MIÉRT VIGYÁZZUNK A DENEVÉREKRE…

MIÉRT VIGYÁZZUNK A DENEVÉREKRE…

Hazánkban élő, mind a 28 denevérfaj védett vagy fokozottan védett, természetvédelmi értékük példányonként 25 000-től 500 000 Ft-ig terjed. Sajnálatos, hogy Európában több faj állománya meggyengült és ez a tendencia a Magyarországi populációkra is jellemző.
A világ más tájain gyümölcsevő és vér fogyasztó rokonaik is élnek de a magyarországi fajok kivétel nélkül mind rovarevők. Ennek a hasznát szó szerint a bőrünkön érezzük mivel a denevérek anyagcseréje nagyon gyors és a 6-8 grammos kis jószág éjszakánként 8-900 szúnyogot is elfogyaszt, de ezenkívül sok más kártevő rovar is szerepel az étlapján: lepkék, bogarak, kabócák, ezzel kiemelt hasznot hajt a mezőgazdaságnak is.
Éjjeli állatok, szürkület után indulnak vadászni. Repülés közben ultrahangot bocsátanak ki, aminek a visszhangjait rendkívül érzékeny füleikkel felfogják és ezek alapján az agyuk leképezi a környezetüket. Lényegében “látnak a fülükkel” de tájékozódásra a szemüket is használják.
Az összes denevérfajunk téli álmot alszik. A táplálékban szegény időszakot barlangokban, pincékben, panelépületek réseiben vagy faodvakban vészelik át.
A tavaszi felmelegedéssel a nőstények kölykezőhelyeikre vonulnak, ezek a telelőhelyektől akár több száz kilométerre is lehetnek. Nyári időszakban a nappalokat elbújva töltik, felhagyott bányákban, pincékben, sötét padlásokon, az erei fajok leginkább faodvakban, a törzsről leváló fakéreg mögött tanyáznak. A vemhes nőstények akár több ezer denevért számláló szülő kolóniákat is alkothatnak. A vemhesség 2 hónapig tart, de a késleltetett beágyazódás miatt csak május-júniusban hozzák világra a kicsinyeiket, a legtöbb faj esetében évente egy utódot. A kölykök születésükkor a csupaszok, rózsaszínűek és vakok, de nagyon gyorsan fejlődnek, nyár derekára már röpképesek lesznek. Az ivarérettséget 1-2 éves korban éri el.
Nyár végén és kora ősszel párosodnak. Az életük éves ciklusa a telelőhelyek felkeresésével zárul, ahol tavaszig mély álomba merülnek, hibernálódnak.
A denevérek kiemelten érzékenyek búvóhelyeik megváltozására, az ottani zavarásra, különösen a kölykezési és a telelési időszakban. Az emberi tevékenység hatására táplálkozóterületeik is jelentősen visszaszorultak, különböző rovarirtószerek a denevéreket is megmérgezik.

Mit tegyen aki denevért talál?

A denevérek éjszakai állatok, ezért ha nappal találkozunk velük és az állatok nem sötét rejtekhelyen vannak, akkor szinte biztos, hogy segítségre szorulnak. Ha pincében, padláson, pajtában, redőnytokban, nyílászárók vagy épületek más hézagaiban bukkanunk denevérre, akkor az állat jó eséllyel önként választott búvóhelyén van. Itt nem szabad zavarni őket! Az ismert szálláshelyeken minden nagyobb beavatkozás esetén a jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell az állatok védelméről, ill. búvóhely megmaradásáról. Ha probléma merül fel, az illetékes nemzeti park igazgatóságot kell hívni!
Ha a denevér véletlenül repült be a szobába, épületbe, de láthatóan semmi baja, akkor kapcsoljuk le a villanyt, húzzuk el a függönyt és nyissuk ki az ablakot és csukjuk be az ajtót, hogy ne repülhessen át más helységekbe. Röptében semmiképp se próbáljuk terelgetni, megfogni! Az állat valószínűleg egy ijedt fiatal, ha nem sikerül kitalálnia az ablakon, ahol betévedt, menedéket fog keresni valami apró zugban (kép mögött a falon, karnis tetején, szekrény mögött, ágy alatt), de előbb-utóbb szomjas lesz. A hosszabb időre csapdába esett denevérek gyakran kerülnek elő a fürdőszobából – ha gyanítjuk, hogy ilyen vendégünk van, tartsuk lehajtva a WC tetejét!
Amikor a denevérnek mindenképpen segítségre van szüksége…
Ha nappal a földön kuporog macskával vagy más ragadozóval találkozhatott.
Segítségre van szüksége ha csapdába esett odaragadt, beakadt valahova (légypapír vagy rágcsálócsapda, drót, háló stb.), láthatóan sérült (pl. vérzik).
Ilyen helyzetekben esélyes, hogy az állat sérült, beteg, éhes vagy kiszáradt, ezért segítség nélkül elpusztul a számára alkalmatlan környezetben.
Denevérmentés…
Legfontosabb, hogy biztonságba helyezzük az állatot! Soha ne fogjuk meg a denevért a szárnyánál lógatva, mert könnyen ficamot vagy törést okozhatunk!. Ha túl magasan van semmiképp ne kockáztassuk a testi épségünket, csak akkor próbáljuk megfogni ha biztonságosan elérjük!
Kesztyűvel vagy ronggyal fogjuk meg és tegyük bele egy kilyuggatott tetejű kisebb dobozba (cipősdoboz). A dobozba tegyünk egy kis vizet pl. palack kupakjába!
A dobozt és tegyük nyugodalmas (és sötét), nem huzatos, kiegyenlített hőmérsékletű helyre, ahol kisgyermekek és háziállatok nem férhet hozzá! Élelmet nem kell neki adni, de a vizestálkát időről-időre ellenőrizzük!
Ha esetleg hálóba akadt, csapdába ragadt denevért találunk, ne próbáljuk meg kiszabadítani – vegyünk fel kesztyűt és a hálóval, ragaccsal együtt helyezzük a dobozba. Ha szinte csupasz denevérkölykö(ke)t találunk, akkor egy meleg (nem forró) vízzel töltött palackot is helyezzünk a dobozba! Az anyjuktól elszakadt kicsik könnyen kihűlnek, ami végzetes lehet számukra.
Az állat így már biztonságban van, hívhatjuk a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot, mentő helyet. Az alábbi linken megtalálhatók a telefonszámok:
http://magyarnemzetiparkok.hu/a-np-igazgatosagok…/
https://zoobudapest.com/segits-segitunk/vadallatmentes
Ha a denevér esetleg megkarmol vagy megharap (ezért kell kesztyűvel vagy ronggyal megfogni) mossunk alaposan kezet majd jódos vagy alkoholos fertőtlenítővel kezeljük le a sebet. Bár kicsi a fertőződés esélye, a veszettség kockázatát komolyan kell venni ezért mindenképp menjünk orvoshoz!

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
vadonleső.hu
nonprofit.hu
mme.hu/segitseg-denever-segitunk