A PÉCSI PÜSPÖKI SZÉKESEGYHÁZ TÖRTÉNETE

A PÉCSI PÜSPÖKI SZÉKESEGYHÁZ TÖRTÉNETE

Talán nem túlzás az a kijelentés, hogy Magyarország egyik legimpozánsabb temploma a négy tornyú Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház, mely egyben Pécs jelképe. Az ezer éves templom az évszázadok során több jelentős változáson esett át.
A 11. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai neoromán formáját a 19. század végén nyerte el a bécsi Schmidt Frigyes (Friedrich von Schmidt) tervei alapján.
Az építész célja egy részben valós, részben elképzelt Árpád-kori, de itáliai hatásokat is mutató román stílusú templom létrehozása, ami kétségtelenül sikerült is. Az észak-olasz katedrálisokra emlékeztető székesegyház még inkább erősíti Pécs mediterrán jellegű hangulatát.

A dóm története…

I. (Szent) István király 1009-ben alapította meg a pécsi püspökséget. Kézai Simon a krónikájában azt írja, hogy Orseolo Péter magyar király idejében építették a székesegyházat, viszont az altemplom alapjai már a 4. században megvoltak tehát az egyházmegye alapítása előtt is áll már itt keresztény templom.
1064-ben a templom tűzvészben elpusztult az újjáépítése 1140-1180 körül fejezőtt be.
A 14. század első harmadában beboltozták a mellékhajókat és két új kápolna is épült. Az egyik az északnyugati toronyhoz kapcsolt Fájdalmas Szűz kápolnája, a másik a délnyugati toronyhoz kapcsolódó Corpus Christi kápolna.
Újabb építkezésekre a 15.század második felében került sor. Ekkor vette fel a székesegyház a gótika jegyeit, mint a nagy, mérműves ablakok, vagy a korra jellemző boltozatok.
Janus Pannonius a humanista püspök a 15. század végére a reneszánsz kultúra fellegvárává tette Pécset aminek nyomai megfigyelhetők a püspöki templomon.

Török hódoltság ideje…

1543-ban a török sereg elfoglalta várost. A török nem tűrte az emberábrázolást, ezért megcsonkították az Árpád-kori domborműveket, lemeszelték a freskókat. A közel másfél évszázados uralom alatt a székesegyház nyugati részét, a Corpus Christi-kápolnát dzsáminak használták a többi részében élelmiszert, hadianyagot tároltak.
Egy 1631-es villámcsapás következtében megsérült a délnyugati torony amit Ahmed, belgrádi aga felújíttatott. Ekkor kerültek oda azok az arab betűs feliratok amik a mai napig láthatók.
1686-ban a török alól felszabadító hadak gyorsan visszafoglalták Pécset, de az elhanyagolt épületeket megviselte a rövid ostrom. A keresztény katonák kifosztották a székesegyházat, parancsnokuk, Gabriele Vecchi pedig ellopta a toronyból az órákat és az épület ólom lemezekkel fedett tetőzetét.
1703-ra úgy ahogy rendbe hozták amit a törökök és a beszállásolt németet tönkretettek de 1704-ben következett az újabb csapás. Vak Bottyán kurucai, majd a rácok pusztítottak. Ágyúiktól beszakadt a templom főhajójának boltozata.
A háborúk okozta károkat 1712-1732 között javították ki. Nagyobb átalakításokat is végeztek. Ekkor a déli homlokzat tengelyében díszes oromfalú új bejáratot nyitottak majd a század 40-es éveitől új berendezést is kapott a székesegyház. A főoltár Krail János tervei alapján 1741-re készült el a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el és 1762- ben már álltak a kanonoki stallumok.
1805-től 1831-ig újabb építkezések kezdődtek. A homlokzatok elé Pollack Mihály tervei alapján egységes, klasszicista és romantikus elemekből álló kulissza falakat emeltek és ekkor építették a Boldog Mór-kápolnát valamit helyreállították a délnyugati tornyot.
Dulánszky Nándor püspök 1877-ben megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építész-restaurátort a székesegyház megújításával. Célul tűzték ki, hogy a millenniumi ünnepségekre visszaállítják az Árpád-kori székesegyházat, megszabadítják a későbbi korok hozzáépítéseitől.
1882. június 9-én nekiláttak szétszedni és kiárusítani a barokk oltárokat, padokat és székeket. Nem csak a dóm története, hanem az egész magyar művészet szempontjából értékes és pótolhatatlan alkotások pusztultak el. Lebontották a középkori várfalakat is, így alakult ki a Dóm tér.
A dómot I. Ferenc József magyar király jelenlétében, 1891 június 22-én szentelték fel.
1991. január 9-én II. János Pál pápa a székesegyházat Basilica Minor rangra emelte, majd pár hónap múlva meg is látogatta.
2009 januárjában egy 1886-ban elhelyezett időkapszulát találtak az egyik torony keresztje alatti gömbben. Az üveghenger érméket és egy kézzel írott pergament tartalmazott. A II. Világháborúban a kapszulát rejtő gömb több találatot is kapott, ám az üveghenger mégis sértetlen maradt.

Harangok…

A székesegyház harangjai a déli oldal tornyaiban vannak: a keleti toronyban a Mária, Pál és Ferenc harangok, a nyugatiban az 1819-ben öntött Péter, Magyarország nyolcadik legnagyobb harangja, amely csak a nagy egyházi ünnepeken szólal meg. A Péter-harangot tartó fából készült szerkezetet 2008 októberében cserélték ki, mert a régi tartók már nem bírták a hatalmas súlyt. A Péter harangot maximum 32 másodpercig lehet csak működtetni, mert a rezgés károsíthatja a tornyot.
A székesegyház orgonája, Angster József 100. munkája 1887-ben készült. 2008 elején felújított hangszer nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb mechanikus csúszkaládás templomi orgona lett.

Az orgona adatai…
Manuál klaviatúrák száma: 4
Regiszterek száma: 81
a sípok összes darabszáma: 6101
Legnagyobb síp hossza: 5 méter
Legkisebb síp hossza: 5 milliméter
Legnagyobb síp tömege: 140 kg
Legkisebb síp tömege: 14 gramm
Az orgonaszekrény: szélesség 8,8 méter, mélység 4,3 méter, magasság 10 méter
Szélcsatornák hossza: 120 méter

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
pecsiegyhazmegye.hu
Wikipédia
képek: kirandulastippek.hu