VAN AZ A PÉNZ, VAGY MÉGSINCS?

VAN AZ A PÉNZ, VAGY MÉGSINCS?
Ugye veled is előfordult már Drága Olvasó, hogy valamire azt mondtad: „van az a pénz…” és itt mindenki emlékei szerint folytathatja. Persze ez csak játék a gondolattal, van azonban az a pénz, ami minden pénzt megér. No, nem mindig ugyanannyit, hiszen az árfolyama változik és van még egy sajátossága: nincs nominálértéke, vagyis nincs beleütve névérték.
Gyűjtőfogalomként ezt befektetési pénzként nevezi a szakirodalom (később ide került besorolásra néhány olyan fizetőeszköz is amelyiket névértékkel is elláttak, de erről majd később).
Ne is játsszunk tovább az idegekkel, a Krugerrandról beszélünk.

Mi az a Krugerrand….

A pénz a világ első modern befektetői pénzeként terjedt el, amelynek értékét az arany mindenkori árfolyama határozza meg. A nemesfémtartalom az érme külsejéhez hasonlóan változatlan 1967 óta, a 917/1000-es finomságú pénz. Ugyanakkor 1980 óta készül fél-, negyed- és egytized unciás változatban is. Egy uncia 31,103 gramm. Az ötvözéshez rezet használnak, amely az éremnek jellegzetes vöröses színt kölcsönöz, nem mellékesen pedig kopásállóságát is javítja, ami egy ennyire népszerű pénz esetében nem elhanyagolható tényező. A rézzel együtt az egy unciás arany rand tömege 33,9305 gramm.
Maga a rand az angol „round” vagyis kör(alakú érem) afrikaaans torzítása.
Az arany rand verését 1967-ben rendelték el a Dél-Afrikai Köztársaságban. Ekkor még törvényes fizetőeszköznek szánták, s mint ilyen különlegesnek számít, hiszen az előlapon a Krugerrand pénznem megnevezésen túl nem az értékjelzés szerepel, hanem a fizikai tulajdonságok afrikaans és angol nyelven: Fyngoud 1 oz Fine Gold. Az egy unciás pénz körirata felett egy afrikai antilop képe látható, míg a túloldalon a kibocsátó ország neve afrikaansul és angolul (Suid-Afrika és South Africa), középen pedig a Zuid-Afrikaansche Republiek – más néven Transvaal Republic – első elnöke. A boer (búr) névadó ma is nagy népszerűségnek örvend az országban, ahol több emlékmű is megemlékezik Paul Krugerről, egyik leghíresebb szobra a fővárosban, Pretoriában tekinthető meg.

Az aranypénz, mint befektetés…

Numizmatikai megközelítésben kétfajta aranypénzről beszélhetünk.
Befektetési aranypénzekről és numizmatikai (gyüjtői) értékű aranypénzekről.
Az Európai Unióban befektetési aranypénznek minősülnek azok az aranypénzek, melyek az Európai Bizottság minden év elején megjelenő hivatalos listájában címlet szerint szerepelnek. A listába történő iktatásról, ill. törlésről minden ország, nemzeti érméinek vonatkozásában saját hatáskörében dönt (szakértők bevonásával, szigorú szakmai kritériumok alapján). A hivatalosan elfogadott EU-s listára felkerülő érmék értékesítése mentesül a forgalmi adótól.
A befektetési aranypénzek árának alakulása a tőzsdei aranyárakhoz igazodik Az aranyár elmúlt években tapasztalható drasztikus emelkedése viszont közismert, a nemesfém világpiaci ára kilenc év alatt több mint négyszeresére növekedett.
Az ún. numizmatikai értékű- nem befektetési aranynak minősülő – aranypénzek esetén nagyon sok szempontra érdemes figyelnünk. Az elmúlt 20 év tapasztalatai szerint a pénzérmék árának alakulását elsősorban a tartásfokozat befolyásolja (a pénzérmék állagát, állapotát többfokú skálával osztályozzák). Értékálló és fejlődő befektetésnek leginkább a kiváló tartású (szakmailag megfelelően tárolt) aranypénzek bizonyulhatnak. Numizmatikai befektetéseink esetén számítanunk kell esetlegesen 3-5 éves megtorpanásokra, ritkábban kisebb visszaesésekre. Hosszú távon azonban egyértelműen növekedéssel kalkulálhatunk.
A numizmatikában – kiemelkedően az aranyérmék esetében – tapasztalható árrobbanás egyebek között a kelet-európai szocialista diktatúrák megszűnésének is köszönhető. Az új piacok többszörös ár növekedést eredményeztek, nem csak Kelet-, hanem Nyugat-Európában is. A kereskedelembe bekapcsolódó országoknak köszönhetően többszörösére nőttek az érme árak – főleg az aktuális országhatárokon átívelő történelmi pénzek, így például az Osztrák Magyar Monarchia aranypénzei esetében, míg az orosz numizmatikában az elmúlt években közelítőleg tízszeres áremelkedés volt tapasztalható.
A gyűjteményes numizmatikára és a befektetési aranyakra egyaránt érvényes, hogy kis helyen elférnek, könnyen zárhatók, tárolhatók és értékesíthetők.
A befektetési aranyak a legrövidebb időn belül készpénzért mobilizálhatók (szemben a műtárgy-gyűjtés más ágaival).
A numizmatikai jellegű befektetéseket ajánlott inkább hosszabb időben gondolkodni, nagyobb időtávolságban az értékvesztés esélye jelentősen csökkenthető.
Milyen kockázatokat rejt az aranypénzek vásárlása? Mire figyeljünk aranypénzek vásárlása során?
Az aranypénzek vásárlásának szinte egyetlen kockázata van: a hamisítványok.
A viszonylag jól szűrhető másolatok azonban – mint általában – a fejlődő technikákat használva kis lépéssel a szakma előtt járnak. Ezért érdemes minősített, megbízható és garanciát adó kereskedőtől vásárolnunk. Még a legjobb szakembereket is sikerül néha becsapni a friss, jól sikerült hamisítványokkal. Idővel kiderülhet egy-egy érméről, hogy tökéletes másolat volt – ilyenkor csak egy garanciális számlával érvényesíthetjük érdekeinket.
Európai forgalomban a legismertebb az úgynevezett Napóleon arany – vagy ahogy régiónkban sokan ismerik Lajos arany – egy gyűjtőnév. A 20 frankos névértékű érméket az 1812-től 1914-ig tartó időszakban verték Franciaországban. A Bonaparte Napóleon által veretett 21 mm átmérőjű, 90% aranytartalmú érme típus a Latin Érmeunió keretében európai standarddá vált. Az érméken I. Napóleon, Lajos Fülöp, később III. Napóleon jelenik meg, az érmék hátoldalán számtalan szimbolikus motívummal. Az érméket a befektetési arany kategóriába sorolták, mivel numizmatikai értékük-egyes évjáratokat kivéve- a kibocsátott óriási darabszám miatt csekély. Franciaországban kifejezetten népszerű érme, mert fajlagosan olcsó az arany tartalomhoz viszonyítva és immár több háború, válság idején bizonyította, hogy csere eszközként, pénzként a mai napig jól funkcionál. A 2008 őszi válság idején majd 15%-kal nőtt meg ezen érmék árfolyama.

Ha egy üzlet beindul….

A befektetői aranyérmek közül eddig a Krugerrandból fogyott a legtöbb a világon. Ahogy az a legtöbb szakmában lenni szokott, a pénzverés világában is komoly az ipari versengés, ami itt egyre nagyobb és egyre értékesebb érmék készítésében testesül meg.
Jelentős konkurense a szintén egy unciás, amerikai Gold Eagle, amelyet 50 dolláros névértékkel vernek. Hasonlóan fontos aranypénz a kínai “aranypanda”, az ausztráliai “kengurus nugget”, a brit sovereign vagy az EU-tagállamok aranyeurói, amelyek közül a legkülönlegesebb darab az osztrákok ezer unciás (kb 31 kg!) , százezer euró névértékű “Bécsi Filharmonikusok” nevű érméje.
Az eredményt nem is hagyhatták szó nélkül a kanadaiak, és 2007-ben bemutatták az új világrekordot, az egymillió kanadai dolláros érmét.
A párját ritkítóan tiszta aranyból készült érme 99,999 százalékos, azaz ötkilences – ez azt jelenti, hogy tíz az egymillióhoz a nem arany részecskék aránya benne (ami főleg ezüst, alumínium és cirkónium). Az érme 100 kilót nyomott, és az egymilliós felirata ellenére több mint 4 millió amerikai dollárt ért, ez nagyjából 1,2 milliárd forintot jelent. Mint minden kanadai érmén, az egyik oldalán ezeknek is II. Erzsébet profilja látható, ami Susanna Blunt munkája.
Az érmét Nagy Juharlevélnek keresztelték el, utalva a másik oldalon látható kanadai szimbólumra, amit az egész érme dizájnjával együtt Stan Witten fővésnök tervezett. Az egymilliós érméből hat darabot vertek: az egyik a kanadai pénzverde széfjében lapul, egy másikat a Barrick Gold Corporation vett meg, aztán a Royal Ontario Museumnak kölcsönözték ki. Három magángyűjteményekbe került, egy pedig a berlini Bode Museumban lett kiállítva, ahol kivételesen jól passzolt az 500 ezer darabos érlelt cheddar sajt kiállításhoz.
2017-ben aztán pár fickó úgy döntött, sok az a 4 millió dollár egy érméért, ha haza lehet vinni ingyen is és betörtek a múzeumba. A nyomozás eredményei alapján, egy testvérpár és az unokatestvérük valószínűleg a múzeumban dolgozó barátjuktól tudta meg, hogyan lehetne ellopni a Juharlevelet. A biztonsági kamerák felvételei szerint a három kapucnis férfi egy fémlétra, némi kötél és egy talicska segítségével lovasította meg a 100 kilós érmét, ami máig nem lett meg. Menekülés közben egyébként kétszer is leejtették, úgyhogy ha egyben is van még a Juharlevél, biztosan megsérült.
Erre azonban kicsi az esély, a nyomozók szerint valószínűbb, hogy feldarabolták, beolvasztották, és külföldre csempészték az érmét.
Arra kérlek ezek után Drága Olvasó, ha valaki a vásárcsarnok mögött eladásra kínál egy „Juharlevelet”, legalábbis kétségeid legyenek..
Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:
ma is tanultam valamit
stephansnumismatic
wikiorg eng
conclude