A SZEGEDI DÓM

A SZEGEDI DÓM

1880. november 28-án a szegedi városatyák úgy döntöttek, hogy az újabb árvizektől való megmenekülésért, fogadalomból templomot emelnek a város szívében.
A Fogadalmi templom, hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, közismert nevén Szegedi dóm a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma.
Sok ideig tartott, amíg megtalálták a legmegfelelőbb helyet a templomnak, végül város vezetése 1883. január 22-én döntött és a régi barokk stílusú Szent Demeter-templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete.
Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója és Foerk Ernő tervezték közösen a neoromán stílusú épületet.
A terveket 1913. március 18-án fogadták el a városatyák.
Bár az építkezés 1913-ban elkezdődött a templom alapkövét 1914. június 21-én rakták le ünnepélyes keretek között, a benne elhelyezett pergamenre írt alapokmánnyal.
A díszünnepségen Glattfelder Gyula csanádi püspök kőbe épített jelnek nevezte az épülő dómot.
“Kedves jó híveim –mondotta többek közt –, ez a fogadalmi templom, amely épülni fog, kőbe épített jel lesz, hogy a magyar népet – nemcsak a szegedi népet, hanem az egész magyar népet –, melynek szíve talán leghangosabban itt dobog az Alföld szívében, hogy ezt a magyar népet istentől elszakítani nem lehet soha.” Olvasható a Délmagyarország 1914. június 23-i számában.

Az építkezés az Világháború miatt félbeszakadt és csak 1923-ban folytatódott. Az kupola aranyozott napsugaras keresztjét 1924-ben emelték a helyére. 1926-ban került fel a tornyokra a gömb és a kereszt. A templom belsőépítészeti munkáit a gazdasági válság miatt nem tudták teljesen befejezni, ez későbbre maradt.
1930. október 24-n -a Csanádi egyházmegye alapításának 900. évfordulóján- Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter és mintegy 30 000 ember jelenlétében felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez Dohnányi Ernő komponálta a zenét.
A Fogadalmi templom kezdettől fogva a Csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi egyházmegye székesegyháza.
A dóm Szeged városának jelképe, mely a 20. századi egyházi építészet legmonumentálisabb alkotása. 81 méteres magas tornyaival az ország ötödik legmagasabb temploma valamint Magyarország egyetlen 20. században emelt katedrálisa. Itt található hazánk legnagyobb toronyórája. Az óralapok 4,3 méter átmérőjűek, a mutatói pedig 2,7 és 2,1 méteresek. A számok a számlapon 0,7 méteresek.

A dómban található Fadrusz János szobrászművész első jelentősebb munkája a Krisztus a keresztfán, más néven Fadrusz-feszület mely 1891-ben készült. A szobor az 1900-as Párizsi Világkiállításon Nagydíjat nyert. A neves szegedi író, Móra Ferenc szerint: „Modell híján Fadrusz János magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz feszület.”

A dóm főorgonája 1928-30 között épült a pécsi Angster József és Fia Orgonagyárban, majd rá egy évre készült el a karorgona, melynek sípjai a szentély két oldalán helyezkednek el. 1932-re megoldották, hogy a karorgona a karzaton elhelyezett játszóasztalról is megszólaltatható legyen, az így elkészült, 9040 síppal rendelkező hangszer volt több évtizeden át Magyarország legnagyobb orgonája, illetve elkészültekor egész Európában is a harmadik legnagyobb.

A dóm Tisza felőli tornyában található az 1927-ben öntött, 8540 kg súlyú, 245,2 cm átmérőjű Szent Gellért, más néven Hősök harangja. 1990-ig- Szent István bazilika nagyharangjának elkészültéig- ez volt az ország legnagyobb harangja. De továbbra is a legnagyobb átmérőjű és legmélyebb hangú harang az országban. Mivel a II. Világháborúban a torony megsérült, az erős vibráció miatt évente csak egyszer kondul meg, március 12-én a szegedi nagy árvíz évfordulóján.

A katedrális további harangjai….

A nyugati toronyban található 4 harang főbb adatai:
Szent Imre harang / Püspökharang
Súly: 2670 kg
Alaphang: C1
Alsó átmérő: 165,2 cm
Öntötte: F.W. Rincker 1927-ben Sinn-ben
*
Magyarok Nagyasszonya harang
Súly: 1000 kg
Alaphang: F1
Alsó átmérő: 120 cm
Öntötte: Gombos Lajos 1996-ban Őrbottyánban
*
Szent Teréz harang
Súly: 580 kg
Alaphang: GIS/AS1
Alsó átmérő: 98 cm
Öntötte: Rudolf Perner Passauban 2003-ban
*
Lélekharang
Súly: 250 kg
Alaphang: C2
Alsó átmérő: 74 cm
Öntötte: August Rincker Sinnben 1921-ben[7]
A templomban további 2 harang található. Az egyik egy Perner cég által öntött 50 kg-os harang, amelyet a templomnak adományoztak, a másik pedig az eredeti, 400 kg-os megrepedt Szent Teréz harang.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
szegedma.hu
Wikipédia
fotók: https://szallas.hu/programok/szegedi-dom-szeged-p4145… és Németh Péter