EGYIPTOM ELSÜLLYEDT VÁROSA

EGYIPTOM ELSÜLLYEDT VÁROSA

Az emberiség évszázadok óta arra vágyik, hogy megtalálja a mitikus Atlantiszt pedig a tengerek mélyén több más elsüllyedt város pihen. Ilyen az Egyiptom partjainál a Nílus torkolatánál található Thonis vagy görög nevén Héraklion. Ez volt Egyiptom legnagyobb kikötője, mielőtt Nagy Sándor megalapította Alexandriát i. e. 331-ben.
A települést i. e. 8. században alapították és i. sz. 8. században nyelte el a tenger.
Thonisról a felfedezése előttig nem sok információ volt, mindössze néhány ősi szövegben említették a létezését. Hérodotosz többször írt például Héraklionról: hogy micsoda hatalmas templom állt itt, mikor Héraklész először Egyiptomba érkezett, és hogy Heléna is ellátogatott ide Parisszal a trójai háború előtt.

Az európai víz alatti archeológiai intézet (IEASM) kutatói 2000-ben bukkantak rá a város első nyomaira a parttól 6,5 kilométerre. Az Egyiptomi Régiségek Főtanácsával közösen feltárták a város romjait. Megtalálták Ámon és fia, Honszu templomát és az egykor oly jelentős, hajó maradványokkal teli kikötőt is. A feltárt gigantikus szobrok, a hatalmas építmények, az ékszerek és érmék, valamint a kerámiák mind egy virágzó városról árulkodnak.
A leletek bizonyítják a különböző kereskedelmi kapcsolatokat az ókori görög és római, föníciai térségekkel. A Perzsa Birodalomból származó fémtárgyak azt jelzik, hogy az áruk hatalmas távolságokat tettek meg a szárazföldön, mielőtt Egyiptomba indultak. Az elpusztult kikötő hajóinak rakománya között görög kerámiákat és 2400 éves, gyümölcsökkel töltött fonott kosarakat is találtak.
A régészek felfedeztek egy VIII. Ptolemaiosznak tulajdonított, egyiptomi hieroglifákkal és görögül írt monumentális sztélét amiben dicsőíti és támogatja az egyiptomi isteneket.
A város csatorna hálózatával, templomaival, emeletes házaival hídjaival, nem utolsó sorban hatalmas kikötöjével arról árulkodik, hogy innen irányították a Földközi -tengerről Egyiptomba érkező hajóforgalom nagy részét. Itt ellenőrizték és adóztak az árukat a vámügyintézés központjában, majd tovább küldték belterületre, vagy a szomszédos Canopus városába.

Thonis-Héraklion pusztulása…

A washingtoni Smithsonian Intézet és a Stanford Egyetem bevonásával zajlott geoarcheológiai elemzések szerint Thonis-Héraklion pusztulását több egymás után bekövetkező természeti katasztrófa okozta. Az öböl agyagos talajának elfolyósodása -amit az épületek súlya okozott- valamint sorozatosan bekövetkező földrengések, együttesen járultak hozzá a város süllyedéshez. Ezt, a város eltűnéséről szóló történeti beszámolók is alátámasztják amik földmozgásokról és nagy árhullámokról szólnak.
A víz alatti régészeti kutatások Thonis-Heracleionban a mai napig tartanak. Franck Goddio becslése szerint a városnak még csak 5 százalékát tárták fel.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
edition.cnn.com
franckgoddio.org

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *