TÖRTÉNELMI BORVIDÉKEINK: A NAGY-SOMLÓ BORVIDÉK

TÖRTÉNELMI BORVIDÉKEINK: A NAGY-SOMLÓ BORVIDÉK

A 432 méter magas Somló a Bakony nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából emelkedik ki. A hegy közigazgatásilag Veszprém megyében, Devecsertől hat kilométerre fekszik.
A Nagy-Somló (Somló) borvidék korábban csak a Somlóhegy lejtőire korlátozódott azonban az 1998-as bortörvény életbelépésével a Kissomlyó és a Ság- hegy is hozzá kapcsolódot a területhez. Ezzel a bővüléssel már egy borvidéket alkot a három vulkanikus eredetű tanú hegyünk, de még így is a legkisebb az országban, mindössze 600 hektár, amiből 550 hektáron folyik szőlőművelés. A borvidék települései két körzetre oszlanak:
Somlóhegyi körzet: Borszörcsök, Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely
Kissomlyó-Sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri
Kedvező földrajzi adottságai révén a napsütéses lejtőkön tökéletesen beérik, és gyakran töpped a szőlő. A korábbi évszázadokban világi és egyházi uradalmak aszú borokat is készítettek itt.
Története…
Már a bronzkorban éltek emberek a Séd forrás mellett, de később a keltáknak is kedvelt lakhelye volt ez a vidék. Az első szőlőültetvényeket a rómaiak telepítették.
I. (Szent) István 1010 körül a Torna patak mellett bencés apácamonostort alapított amihez szőlőbirtokot is adományozott.
A tatárdúlás után épített vár oltalma alatt álló Somlóvásárhely hatalmas fejlődésnek indult és regionális központtá nőtte ki magát.
IV: Béla Itáliából szőlőműveléshez értő telepeseket hívott ide akik szőlővesszőt is hoztak magukkal.
A somlói bor különleges minőségére és értékére utal, hogy a hegyen a 11.-14. század között főúri és királyi birtokok is alakultak.
A középkor évszázadai alatt szigorú szabályok biztosították a bortermelést, meghatározták a szüret idejét, valamint az általános rendet és fegyelmet is a szőlőben. Tilos volt káromkodni, egymást szidalmazni vagy szemérmetlenkedni. A korai hegyközség rendje a kor társadalmi viszonyaihoz képest kifejezetten demokratikus volt, ugyanis rangtól és címtől függetlenül egységes büntetést kaptak a rend ellen vétők. Érdekes és mai viszonyok szempontjából is tanulságos, hogy ez az ősi hegytörvény megtiltotta a fák kivágását, a ragadozó madarak fészkeinek zavarását, ezzel csökkentve a seregélyek és más madarak által okozott kárt.
A vidék értékét jól példázza egy 1511-ben kelt rendelet, mely szerint szőlőt a város engedélye nélkül csak közvetlen családtagnak volt szabad eladni. Vagyis a város és a földesurak törekedtek arra, hogy a szőlőbirtokok ne aprózódjanak el hanem maradjanak helyi ellenőrzés alatt.
A somlói borvidék történetében megtorpanást hozott a somlóvásárhelyi szőlőbortokos parasztok és az apácakolostor között a 17. század elejétől a 18. század közepéig tartó pereskedés.
Az apácák meg akarták növelni a földjeiket művelő parasztok robot kötelezettségeit, ami viszont felháborította a több évszázados rendhez szokott földműveseket. A pereskedés évtizedei sokat ártottak a somlói bornak, viszont összetartó közösséggé is kovácsolta a vásárhelyi szőlőbirtokosokat.
A 19. században a somlói vár egyre pusztult a szőlőterületek viszont tovább nőttek.
Ebben az időben a Somlói Borvidék hírneve vetekedett a Tokajéval. A népi emlékezet szerint a bécsi császári udvarban az esküvők után somlói bort ittak a fiú trónörökös születésének reményében. Ezért nevezik a “nászéjszakák borának” a somlóit.
1888 szeptemberében Somlón is megjelent a filoxéra. A birtokosok közül sokan tönkrementek vagy bőtermő ugyanakkor gyenge minőséget adó fajtákat telepítettetek ami nem tett jót a borvidék hírnevének.
II. Világháború után először földet osztottak a főnemesi és egyházi birtokokból, majd 1946-ban mindent államosítottak. Az ezt követő évtizedekben nem a minőség hanem a mennyiség volt a szempont.
1987-ben megszületett hegytörvény elsősorban a régi rendeletekhez nyúlt vissza. Azóta még több szabályozás és törvény terelte vissza a somlói bortermelést a régi kerékvágásba.
A borvidék adottságai…
A Balaton hőmérséklet kiegyenlítő hatása itt már alig érvényesül, a nyár mérsékelten meleg, a tél viszonylag enyhe. A Somló valaha aktív vulkán volt, ezért a hegyet fekete bazalt borítja, aminek a hőelnyelő tulajdonsága kedvez a szőlőnek, mert a nappal elnyelt hőmennyiséget éjjel egyenletesen sugározza vissza. A szemeket így folyamatos meleg veszi körül, ami az érésére kedvezően hat.
A Somló hegy a fehérszőlők termőterülete, a legelterjedtebb fajta az olaszrizling, emellett a jellegzetes somlói fajták a juhfark, furmint, hárslevelű, tramini. Szakértők szerint a juhfark egyedül Somlón tudja elérni a legjobb minőséget, ezért ez számít a borvidék húzó borának
A somlói borokra jellemző a nagy alkoholtartalom, robusztus savak, keménység. Mivel tipikusan óbor, többéves fahordós érlelés után éri el csúcsformáját.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

Forrás:
somloi.hu
hungarikum.hu
facebook.com/somloiborvidek/
vinopedia.hu/nagy-somloi-borvidek
Wikipédia