AZ ESZTERGOMI BAZILIKA

AZ ESZTERGOMI BAZILIKA

Az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza. A bazilika története közel ezer évre nyúlik vissza. A források szerint ezen a helyen állt az ország első keresztény temploma ahol az államalapító királyunkat I. (szent) Istvánt megkeresztelték. Ez a templom 1180-ban tűzvész áldozata lett. A mai bazilika másik elődjét sem kímélte a sors. Törökök ostroma alatt megsérül, miután Esztergom elesett a szentélyt lerombolták az épületet pedig dzsámivá alakították, majd az a vár 1594-es visszavételekor egy robbanás döntötte romba, csupán a Bakócz-kápolna maradt viszonylag épségben. 1823-ban Packh János tervei alapján a kápolnát 1600 darabra bontották, majd tájolását megváltoztatva az új székesegyházba beépítve megőrizték az utókornak, ami ma is látható.
Az esztergomi bazilikát 1822-ben kezdték építeni 1869-re készült el. Az építkezés 47 éve alatt négy érsek és négy építész vezette a munkálatokat, köztük Packh János és Hild József akik a koruk legnagyobb építészei voltak. A bazilika ünnepélyes felszentelésére 1856-ban került sor. Ekkor hangzott el először Liszt Ferenc Esztergomi miséje (Missa Solemnis), melyet a zeneszerző erre az alkalomra komponált, és személyesen vezényelt.
A bazilika Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, ezzel az ország legmagasabb épülete is egyben. Méreteit tekintve Európa 3. legnagyobb bazilikája, de világviszonylatban is tekintélyesnek számít.
A templom belső alapterülete 5660 négyzetméter, hossza 118 méter, szélessége 49 méter. Közepén elhelyezkedő félgömb alakú kupolát 24 oszlop tartja, amelyek között 12 ablak található. Az épület a kupolánál belülről 71,5 méter magas, átmérője 33,5 méter.
A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt pedig 7 méter magas. A timpanont tartó nyolc oszlop 22 méter magasba nyúlik, a főhomlokzat oldalaihoz kapcsolt harangtornyok pedig 57 méternél végződnek. A 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják. A kupola erkélyére a bazilika bejáratától számítva (több szakaszban) összesen közel 400 lépcsőfok vezet fel.
A Bazilikába belépve elsőként a főoltárkép vonja magára a figyelmet. Ez Michelangelo Grigoletti velencei művész munkája. Őt bízták meg azzal, hogy Tiziano festményét, a Mária mennybevitelét nagyítsa fel. Az eltérő arányok miatt a kompozícióban változtatásokra volt szükség, ezt a festő sikerrel megoldotta. Így készült el 1856-ban a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe mely 13,5 x 6,6 méter.
A főoltár szobrait Pietro Bonani, az aranyozott bronzdíszeket pedig a bécsi Danninger-műhely készítette. Az oltáron álló négy márványszobor (balról jobbra: Szent Márton, Szent Gellért a kis Szent Imrével, Szent Adalbert és Boldog Mór pécsi püspök) mindegyike magyar, illetve pannóniai vonatkozású. Az oltár előlapjának márvány domborműve Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája nyomán készült. Az oltár melletti két hatalmas kandeláber talapzatán Izsák feláldozását és a Mózest látjuk a rézkígyóval. A szentélyben áll Lippert József műve, a színes márványból készült egykori prímási trónus (ma már nem használják). Szemben vele papi szék áll, mögötte pedig a szentély orgonája. Remek tölgyfafaragások a kanonok stallumai, a szószék és a volt prímási szék, amelyek a bécsi Liester-cég műhelyében készültek. A szentély mennyezetét Ludwig Moralt freskója, A Szentháromság diadala díszíti. Moralt a müncheni Festészeti Akadémiának volt a tanára, és ő festette a négy nagy nyugati egyházatya freskóját: Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Szent Gergely pápa képét is. A mellékoltárok feletti freskók szintén az ő művei.
A kupola mai díszítését Antonio Detoma készítette Lippert József tervei szerint 1885–86-ban. Míg előzőleg a csillagos ég volt a kupolában festve, addig a jelenlegi stukkó a reneszánsz ornamentika elemet használta fel. A kupola alsó peremén írás olvasható latinul, reneszánsz betűkkel: ASSUMPTA EST MARIA IN COELUM GAUDENT ANGELI, vagyis: Mária felvétetett a mennybe, örvendeznek az angyalok. A kupola alatti, színes márványberakású padlózat hatalmas körterülete, a csillagos égboltot ábrázolja.
A bazilika belsejében két kápolna van, a nyugati oldalon a Szent István vértanú kápolnája, a keletin pedig a Bakócz-kápolna.

A Bakócz-kápolna…

A Bakócz-kápolna a magyarországi reneszánsz építészet egyetlen megmaradt alkotása és az egyetlen építészeti emlék, amely az első, a középkori Szent Adalbert-székesegyházból (átépített formában ugyan, de) megmaradt.
Bakócz Tamás, Mátyás király kedvelt embere volt, alacsony sorból küzdötte fel magát az egyházi hierarchia legmagasabb csúcsáig, 1497 és 1521 között esztergomi érsek volt, majd II. Gyula pápa halála után 1513-ban kis híján pápává választották. 1507-ben kezdte el építtetni a maga sírkápolnáját a Szent Adalbert-székesegyház kiegészítéseként. Itáliából hívott tervezőket, de hazai anyagokból, süttői vörös márványból dolgoztatott. Az Angyali Üdvözletkápolna oltárának mesterét ismerjük, Andrea Ferrucci személyében. Ferrucci Firenzében, a Santa Maria del Fiore szobrász műhelyében készítette el a Bakócz által megrendelt szobrokat, és 1519-ben szállította őket Esztergomba.
A törökök a szobrokat összetörték, a domborműveket megcsonkították.
A barokk korban került oltárára az a kegykép, melynél számos csoda történt, és emiatt a környék búcsújáró helye lett.

Szent István vértanú kápolnája…

Szent István vértanú kápolnája őrizni annak a fejedelmi szálláshelynek emlékét, amelyben Szent István született, és amelyet később prépostsági rangra emeltek.

Az altemplom…

A grandiózus, óegyiptomi stílusú építmény Packh János tervei alapján készült és 57 lépcsőn lehet lejutni, ahol két hatalmas szobor fogadja az érkezőt, ezek Andreas Schroth szobrász művei, az Elmúlást és az Örök Életet jelképezik.
Több száz sírfülke között is láthatók a középkori templom romjaiban talált régi sírkövek, így a nagy humanista főpapé, Vitéz Jánosé, aki Mátyás királyt nevelte, vagy Szécsi Dénesé, aki megkoronázta Mátyást. A belső rotundában nyugszik Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg , továbbá valamennyi érsek, köztük a korábban Mariazellben nyugvó, de 1991-ben hazahozott Mindszenty József is. A kripta nyugati oldaltermében kapott helyet Csernoch János hercegprímás síremléke, ezt Zala György emelte 1930-ban.

A főszékesegyház orgonája…

Az orgonát Ludwig Mooser építette és 1856. augusztus 31-én avatták fel. Eredetileg mechanikus csúszkaládás, három manuálos és 49 regiszteres volt. Az orgona hangzásra az 1800-as évek közepének Salzburg környéki hatását idézte, mivel az építőmester innen hozta tudományát Magyarországra. Az orgona eleinte jól működött bár voltak mechanikai problémái. Később az állapota megromlott és az I. Világháborúban erősen károsodott, a homlokzati sípjait pedig háborús célra rekvirálták. Ezeket 1924-ben pótolták. A II. Világháborúban a Mooser-orgona megsérült, ezért egy pneumatikus kúpládás orgonát építettek a jelenlegi orgonaház oldalába, amely két manuállal rendelkezett.
Az 1970-es évek közepétől halálig, 2014-ig Baróti István volt a székesegyház orgonistája, aki megmentette az utókor számára a régi Mooser-orgona megmaradt sípsorait.
Harangok…
Az esztergomi bazilikának három harangja van. Mindegyik a déli (szemből nézve bal, a Duna túlsó partjáról nézve jobb hátsó) oldal toronyban található. A másik oldaltorony üres, ebben soha nem volt harang. A nagyharang 5827 kilogrammos, átmérője 218,5 centiméter. Szlezák László öntötte 1938-ban. Az országban a negyedik legnagyobb harang. Elődje 5467 kilogrammos volt, amely 1930-ban megrepedt, ezért kellett újra önteni. A középharang 280 kilogrammos, átmérője 81 centiméter,, Schaudt András öntötte 1858-ban Pesten. Ez a harang harangozza 12 órakor a déli harangszót. A lélekharang 20 kilogrammos, átmérője 31 centiméter, Budán öntötte Joseph Steinstock. Rajta az 1751-es évszám olvasható, ami azt jelenti hogy a harangot az egyházközség készen vásárolta.

Főszékesegyházi Kincstár…

Az esztergomi bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van.
A kincstár a 11. századtól napjainkig felhalmozott műkincsket és drágaságokat mutat be. Eredetileg az összes kiállított tárgyat istentiszteleti célra szerezte be az Egyház. A tárgyakat művészi, történelmi és anyagi értékük miatt mindig nagyon gondosan őrizték, Simor János prímás tette lehetővé először 1886-ban, hogy a kincseket látogatók is megtekinthessék. Így alakult ki a Kincstár múzeumi jellege. A gyűjtemény darabjai öt fő csoportra oszthatóak: ötvös-művekre, hímzési- és szövési remekek, könyvdíszítési- és festési munkák, faragás és a „modern rész”. A gyűjtemény két legismertebb darabja az Árpád-kori eskükereszt és Mátyás király kálváriája. A látogatók megcsodálhatják Zsigmond és Mátyás király szarvserlegeit, Mátyás király kálváriáját, a legszebb magyar gótikus kelyhet, a Suki-kelyhet, illetve a liturgikus tárgyak és ereklyék páratlan gyűjteményét.
A II. Világháború alatt a bazilikát súlyos támadás érte: körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá, aminek következtében az oszlopcsarnok és a kupola is megsérült. A helyreállításokat követően visszanyerte régi pompáját, 2005-ben pedig impozáns díszkivilágítást is kapott.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
csodasmagyarorszag.hu
bazilika-esztergom.hu
Wikipédia