AZ EGRI BAZILIKA

AZ EGRI BAZILIKA

Az egri egyházmegyét még I. (Szent) István alapította 1004-ben és ezután épült a mai vár helyén az első, román stílusú templom. A történelem viharai során ezt többször lerombolták majd újjáépítették, a török hódoltság alatt pedig mecsetnek használták. A kanonok testülete a mai bazilika helyén álló Szent Mihály plébánia templomba költözött, mely 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház funkcióját.
A város lakosságának növekedésével egy nagyobb templom építése vált szükségessé, amit Telekessy István kezdett el. Az eredeti terveket Erdődy Gábor megváltoztatva és majdnem kétszeresére bővítve, 1727-ben fejezett be a templom építését.
Az 1800-as évek elejére az ország lakossága úgy megnövekedett, hogy az immár érseki rangot kapott egri főpásztorok még nagyobb Főszékesegyház építését határozták el.
Pyrker János Lászlót 1827-ben nevezték ki egri pátriárkának, akit a városba érkezése óta foglalkoztatta az építés gondolata.
Pyrker érsek több tervezővel tárgyalt, végül Hild Józsefet kérte fel a katedrális felépítésére.
A munkákra Itáliából elhívta Marco Casagrandét, aki a bazilikába felvezető lépcsősor mellé, valamint a homlokzati Hit, Remény és Szeretet továbbá a belső tér relifjeit és az angyal szobrokat faragta.
A Főszékesegyház építését 1831. február 2-án kezdték és 1837 május 6-án szentelték fel, azonban az oltárok kialakítása, a freskók festése még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen.
A mellékoltárokon elhelyezték a korábbi székesegyházból megmaradt Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló képeket amelyek Kracker János Lukács alkotásai.
Szent János olajba főzését ábrázoló oltárképet 1832-ben a bécsi Josef Danhauser festette.
Az orgonát 1864-ben építették, majd 1912-ben, 64-ben és 2000-ben korszerûsítették. A hangszer, nagyságát, hangzását tekintve az ország legjelentősebb orgonái közé tartozik.
A szentély 1910-re készült el. 1950-es években Takács István mezőkövesdi festőművész festette ki a kupolát a Jelenések könyvét ábrázoló freskóval.
Az egyházmegye alapításának 1000. évfordulójára készült el a bejárati bronzkapu.
A kereszthajó két üvegablaka közül az egyik a Szentlélek eljövetelét, a másik a közelmúltban boldoggá-szentté avatottakat ábrázolja.
Bejáratát oszlopcsarnok 17 méteres korinthoszi oszlopain nyugszik a timpanon. E fölé emelkedik a magasított oromzat, amelyen 3 allegorikus szobor áll. A templom külső falán több dombormű található, odabent további huszonnégy. A főbejárat előtti lépcső mellett négy szobor sorakozik: Szent István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol.
A bazilika hossza 90 méter, a kupola magassága 40 méter, az 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épülete.
A bazilika összesen 5000 főt képes befogadni és vasárnaponként a hat mise alkalmával 1500 hívő keresi fel.
A főszékesegyház 1970-ben nyerte el a Bazilika címet

A bazilika harangjai….

Az Egri főszékesegyház tornyaiban ma négy harang található. A legnagyobb az északi/bal, három kisebb a déli/jobb toronyban.

Északi torony…

Szent Mihály-nagyharang Magyarország harmadik legnagyobb harangja 6015 kg-os, alsó átmérője 213 cm. 2001-ben Rudolf Perner öntötte Passauban az 1944-ben elvitt, 5000 kg súlyú nagyharang helyett.
Felirata: “1000 A. D. MAGYARSÁG * 2000 A. D. KERESZTÉNYSÉG ÖNTÖTTE RUDOLF PERNER PASSAU 2001 AZ 1944 – BEN HADICÉLOKRA ELVITT HARANG HELYETT 2001 -BEN ÚJRAÖNTVE.”

Déli torony…

A József-harang 3300 kg-os, alsó átmérője 163 cm, Jüstel József öntötte Egerben, 1828-ban. Paláston a névadó Szent József, Szent István király és a szeplőtelen fogantatás képei láthatók.
A Lajos-harang 1350 kg-os, alsó átmérője 137 cm, Seltenhofer Frigyes és Fiai öntötték Sopronban, 1923-ban. Paláston a névadó Szent Lajos király képe látható.
A déli torony harmadik harangja a János-lélekharang, 580 kg-os, 102 cm alsó átmérőjű, Seltenhofer Frigyes és Fiai öntötték 1923-ban Sopronban.
Harangozási rend: Délben a József, este 7 órakor a Lajos-harang szól Úrangyalára, utána lélekharangként a János-harang szólal meg. Péntekenként délután három órakor Jézus Krisztus kereszthalála emlékére is a József-harang kondul meg. A kisebb hétközi misékre a két kisebb harang (Lajos, János) duója szólal meg. Vasárnapi misék kezdetekor a déli torony három harangja hallható, nagyobb egyházi ünnepeken pedig mind a négy harang együtt kondul meg és ilyenkor a delet a nagyharang egymagában harangozza.
A toronyóra pontosan működik, a negyedeket a János- az egészeket a József-harang üti.

Orgonakoncert…

Májustól szeptemberig a Bazilikában minden nap fél órás orgonakoncertet tartanak, ekkor a főszékesegyházba ekkor csak belépőjeggyel lehet belépni.
Hétköznap: 11.30 – 12.00-ig
Vasárnap: 12.45 – 13.15-ig

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
http://www.eger-bazilika.plebania.hu/
Wikipédia
https://cserepkakas.hu/egri-bazilika/
képek forrása: Wikipédia