A HARKÁLY MIÉRT NEM KAP AGYRÁZKÓDÁST AMIKOR A CSŐRÉT BELEVERI A FÁBA?

A HARKÁLY MIÉRT NEM KAP AGYRÁZKÓDÁST AMIKOR A CSŐRÉT BELEVERI A FÁBA?

Pár napja történt Drága Olvasó, hogy rácsodálkoztam valamire a kertben és egy alacsonyabb faággal rendesen homlokon csaptam magam. Miközben ápolgattam a keletkezett púpot, felhangzott a nagy fakopáncs jellegzetes hangja, mintha ki akart volna nevetni. Neki miért nem fáj a feje, amikor szinte egész nap kopácsol? Vagy kopáncsol?…
Először is nézzük meg a madarat, pontosabban madarakat. Ugyanis a harkályfélék családjába (Picidae) világszerte több, mint 220 faj tartozik, a sarkvidékeket, valamint Ausztráliát kivéve az egész világon elterjedtek.
Az Európában honos 11 faj közül 9 előfordul hazánkban is.
Van Nagy fakopáncs, Közép Fakopáncs, Kis Fakopáncs, Balkáni Fakopáncs, Fehérhátú Fakopáncs, Fekete Harkály, Zöld küllő, Hamvas Küllő és rendszertanilag a Nyaktekercs is közéjük tartozik. Magyarországon minden harkályfaj védett.
Ettől azonban még nem vagyunk beljebb. A felsorolt kilenc harkályféléből öt biztosan a fák kérgei alatt keresi táplálékát oly módon, hogy lyukat kopácsol a hernyó, kukac, rovar megközelítéséhez.
Vagyis Kedves Olvasó nem kell túl boldognak lenned, ha valamelyik harkályféle a kerted fáinak rendszeres látogatója, ugyanis az azt jelenti, hogy valamelyik fád, vagy a fáid betegek, mint ahogy az én hatvan éves diófámat bizony már eléggé kilyuggatták.
Táplálékkeresés közben a fakopáncsok hatalmas erővel ütik neki csőrüket a fák törzsének, mégsem szenvednek agyrázkódást. Csontjaik ugyanis úgy módosultak, hogy csökkentik az agyra jutó terhelést.
A fakopáncsok 6-7 méter/másodperces sebességgel képesek csőrüket a fák törzsének ütögetni – anélkül, hogy agysérülést szenvednének. Módszerük ellesése már régóta foglalkoztatja a kutatókat, mert segítségével sokkal hatékonyabb fejvédő eszközöket tervezhetnének emberek számára.
Kutatók lassított videofelvételek, röntgenfelvételek és számítógépes szimulációk segítségével vizsgálták a fakopáncsok koponyáját. Megállapították, hogy a fakopáncsot csőrkáváinak eltérő hossza, szivacsszerű koponyacsontjai és fejlett nyelvcsontja védi meg a rázkódástól.
Nyakizmai nagyok és erősek, valószínűleg az a szerepük, hogy felfogják a fej és a fatörzs közötti ütközés energiáját.
Agya nem túl nagy tömegű ezért nem ütközik akkora erővel a koponya belső falához.
A különlegesen hosszú nyelve szinte körbefut a koponyájában, és mintegy „lengéscsillapító viselkedik., valószínűleg az a szerepük, hogy felfogják a fej és a fatörzs közötti ütközés energiáját.
Munkavédelmi felszerelésként egy plusz hártya ereszkedik a szeme elé és védelmet nyújt a röpködő faforgács ellen.
Ember esetében a szemünknek van helye mozogni az üregében és ilyen mértékű ütéseknek retinaleválás is lehet a következménye. A harkály szemgolyóját azonban szorosan körbeveszik a csontok és a szövetek.
Ám a kérdés továbbra is mardos, szokott-e a harkályoknak fájni a feje. Talán ez soha nem fogjuk megtudni, de Ivan Schwab a Kaliforniai Egyetem szemészprofesszora szerint az állatok ritkán tesznek olyat, ami fáj.
Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla
Forrás:
NatGeo
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
wikiorg

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *