KEMPELEN FARKAS A ZSENI

KEMPELEN FARKAS A ZSENI

Kempelen Farkas 1734-ben született Pozsonyban. Apja, Kempelen Engelbert anyja, Spindler Anna.
Jogi tanulmányait Pozsonyban, Bécsben, Rómában végezte emelett rézmetszést is tanult.
Németül, magyarul, franciául, latinul, olaszul és angolul beszélt.
Kempelen igazi polihisztor volt, kora kiemelkedő zsenije, aki széleskörű tudományos tevékenységet folytatott.
Ő tervezte a schönbrunni szökőkútrendszert és a pozsonyi hajóhidat. Nevéhez fűződik a budai vár vízellátásának megoldása,de foglalkozott egy csatornarendszer építésével is a Száva folyó és az Adriai-tenger között.
1777-ben ő költöztette Budára a nagyszombati egyetemet. A budai karmelita kolostort pedig átépítette Várszínházzá, ahol 1800-ban Beethoven is adott hangversenyt.
Kempelen Farkast a gőz ereje is érdekelte, megalkotta a gőzturbina ősét, gőzgépet tervezett gőzkondenzátorral. Könyvtárrendezéssel is foglalkozott, de a művészetek is érdekelték. Verseket, epigrammákat, színdarabokat, drámákat írt, műkedvelő rézmetsző is volt, és 1789-ben a bécsi művészeti akadémia tagja lett.
Kempelen valósággal ontotta magából a találmányait melyekkel bőven megelőzte a korát ennek ellenére legtöbben csak a híres sakkozógép, a “Török” feltalálójaként azonosítja. A híres sakkozó bábut 1769-ben szerkesztette.
A sakkozógép egy dobozba zárt szerkezet, tetején sakktáblával és egy török ruhába öltöztetett bábuval. Le lehetett vele ülni játszani, és a bábu – látszólag – önállóan mozgatta a sakkfigurákat, mégpedig úgy, hogy nem is volt könnyű legyőzni. A szerkezet egy kiváló sakkozót rejtett magában aki bonyolult mechanikai megoldások segítségével látta az ellenfél lépéseit és válaszlépésre is képes volt: a bábu keze mozgott, megfogta a figurát és lépett vele.
A sakkozógép nem csak egyszerű szemfényvesztés volt, hanem egy elmésen megalkotott bonyolult szerkezet amivel a belsejében ülő sakkozó képes volt mozgatni a bábut úgy, hogy valódi sakkjátszmát produkáljon.
A bent ülő sakkozónak látnia is kellett. A fényt egy olajmécses lángja adta, aminek viszont füstje volt, amit el is kellett vezetni, ezt a feltaláló a bábu turbánján keresztül oldotta meg.
A sakkozógép működése sokáig titokban maradt még azok sem adták tovább akik ezt ismerték.
Az eredetileg a bécsi udvar szórakoztatására alkotott sakkozó géppel, Kempelen halála után még pár évtizedig vásári mutatványosok járták a világot. Az eredeti szerkezet 1838-ban egy philadelphiai múzeumba került, ahol egy tűzvészben megsemmisült.
Kempelennek a sakkozó gépen kívül egy másik jelentős találmánya, ami modern a fonetika előfutárának tekinthető, a levegővel működtetett beszélőgép. Ezt 1788-ban készítette és a megalkotásához komoly hangtani és beszéd fiziológiai kutatásokat végzett.
Egy másik, még kevésbé ismert találmánya a vakok számára kifejlesztett írógép.
Ennek az ötletnek kifejezetten a segítségnyújtás volt a célja. Egy ismerőse megkérte Kempelent, hogy az énekművészi pályára készülő vak lányának segítsen az írás olvasás elsajátításában.
Kempelen kéregpapírból kivágott domború betűkkel tanította meg a lányt az abc-re majd az olvasásra. Azért, hogy megkönnyítse számára az írást ugyanilyen domború betűkkel ellátott írógépet szerkesztett neki.
A lány, Paradis Mária volt az el­ső vak ember, aki domború be­tűk tapintásával tudott írni és olvasni. Az ő sikere nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vakokat szervezetten és speciális módszerekkel kezdjék el tanítani.
Zsenialitása ellenére Kempelen Farkas 1804-ben szegényen halt meg miután I. Ferenc már nem tartott igényt a szolgálataira és megvonta tőle az addig folyósított járadékait.

írta és szerkesztette. Cseke Ibolya
forrás:
2.ling.su.se
mimicsoda.hu
Wikipédia