreállításáig a helyiek csak csonka minarettnek nevezték.
Az érdi dzsámit és a hozzá tartozó minaretet egy háromszáz főt befogadó palánkvár részeként, az 1566-ban Szigetvár ostrománál elhunyt I. Szulejmán szultán parancsára építtette sóskúti mészkőből, a simontornyai szandzsák ura, Hamza bég (nem véletlenül hívták Érdet a hódoltság idején Hamzsabégnek).
A törökök távoztával Érden is elpusztult a dzsámi…
A dzsámi befogadó alapterülete 8.1×10.7 m-es volt, sarkait jelenleg villanyoszlopok jelzik.
A hiányzó részek pótlására az eredetitől szándékosan eltérő vasbetont használtak, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, melyek a korabeli részletek. A régészek szerint a palánkvár észak-déli irányban 150 méter hosszú lehetett. A minaret körül a dzsámi kiterjedését és a Mekka felé tájolt mihrab-fülkét is díszburkolattal jelzik.
A műemlék a Magyar Állam tulajdona, kezelője Érd Önkormányzata, nyitvatartásáról a Szepes Gyula Művelődési Központ gondoskodik.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
egyhelyek.blog.hu
erd.hu
fotók: terebess.hu