A DEBRECENI NAGYTEMPLOM

A DEBRECENI NAGYTEMPLOM
Debrecen legjellegzetesebb épülete a református nagytemplom a maga 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, egyben a legnagyobb protestáns templom is hazánkban. Miatta is nevezik Debrecent „kálvinista Rómának”.
A templom 1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban, a Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll, a belvárosban.
Régészeti feltárások is bizonyítják, hogy nagytemplom helyén a középkortól folyamatosan több templom állt, amiket a sorozatos tűzvészek pusztítottak el de a város hosszabb rövidebb idő elteltével rendre újjáépített. A jelenlegi nagytemplom elődje 1802. június 11-én kitört tűzben semmisült meg, ekkor a város harmada szintén leégett. A templom értékes harangja, amit I. Rákóczi György öntetett, a harmincéves háborúban zsákmányolt ágyúkból, nem olvadt meg de a toronyból a földre zuhant. A lakosok menteni akarták, ezért vízzel locsolták, ami a hőtágulás következtében megrepedt. Az újraöntésére csak 1865-ben került sor. Ekkor Hiltzer Ignác kivágta a megrepedt részt (ebből készült el a Református Kollégium ma is meglévő csengettyűje) és újraöntötte, de a harang ismét megrepedt. Ekkor Rákóczi címerét is kivágták belőle (ez 167 kg) kiállítási tárgyként elhelyezték a Kollégiumban. A mai harang az eredeti Rákóczi-harang pontos, kicsinyített (kb. 600 kg-mal kisebb) mása, megtalálhatók rajta Rákóczi címere is és az eredeti feliratok. Rákóczi címere alatt a fejedelem jelmondata áll: „Non est currentis, neque volentis, sed miserentis Dei.” (Nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené.)
Az új templom építésével, 1803-ban Péchy Mihályt bízta meg a város, akinek az újszerű terveit viszont elvetették, a mások által elkészített tervek hatására Péchy is konzervatívabb terveken kezdett el dolgozni.
Időközben a leégett templom bontási munkálatai elérték a középkori alapokat, melyet felhasználhatónak ítéltek, Péchyt lelombozta az ócska alapokhoz való ragaszkodás és Litsman József építőmester munkája, aki tervek nélkül fogott hozzá az építkezéshez.
1805-ben Thaller József építész tervei alapján, majd 1808-ban részben Péchy tervei szerint folyt az építkezés, Rabl Károly vezetésével.
A nagytemplomot 1823-ra fejezték be de már előtte is, 1819-től használták.
A Debreceni Nagytemplom közel kétezer főt tud befogadni. A főhajója 55 méter hosszú és 15 méter széles, a kereszthajó 38 méter hosszú és 14 méter széles, belmagassága 21 méter, a tornyok 61 méter magasak.
A református templomokra jellemzően a belső falakat fehérre festették. A bal oldali, nyugati toronyból szép kilátás nyílik. Itt helyezték el az újraöntött Rákóczi-harangot.
A templomtérbe belépve egyik legszebb látnivaló az orgona, melyet Jacob Deutschmann bécsi orgonaépítő mester készített 1838-ban. A 4258 síppal rendelkező, 3 manuálos, 52 regiszteres orgona hazánk egyik legszebb hangú templomi hangszere. Van egy újabb orgona is ami a főbejárat felett található, a templom déli részében. Ezt az új, három manuálos, 52 regiszteres rezonátorcsöves elektronikus orgonát Albert Péter tervezte 1981-ben.
Az orgona játékot nem csak az istentiszteletek alkalmával lehet hallani, mert a Nagytemplom rendszeresen ad helyet zenés áhítatoknak, orgonakoncerteknek és komolyzenei hangversenyeknek.
A nagytemplom nemcsak egyházi és kulturális szempontból jelentős hanem fontos történelmi eseményeknek is helyszíne volt. 1849. április 14-én itt olvasta fel Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot, és mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását.
1991-ben pedig II. János Pál pápa is szolgált a Nagytemplomban, mielőtt megkoszorúzta az Emlékkertben a gályarabok emlékművét.
A Debreceni Református Nagytemplom kiemelt turisztikai látnivaló, ami egész évben fogadja a látogatókat. A földszinti templomtérben látható egy Kossuth Emlékkiállítás, valamint a Gyülekezettörténeti Kiállítás, melynek legfontosabb eleme a Vizsolyi Biblia egyik eredeti példánya.
A keleti toronyban akadálymentesített lift segíti a közlekedést egészen a hatodik emeletig, a padlástérig. Meg lehet tekinteni a régi óraszerkezet, és a nyugati toronyban a Rákóczi-harangot. Valamint gyönyörű kilátás nyílik a városra a két torony között húzódó panoráma járdáról.
A templom harangjai…
A már említett Rákóczi-harang a nyugati (szemből nézve bal) toronyban függ. Ez hazánk legnagyobb református harangja egyben a nyolcadik legnagyobb Magyarországon. Tömege: 3800 kg, alsó átmérője 198 cm. Hiltzer Ignácz öntötte bécsújhelyi műhelyében.
Rákóczi harangja és fölötte kialakított kilátó a templom nyitvatartási idejében látogatható. Ráccsal elkerítették, hogy a rossz szándékú látogatók ne tehessenek kárt benne, ám ennek ellenére filctollal a pártázatát összefirkálták. A látogatók megzavarásának elkerülése érdekében csak vasárnap és ünnepekkor, illetve halottak emlékére szólal meg.
Kisharang a keleti (jobb oldali) toronyban függ. Ennek tömege 1680 kg, alsó átmérője 146 cm. 1865-ben készült ugyanott, mint a Rákóczi-harang. Egyik oldalán Debrecen 17. századi címere látható, kétoldalt egy-egy angyallal. Hilzer osztrák harangöntő volt, akinek a magyarországi piacát Pozdech József lakatos segítette elő, mint üzletkötő, illetve a harangok jármát Pozdech készítette el.
Korábbi harangok
A Nagytemplom egykori öt harangja közül csak e két legnagyobb élte túl a két világháború rekvirálását. A két kisebb harangját a keleti toronyból vitték el az első világháborúban : ezek közül a nagyobbik, 907 kg-os harang, Eberhardt Henrik műhelyében készült 1822-ben, a kisebb, 511 kg-os harang pedig a nagyharangokhoz hasonlóan Hilzer Ignác öntődéjéből származott, és Pozdech-féle járommal volt ellátva. Egy katolikus szerzetes korabeli feljegyzése szerint elrekviráltak egy harmadik harangot is, ami szintén a Hilzer műhelyből származhatott, de ennek a létezése nem bizonyított ráadásul csak két elrekvirált harang járma található meg a keleti toronyban.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
nagytemplom.hu
Wikipédia
képek: https://kirandulastippek.hu/…/debrecen-reformatus…