AMERIKA FELFEDEZÉSE ÉS A VIKINGEK

AMERIKA FELFEDEZÉSE ÉS A VIKINGEK

Kolumbusz előtt csaknem ötszáz évvel már jártak európaiak az amerikai kontinensen. Az izlandi felfedező, Leif Eriksson 1000 körül, mai tudásunk szerint első európaiként érte el Észak-Amerika partjait, egészen pontosan a mai Új-Fundland területét.
Leifur (röviden Leif) Eriksson, annak a Vörös Eriknek a fia aki Grönlandon megalapította az első európai települést, miután 985 körül elűzték Izlandról, amiért megölte a szomszédját. A szigetet is ő nevezte el Zöld földnek azaz Grönlandnak.
Leif Eriksson Izlandon született 970 körül a fiatalkorát már Grönlandon töltötte. 1000 körül felkerekedett és elindult keletre őseinek hazájába, Norvégiába ahol I.Olaf Tryggvason király keresztény hitre térítette és azzal bízta meg, hogy térjen vissza Grönlandra és terjessze az új vallást a pogány telepesek között. Eriksson eleget tett a kérésnek és még az édesanyját is megtérítette aki felépíttette Grönland első keresztény templomát.
A sagák beszámolnak Eriksson újvilági hőstetteiről….
A „grönland saga” elmondja, hogy Eriksson észak-amerikai útja egyáltalán nem volt véletlen. A viking hajós, Bjarni Herjolfsson izlandi kereskedőtől hallott egy Grönlandon túli furcsa földről, ahol évekkel korábban elhajózott de nem szállt partra. Eriksson megvásárolta a kereskedő hajóját és 35 fős legénységgel útnak indult Herjolfsson által elbeszélt útvonalon.
Átkelve az Atlanti-óceánon a vikingek egy sziklás, kopár földre bukkantak a mai Kanada területén. Eriksson elnevezte a földet Hellulandnak, melynek a jelentése óskandináv nyelven nagyjából “Lapos kövek földje”. A kutatók úgy vélik, hogy ez a hely valószínűleg a Baffin-sziget lehetett.
A viking felfedezők ezután délnek vették az irányt. A mai Labrador területén faanyagban gazdag vidéket találtak amit Marklandnek vagyis Erdőföldnek nevezett el. Új-Fundland szigetének északi csücskén tanyát vertek és ott töltötték a telet. A felfedezőknek tetszett a hazájukéhoz képest kellemesebb éghajlat. Bejárták a környező vidéket, lazacban gazdag folyókat, dús erdőket és borra alkalmas vadszőlőt találtak, ezt a régiót Vinlandnak (Borország) nevezték el.
Tavasszal Leif Eriksson és csapata visszatért a zord Grönlandra ahol nagy szükség volt fára és persze sok borra.
Apja halála után ő lett a grönlandi település vezetője és ezután már nem tért vissza Amerikába de más vikingek hosszú évtizedekig rendszeresen elhajóztak Vinlandba. Észak-Amerika bőséges erőforrásnak számított de a helyi bennszülött lakossággal történt erőszakos összetűzések miatt a vikingek nem telepedtek ott le véglegesen.
Régészeti bizonyítékok…
A régészek találtak olyan leleteket ami bizonyítja az amerikai skandináv expedíciók történetét.
1960-ban Helge Ingstad norvég felfedező átkutatta Labrador és Új-Fundland partjait, hogy megtalálja a sagákban leírt viking településeket. Sikerrel is járt mert Új-Fundland északi részén rábukkant a keresett helyre. Ezután egy nemzetközi régész csapat, melynek Ingstad felesége, Anne is tagja volt, i.sz.1000 körüli időkből származó viking eredetű leleteket tárt fel valamint egy skandináv falú maradványait is megtalálták.
A terület az UNESCO Világörökség része.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
origins.reblog.hu
britannica.com
Wikipédia