A PÖTTYÖS-TÓ

A PÖTTYÖS-TÓ

A Kliluk-tó, más néven Pöttyös tó, (angolul Spotted Lake), egy sós vizű, lefolyástalan szikes tó Kanada Brit Columbia tartományában, Osoyoos város közelében.
A tó környéke Kanada legmelegebb vidéke, a nyári hőmérséklet gyakorta eléri a 38 C°-ot. Június közepétől szeptember közepéig, a legforróbb időszakban a tó vizének felső rétege elpárolog és a benne található ásványi anyagok kikristályosodnak. Ekkor jelenik meg egy hálózatra emlékeztető kristályos “járda rendszer” a tavon.
Ezek között több száz, különböző méretű és mélységű medencéket, azaz a foltokat, melyek a különböző ásványi anyag tartalmuk miatt más- más színűek.
A világ legmagasabb ásványianyag koncentrációjú tava a magnézium-, kalcium- és nátrium-szulfát mellett további nyolc féle ásványi anyagot, nyomokban ezüstöt és titánt is tartalmaz.
A Pöttyös-tó kulturális-ökológiai örökség…
A gyógyító vizű, különleges tavat az indiánok szent helyként tisztelik, mivel több betegségre is jó hatással van.
Bőrbetegségek és izületi bántalmak kezelésére használják a tó vizét, de a törzsek közötti háborúzások után is megfürödtek a tóban, hogy a harc közben kapott sérüleseik hamarabb gyógyuljanak.
A 20. század elején veszélybe került a tó érintetlensége. Az I. Világháború idején lőporgyártáshoz sót szállítottak inneninnen. Később a terület Ernest Smith és családja tulajdonába került, akik az 1970-es években egy gyógyfürdő komplexumot akartak a tó mellé építeni. Viszont az indiánok ez ellen erősen tiltakoztak. Mindent elkövettek a beruházás megakadályozásának érdekében míg végül 2001-ben a tavat is tartalmazó 22 hektáros területetet megvásárolták az őslakos okanagan indiánok.
Az indiánok a tavat elzártan tartják azért, hogy ezt a természeti kincset megóvják a tömegturizmus ártalmaitól kizárólag a törzs írásos engedélyével látogatható.
Egy tábla hívja fel az arra járó turisták figyelmét arra, hogy a tó kulturális és ökológiai örökség és az okanagan nép tulajdona és szent gyógytava. A tó megtekinthető egy erre a célra emelt kilátóról.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
treehugger.com
/unusualplaces.org
Wikipédia

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *