TÖRTÉNELMI BORVIDÉKEINK: VILLÁNY

TÖRTÉNELMI BORVIDÉKEINK: VILLÁNY

Magyarország legdélebbi és legmelegebb klímájú borvidéke elsősorban a vörös borairól nevezetes. Mediterrán jellegű éghajlata leginkább a déli lejtőkön érvényesül. Jellemző az enyhe tél és az egyenletes csapadékeloszlás. Már kora tavasszal beköszönt az erős felmelegedés, ami a szőlő tenyészidejét kedvezően befolyásolja. Villányban a legmagasabb az éves napsütéses órák száma, átlagosan 2100 (Sopronban 1900, az Egri borvidéken 1950). A szőlőtermesztés biztonságát azonban a gyakori jégesők veszélyeztetik.
A borvidék a Villányi és Siklósi körzetre tagozódik, 16 községet foglal magába: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kisharsány, Kistótfalu, Márfa, Nagyharsány, Nagytótfalu, Palkonya, Siklós, Túrony, Villány és Villánykövesd.
A területem 70-80 %-ban vörös borokat termelnek: oportó (portugieser), kadarka, kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, Zweigelt, pinot noir. Ezekből készülnek a legkeresettebb magyar borok. Siklós kiváló fehérborai az olaszrizling, tramini, ottonel muskotály.
Villányi borvidéken szőlőtermesztésre alkalmas terület 4522 hektár ebből fehérszőlő 402, Kékszőlő 1842 hektár.

Történelem…

A szőlőtermesztés itt is egészen a római korig nyúlik vissza. Nagyharsányban egy római villa feltárásakor talált oltár maradvány felirata szerint a ház tulajdonosa, Venatus és a fia 400 arpensis (kb. 45 hektár) szőlőt telepítettek.
Honfoglaló őseink folytatták a szőlőművelést és borászkodást. A pécsváradi apátság 1065-ben kelt alapítólevele már említést tesz az itteni szőlőmunkásokról, ekkor még Geréc néven ismerték a villányi hegységet.
A tatárjárás után elsősorban a várak- Siklós és Szársomlyó- környékén műveltek szőlőt.
A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés ekkor sem szűnt meg, mert a környékbeli falvak lakói tovább dolgoztak az ültetvényeken. A törökök elől menekülő rácok hozták magukkal a kadarkát és a vörösbor készítésének gyakorlatát, viszont a siklósi vár védelme alatt élő magyaroknál a mai napig megmaradt a fehérbor készítésének a kultúrája.
A török hódoltság után a térségben magyar és osztrák főurak jutottak nagybirtokokhoz, többek között Savoyai Jenő is, akinek örökösei később felvirágoztatták a béllyei uradalom szőlőtermelését. A másik nagybirtok Bóly székhellyel alakult, 24 falu tartozott hozzá. Ez a Batthyányiak tulajdona volt és házasság révén Montenuovo hercege is részese volt a javadalmaknak.
A 18. században ide települt svábok honosították meg a portugiesert (korábbi nevén kékoportót), és a kékfrankost, az előbbi máig az egyik fő fajtája e vidéknek. Valamint ők alakították ki a pincéket, pinceutakat is errefelé.
Villány egyik fénykorát az 1850-60-as években élte de a filoxéra itt sem kímélte az ültetvényeket, azonban a fejlődést nem tudta megtörni. A járvány után megérkeztek a francia fajták: a cabernet franc és cabernet sauvignon, a merlot és a pinot noir.

A harsányi ördög legendája…

A Harsányi-hegy lábánál szőlők, de feljebb már csak kopár mészkősziklák találhatók egészen a hegy csúcsáig. A hegy délnyugati oldala viszont, akár egy frissen szántott föld, egyenes, mély barázdákkal tagolt. A kietlen talaj művelésre alkalmatlan, de a helyiek fantáziáját mindig is izgatta, hogy hogyan alakulhatott ki ez a képződmény.
A legenda szerint a hegy lábánál élt egy meseszép leány a mostohájával, egy rút banyával, akit a falusiak boszorkánynak is hittek, és akit éjjelente maga az ördög is meglátogatott. Egy alkalommal az ördög a lányt kérte magának feleségül. A banya meglepődött, ráadásul közben ő maga is megszerette a lányt, nem akart engedni az ördögnek. Az ördög fenyegetőzésének végül úgy vetett véget, hogy megígérte: odaadja a lányt, ha az ördög hajnalra felszántja a Harsányi-hegyet. Ha viszont nem sikerül neki, akkor meneküljön a pokolba, és többé nem láthatja őt. Az ördög kapott az ajánlaton és az eke elé 13 tüzes, pokolbéli kecskét fogott be, az egyik barázda követte a másikat. A munka haladt, a banya joggal aggódott, hogy a hegy a hajnali kakasszóra fel lesz szántva.
Ekkor azonban támadt egy ötlete: kirohant a tyúkólba és hangosan kukorékolt amire a falu kakasai felébredtek, és mind lelkes hajnali kukorékolásba kezdtek. Az ördög így „elkésett”, rettentő haragjában még az ekéjét is elhajította, ami, ahogy földet ért, heggyé változott. Ő maga futásnak eredt, a bocskorából hulló földtörmelék az a dombsor a legenda szerint, ami a Harsányi-hegyet összeköti a Tenkes-heggyel.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

boraszportal.hu
https://bor.hu/borregiok/villanyi-borvidek
Wikipédia
https://www.ametiszthotel.hu/villany-galeria/

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *