A MAJA ATLANTISZ

A MAJA ATLANTISZ
Közép-Amerika egyik legmélyebb tavának, a guatemalai Atitlán-tónak a mélyén egy nemzetközi kutatócsoport többéves munkával feltárt és feltérképezett egy elsüllyedt ősi várost, Semabajt.
A maja Atlantisznak is nevezett, több mint 2000 éves település ma 16,7 méter mélyen fekszik a tó felszíne alatt.
Samabajt sok éven át legendaként tartották számon, mígnem a romjait 1996-ban megtalálták Történelmi adatok szerint Samabaj városa valamikor a maja késő preklasszikus korszakban* élte fénykorát, ami nagyjából i.e. 400-tól i.sz. 250-ig tartott. Sűrűn lakott, fejlett település volt, templomokkal, házakkal. Érdekes, hogy a várost nem a tó partjára, hanem egy szigetre építették. Miután megemelkedett a vízszint elhagyták a szigetet a várost pedig elnyelte az Atitlán-tó.
A tó és a város pusztulása…
Az Atitlán-tó egy 84 000 évvel ezelőtti vulkánkitörés kráterében keletkezett, felszíne 130 négyzetkilométer legmélyebb pontja 340 méter. Körülbelül 1800 évvel ezelőtt egy újabb vulkánkitörést követő földrengés a tó vizének drámai emelkedését okozta. Így a szigetet teljes egészében elnyelte a tó. Samabajt a lakói örökre elhagyták de a víz megőrizte a várost az utókornak.
A maja Atlantisz felfedezése…
Roberto Samayoa üzletember és szabadidős búvár a tó közelében nőtt fel és a nagymamájától hallott egy legendát a tóban elsüllyedt templomról. A férfi gyakran merült a tóban ahonnan különféle kerámiákat hozott fel, de beszámolt falakról faragott kövekről amiket a víz alatt látott.
Eleinte senki nem akart hinni neki de végül elérte, hogy búvárrégészek megvizsgálják a helyszínt amit ő Samabajnak nevezte el.
A homályos, zöld vízben való ásatások kihívást jelentenek, mivel a műtárgyak nehezen láthatók, és több mint ezer éves üledék alatt vannak eltemetve.
A kutatók ősi kerámiákat, pompás oltárokat fedeztek fel a régészeti területen. Mindezek a felbecsülhetetlen értékű leletek megerősítik azt a verziót, hogy a gazdag és virágzó várost elnyelő áradás hirtelen történt.
“Hat emlékművet és négy oltárt találtunk, de biztos, hogy van még több is, ami azt jelenti, hogy ez egy rendkívül fontos hely volt spirituális szempontból” – mondta Sonia Medrano vezető régész a Reutersnek adott interjúban.
Medrano azt állítja, hogy a vízborította szigeten körülbelül 150 fő befogadására alkalmas kisméretű ház romjai találhatók, amik zsúfolásig tele vannak mindenféle vallási kellékekkel. A kutatók úgy vélik, hogy Samabaj egy zarándokhely volt ahova hívek odasereglettek és a partról csónakokkal eveztek be, hogy különféle áldozatokat, felajánlásokat tegyenek az isteneiknek. Ezt a teóriát Samabaj elhelyezkedése is alátámasztja, ugyanis a várost három maja szent hegy veszi körül.
*A preklasszikus kor a maja civilizáció kialakulásának korszaka, és maga is három nagyobb periódusra osztható, az ősmaja (korai preklasszikus) korra (i. e. 10000 – i. e. 1250), a középső-(i. e. 1250 – i. e. 450) és késői preklasszikus (i. e. 450 – i. sz. 300) korszakokra.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
reuters.com
ancient-origins.net
ng.24.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *