A NIEGER-VALKÓ-KÚRIA ÉS A SOLYMÁRI VÁR

A NIEGER-VALKÓ-KÚRIA ÉS A SOLYMÁRI VÁR

Solymár pest megyei település a Pilisi járásban. A vasútállomással szemben áll egy elhagyott kifosztott, pusztuló épület a Nieger-Valkó-kúria.
A szépséges villát Niger Károly német festőművész építtette aki 1895-ben költözött Solymárra és közel 11 évet töltött a településen. Az erődszerű kúria az eklektikus stílusával, kanyargó lépcsőivel, és a buja kertjével nagy feltűnést keltett.
A művészettörténészek Niger Károlyt nem sorolják a legnagyobb művészek közé. A legismertebb munkái 1903-ban készültek, a solymári Szűz Mária templom szentélyében található négy nagy méretű vászonkép valamint a hajó és két boltozati szakasz freskói.
Niger 1906-ban elköltözött Solymárról, további sorsa a történelem homályába vész.
Nieger Károlytól a villát a Valkó család vásárolta meg (akik akkor még W-vel írták).
A családfő, Valkó László hivatalnokként kereste a kenyerét, mellette viszont szobrászattal is foglalkozott, éppúgy, ahogy kisebbik, szintén László nevű fia. A kúria falain látható faragványok; domborművek, faliszobrok az ő munkáik.
Valkó László idősebb fia, Arisztid jogot végzett és hivatalt vállalt de művészettörténetből is diplomázott és zenetörténetet is tanult. Mint kutató, a második világháborút követő években vált aktívvá. 1952 és 1962 között egyszerre foglalkoztatta a Zenetudományi Intézet, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár, majd 1962-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa lett. Nyugdíjazása után pedig a Magyar Országos Levéltár zenetörténeti anyagát kutatta. A legnagyobb ismertséget viszont az amatőr régészeti tevékenységével ért el….
Valkó Arisztid élete soránsok dologgal foglalkozott, de a legnagyobb vállalkozása a solymári vár megtalálása volt.
Azt nem tudta, hogy a középkori vár hol állt, ezért a kutatás első lépés az volt, hogy a pontos helyet meghatározza.
Az figyelme az otthonával szemben, körülbelül egy kilométerre magasodó Mátyás-dombra esett, amit a helyi sváb népesség Sloszpéegnek (németül Schlossberg) nevezett, ami magyarul egészen véletlenül Várhegyet jelent. A név mégsem volt véletlen, ugyanis a Mátyás-domb a solymári várat rejtette, de nem csak azt, hanem Római és bronzkori emlékeket is…
Miután Valkó Arisztid bizonyosságot szerzett arról, hogy a domb rejti a várat, a hivatalos szervezetektől próbált segítséget kérni de az amatőr régésznek nem hitt a szakma, így hát egyedül vágott neki, hogy kiássa a romokat, a munkához később az édesapja is csatlakozott. Az egész ásatás 15 évig tartott, 1928-1943-ig.
A feltárt leletekből a saját házában, a Nieger-Valkó-kúria földszintjén magát kiállítást rendezett be, ahol 1988-ig -haláláig-fogadta a látogatókat. Halála után a gyűjtemény nagyrésze a Magyar Nemzeti Múzeumba került, a többi pedig a Solymári Helytörténeti Társaság múzeumába került, amit szintén ő alapított. A villát eladták, az egyik tulajdonos követte a másikat, volt, hogy az épület nem is lakóházként funkcionált. Sajnos az állapota egyre romlott, ma már csak egy mementóként áll csak a Vasút utca mentén.

Valkó Arisztid a vár feltárásán túl annak a történetét is feldolgozta.
A korabeli oklevelek szerint 1355-ben vásárolta meg ezt a területet, Lackfi István főúr, ahol rövidesen felépítették a kis alapterületű kővárat, ami a továbbiakban budai tartózkodásuk idején szállásként, illetve vadászkastélyként szolgálta a dúsgazdag famíliát.
A család még Károly Róbert idején erősödött meg, a folyamat pedig Nagy Lajos uralkodása idején folytatódott.
Hatalmas kiterjedésű birtokaik, 7 váruk – köztük a solymári – révén és óriási befolyással bírtak.
Lackfi István halála után az örökösök Zsigmond pártjára álltak, ami tovább erősítette a pozíciójukat de fejükbe szállt a hatalom, túlságosan elbízták magukat és a család összeesküdött az uralkodó ellen. Ez nem volt jó döntés, a családfőt kivégezték, a király elkobozta a vagyonát király és szétosztotta a saját hívei között. A solymári várra először Zsigmond tette rá a kezét, később Garai László nádoré lett, majd Mátyás király, utána pedig Corvin János birtokolta, azután jöttek a törökök.
Valkó Arisztidnek nemcsak a vár feltárása volt a nagy álma, hanem helyreállítása is. Sajnos ezt ő már nem érhette meg mert erre csak 2005-2006-ban került sor.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
welovebudapest.com
alumni.elte.hu
légifotó: https://www.civertan.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *