A KÁVÉ TÖRTÉNETE

A KÁVÉ TÖRTÉNETE

A feketekávé eredete a homályba vész, de a különböző források abban mind megegyeznek, hogy a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik. A kávé neve is innen ered, de a mi elnevezésünk az arab qahwa szóra vezethető vissza, de ez eredetileg a „muszlimok borát” jelentette, és csak később vitték át a megnevezést a fekete italra.
Kedves olvasó tudta, hogy a kávét eleinte nem itták hanem ették?
Az ugandaikak, hogy legyen erejük amikor távolabbi útra indultak mindig szárított kávészemeket rágcsáltak.
Több történet is fűződik a kávészemek serkentő hatásának felfedezéséről. Egy történet szerint egy Rhazes (852–932) nevű arab orvos a kávét, vagyis a quawa nevű élénkítő növényt már orvosságként használta, és erről Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában is említést tett.
Egy másik változat szerint egy Káldi nevű etióp pásztor i. e. 300-ban észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek.
Az viszont biztos, hogy az élénkítő hatása miatt először tudatosan a 15. században használták valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Tőlük került ki és terjedt el a társadalom minden rétegében. A 16. század első évtizedeiben a kávézás szokását mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába, innen terjedt tovább a kávé az egész Közel-Keletre. Később a kávétermesztés megjelent Arábiában és Egyiptomban is, ahol a kávé (vagy Kahweh) fogyasztása hamar a mindennapi szokássá vált.
Érdekes, hogy időnként néhol betiltották a kávéfogyasztást. A vallásos mohamedánoknak egyre kevésbé tetszett az új szokás, és a muftit rávették, hogy tiltsa be a kávét mondván, hogy a pörkölt kávé szénféleség, és Mohamed törvénye nem engedi a főzet fogyasztását. A kávézókat bezárták, de az emberek otthon továbbra is ittak kávét. A hatóság nem igazán törődött azokkal akik a zárt ajtók mögött kávét fogyasztanak, az új mufti pedig kijelentette, hogy a kávénak semmi köze a szénhez aztán. Így aztán a kávéházak lassan újra kinyitottak, a nagyvezér pedig adót szedett a tulajdonosoktól.
Bűnnek számított a kávéfogyasztás 1675-ben Angliában is, ám akkora volt a felháborodás, hogy hamar eltörölték a törvényt.
Az úgynevezett „fekete leves”, azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan részeként vált ismertté a középkori Magyarországon.
A magyar szájhagyományban a „fekete leves” kifejezés a 17. századból származik. Az 1680-as években a váradi pasa Thököly Imre fejedelmet el akarta fogni, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly azonban gyanút fogott és az ebéd után gyorsan távozni akart, mire az egyik janicsár aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe.
Kávé Európában…
A 16. században a Arábiában járó utazók és botanikusok egy eddig ismeretlen növényről és annak terméséből küldtek beszámolót Európába. A kereskedők hamar felismerték az újdonságban rejlő lehetőségeket, és az 1600-as évek elején megérkeztek az első kávé szállítmányok Velencébe. Ekkor kezdett el az európai közönség megismerkedni a kávéval.
A velencei szállítmánynak nagy híre volt ezért hamarosan a holland kereskedők is érdeklődni kezdtek a kávé termesztése és kereskedelmi forgalmazása iránt.
Az európai utazók és szerzetesek közreműködésével az egész világon elterjedt és népszerű lett a kávé ital.
A kávéfogyasztással egyben egy új társasági színtér is kialakult. Európa-szerte is megnyíltak a kávéházak a legelső éppen ott ahova az első szállítmány is érkezett: Velencében a La Bottega del Caffé néven 1624-ben
A fanatikus hívők ezúttal a 16. század végén VIII. Kelemen pápát próbálták rávenni arra, hogy tiltsa be “az ördögi italt”. A legenda szerint az egyházfő megkóstolta a kávét, és úgy vélte, kár lenne, ha csak a hitetlenek fogyasztanák.
Az európai piacokra elsősorban Alexandria és Szmirna kikötőiből érkezett a kávé. Viszont az ital növekvő népszerűsége és a nagy kikötői adók miatt az európaiak meghonosították az gyarmatokon. A 18. század elején a hollandok Indonéziában, a franciák Martinique-ra, spanyolok a Karib-tenger térségében, az angolok Ázsia trópusi vidékein, míg a portugálok Brazíliában kezdtek kávétermesztésbe. Mára Brazília vált a világ egyik legnagyobb kávétermesztő országa. A németek révén eljutott a kávé Kelet-Afrikába, Kenyába és a Kilimandzsáró lejtőire. A 19. századra a Ráktérítő és a Baktérítő teljes sávjában egyenletesen elterjedt a kávé.
A kávécserje…
A kávé (Coffea) nemzetségnek sok alfaja van, fogyasztásra azonban csak két faj terméséből készítenek kávét italt. Az egyik az arab kávé (Coffea arabica) másik a robuszta (Coffea canephora). A két faj környezeti igényei jelentősen eltérnek. Az arab kávé adja a jobb alapanyagot, de kényesebb a robusztánál, termesztése is sok körültekintést és gondosságot igényel. A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15–24 °C közötti hőmérséklet. Az arab kávé adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. A robuszta kávé viszont igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország a robusztával szemben az arab kávét favorizálja.
Kávé feldolgozása…
A kávészemeket kézzel szüretelik mert csak a piros, érett magokat szabad leszedni.
Ezután a termőhelytől függően száraz vagy nedves eljárással tisztítják és érlelik kávébogyót. Ott ahol a napsütéses órák száma elegendő, ott a magokat négy hétig kiterítve napon szárítják majd egy hántológép segítségével a szemet és a gyümölcshúst elválasztják egymástól. Vietnámban és Elefántcsontparton viszont óriási vermekben elföldelik, és a következő évben a kiásott magokat átmossák. Így a hántolás költségét megspórolják. Ahol viszont az időjárás csapadékosabb, ott nedves eljárással dolgozzák fel a kávészemeket. A kávét mindkét esetben további tisztításnak, válogatásnak vetik alá, és ezután szállítják el. A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, amelyet folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek. Utána derül ki, milyen minőségű a kávé, milyen íz- és illatanyagokkal rendelkezik.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
ineedcoffee.hu
kávé lexikon
Wikipédia