A BÁLNÁK VÖLGYE

A BÁLNÁK VÖLGYE

Egyiptom az ókori kultúrájáról híres de van az országnak ennél sokkal régebbi, nem kevésbé lenyűgöző értéke is. A Bálnák völgye Kairótól 150 kilométerre található, ahol a sivatag fantasztikus leletegyüttest őriz. Az elmúlt pár évtized alatt ezernél is több bálna csontvázát tárták fel a kutatók, de bizonyos, hogy még rengeteg fosszíliát rejt a sivatag. A ritka kövületek bizonyítják, hogy 40-50 millió évvel ezelőtt a területet a Tethys-óceán borította.
A sivatag homokjában található kövületeket a szél és az erózió hozta felszínre, az első fosszilis bálna csontvázakat 1902-1903 telén találták.
A kutatók olyan evolúciós bizonyítékokat találtak itt amelyek segítenek megfejteni, hogy az alapvetően szárazföldi emlősök hogyan alakultak át tengeri óriásokká. Az itt talált bálnáknak ősei valamikor földi emlősök voltak, de a klímaváltozás miatt a tengerbe költöztek, a lábaik pedig fokozatosan uszonnyá alakultak. Ezeken a bálnákon megfigyelhető az áramvonalas testalkat, koponyájuk és fogazatuk még megtartotta a primitív jellegeit, és még a hátsó lábaik is jól kivehetők.
A völgyben található kövületek sok esetben igen jó megtartásúak, vannak teljes csontvázak is. Bálnák közül leggyakoribb a jókora Basilosaurus (20-25 méter) és a kisebb (4-5 méter) Dorudon. Ezeken még megfigyelhető a mai bálnáknál már hiányzó hátsó végtagok és a húsevő életmódra utaló erőteljes fogazat.
A tengeri tehenek vagyis szirének három faját fedezték fel a völgyben. A bálnákhoz hasonlóan ezek is kizárólag tengeri élőlények voltak, és rajtuk is láthatóak azok a primitív jegyek, amelyek a mai fajokról már hiányoznak. Fogazatuk alapján tengeri fűvel és egyéb vízi növényekkel táplálkoztak.
A völgyben ősi krokodilok, teknősök, tengeri kígyók csontjait is feltárták. De cápák és ráják is előkerültek a lelőhelyen, bár ezek a maradványok nem látványosak, legtöbbször csak egy egy fogra korlátozódnak.
A cetek csontvázainak közelében nem találtak sok csiga és kagyló maradványt viszont más rétegekben nagy számban előfordulnak. A pénzérmékre emlékeztető nummuliteszek néhol tömegesek és beborítják a sivatag talaját. A völgyben rábukkantak egy megkövesedett, hajóférgekkel teli fatörzsre is. A hajóférgek valójában olyan kagylók amik a víz alá merülő fába fúrják magukat, sok esetben megrongálva a fából készült építményeket, például mólókat, dokkokat, fa hajókat. A tengerek termeszének is szokták nevezni ezeket a puhatestűeket.
A fosszíliák nagy számát, egymáshoz való közelségét és minőségét tekintve a helyszín világméretekben is páratlan. Bár ismertek régebbi leletek, de a Bálnák völgyének csontvázainak némelyike olyan jó állapotban maradt meg, hogy még gyomortartalom is azonosítható.
Mivel a ceteken kívül több állatfaj maradványai is előkerültek, ezáltal lehetővé vált az őscetek ökológiai körülményeinek rekonstruálása is.
A csontvázak közül néhányat feltárva a felszínen hagytak, hogy a látogatók megtekinthessék
azokat.
A Bálnák völgye a Wadi El-Rajan természetvédelmi terület része, és egyedülálló természeti szépségének, valamint rendkívüli tudományos jelentőségének köszönhetően 2005 óta az UNESCO Világörökség része.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
umorf.ummp.lsa.umich.edu
carnavalyfantasia.com
Wikipédia