A FESTETICS-KÓDEX

A FESTETICS-KÓDEX

A Festetics-kódex egy imádságos könyv, az egyik legszebb középkori magyar nyelvű kézirat. Díszítése a Mátyás király idején létrejött, itáliai mestereket foglalkoztató budai könyvfestő műhely hatását tükrözi. Az igényes megjelenéshez a rendezett íráskép, a kifejezetten gondos és szép írás is hozzájárul. A kötetet elejétől a végéig egy kéz munkája.
A több iniciálét és lapszéldíszt tartalmazó kézirat második oldalán a szöveg első hét sora melletti képen holdsarló fölött Szűz Mária látható mint Napbaöltözött Asszony, fején glóriával, kezében a gyermek Jézust tartja.
A kódexet Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának állítottak össze a nagyvázsonyi pálos kolostorban magánáhitat céljára.
A kolostort Kinizsi alapította 1483-ban és bőkezű adományaival támogatta a fennmaradását.
A szerzetesek hálából ajándékozták meg az alapító feleségét a reprezentatív kiállítású pergamen kódexszel. A kötet első oldalán a Kinizsiek címere a másodikon Kinizsi és a Magyar család címere látható.
A kódex keletkezésének az ideje 1492 és 1494 közé tehető. Ezt alátámasztja egy bejegyzés:
“Pál uram betegségéről zerzett’ imádság”.
Kinizsi Pál 1494. november 20-án halt meg, de két évvel korábban betegedett meg, erre utal a gyógyulást kérő ima.
A kódex tartalma…
Ez az értékes nyelvemlékünk az imádságoskönyvek egyik fajtájával, a hóráskönyvekkel mutat rokonságot. Ezeknek a tartalmi összetételét általában a megrendelő igényei határozták meg.
A kódex legterjedelmesebb tartalmi egysége a Mária-officium azaz Szűz Mária kis zsolozsmája, mely egy hivatalos egyházi szöveg. Európa szerte a Mária-officiumot a rendes napi zsolozsma mellett imádkozták de ahogy a Festetics-kódex is mutatja, a liturgiában szereplő szöveg magánhasználatra is szolgált. Ugyanis a középkorban a közösen végzett napi zsolozsma nyilvános istentisztelet volt, és azon világi hívek is megjelenhettek. Ezzel magyarázható, hogy a Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára készített magyar nyelvű imádságoskönyv Szűz Mária kis zsolozsmáját is tartalmazza. A pálos szerzetesek célja az volt, hogy a latinul mondott szöveget a világi hívek anyanyelvükön megértsék.
A Mária-officium mellett magán imádságok is olvashatók a kötetben, mint például a már említett “Pál uram betegségéről zerzett’ imádság”.
Továbbá megtalálható benne Petrarca hét bűnbánati zsoltárának első magyar nyelvű fordítása is. A Festetics-kódexbe bemásolt szöveg ismeretlen fordítója értelmesen és hűen ültette át magyar nyelvre a latin szöveget. Ezenkívül a fordítás jelentéstani szempontból is értékes: több ritka szó illetve jelentésárnyalat fordul elő benne. Petrarca bűnbánati zsoltárainak felbukkanása a kéziratban Magyar Benigna érdeklődésére utal.
A kódex utolsó tartalmi egysége János evangéliumának az eleje (1,1-14.). A szöveget utólag másolták be a kötet végére, az eredetileg üresen maradt oldalakra.
A kódex további sorsáról mindössze annyit lehet tudni, hogy valamikor a 18. század végén a Festeticsek keszthelyi könyvtárába, majd 1947-ben az Országos Széchényi Könyvtárba került. Nevét a Festetics családról kapta.
A nagyvázsonyi pálosok egy másik imádságoskönyvet is összeállítottak Magyar Benigna számára: a Czech-kódexet, amelyet egy bizonyos fráter M. másolt 1513-ban. Mindkét kézirat kisméretű, ami rendeltetésükkel magyarázható, a tulajdonosuk mindennapi magánáhítatát szolgálták, fontos volt, hogy könnyen hordozhatóak legyenek. A két könyv arról tanúskodik, hogy Magyar Benigna tudott magyarul olvasni, ellentétben férjével, aki valószínűleg sem olvasni, sem írni nem tudott.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
nyelvemlekek.oszk.hu
oszk.hu