A KIRÁLYRÉTI ERDEI VASÚT TÖRTÉNETE

A KIRÁLYRÉTI ERDEI VASÚT TÖRTÉNETE

Magyarország egyik legrégibb erdei vasútja a királyréti. 1893-ban, gróf Franken-Siersttorpff Henrik, porosz születésű földbirtokos építette a Börzsönyben a királyréti erdőbirtokán azért, hogy egyszerűbb legyen a kitermelt faanyag szállítása.
A 600 mm-es nyomtávú pályán a Mária nevű gőzmozdony szállította a rakományt a Kismaros- Szokolya- Királyrét- Adolf kút vonalon. A mozdonyt fával fűtötték, mivel az volt kéznél.
Az első fejlesztés 1912-ben kezdődött a kisvasút történetében. Ekkor kibővítették a Királyrét- Bajdázó szárnyvonallal, itt nem fát hanem követ szállítottak.
A bányászat megindulásával elkészült a Kismarosról a Dunaparti Rakodó és Verőcei rakodó szárnyvonal.
A bővítésekkel a vasút hossza elérte a 30 kilométert. A Paphegy állomásnál járműjavítót építettek, valamint további hat gőzmozdony is érkezett. Immár háromszáz embernek adott munkát a vasút és az erdészet. A felújítás és bővítés Hatalmas fellendülést jelentett a vasút forgalmába.
1927-ben megépült a Cseresznyefa rakodótól az Inóczi bányába vezető siklópálya. Ez a domborzati viszonyokat kihasználva működött. Felfelé ló, vagy mozdony húzta a szerelvényt, lefelé pedig egy fékező ember közreműködésével vitték le a rakományt. Ez a megoldás meglehetősen költséghatékony volt.
Miután kimerültek a bányák, 1941-ben leállították a bányászatot és a kocsik és mozdonyok nagy részét elvitték, csak ket mozdony maradt meg: Muki és Triglav. Ezután már csak fát szállítottak a szerelvények, viszont abból évente akár 5-6 ezer köbmétert.
Ez idő tájt kezdődött a személyszállítás is, de akkor még nem menetrend szerint hanem csak a Királyréten élő családokat vitték le Szokolyára, a nyolc személyes Treznia pályakocsival.
1945-ben az államosítással a Balassagyarmati Állami Erdőigazgatóság tulajdonába került az erdőgazdaság és a kisvasút. Több átszervezést követően jelenleg az Ipoly Erdő Zrt. működteti a Királyréti Erdei Vasutat.

Személyvonat indul Királyrétre….

1950. május 26-án indult hivatalosan a menetrend szerinti személyszállítás Kismaros és Királyrét között. Eleinte MD-40-es mozdonyok és gőzmozdonyok vontatták a házi gyártású, nyitott, tető nélküli kocsikat. A nyári záporok miatt ezeket a kocsikat idővel ellátták tetővel és függönyökkel.
A személykocsi állomány a nyári üzemre meg lett oldva, a téli időszakra viszont három zárt, fűthető kocsit rendeltek a Fővárosi Villamos Vasút-tól (FVV).
1962-ben érkezett négy darab C50-es mozdony. A dízelre való átállással leáldozott a gőzösök kora, de a legendás Triglav még maradt mint nosztalgia járat, de 1973-ban a ő ideje is lejárt.
Leselejtezték, de szét nem vágták hanem elszállították és a nagycenki kisvasútra került ahol kiállították a helyi skanzenben. 2007-ben az addig Kismaroson kiállított csingervölgyi mozdonyért cserébe a Triglavot visszahozták és az állomásépület mellett helyezték el, ahol ma is megcsodálható.
A “Mókusvasút”…
A ‘70-es évek közepére az erdőgazdálkodás változásával a teherforgalom jelentősen lecsökkent, még a vonal megszüntetése is számításba jött, azonban a növekvő turistaforgalomra és a helyi munkába járó lakosságra való tekintettel a bezárás ötletét elvetették.
Keresni kellett viszont egy jó megoldást a vonal hasznosítására. Alapos megfontolás után megtalálták a legkézenfekvőbb módját, hogy megóvják a kisvasutat: úttörővasutat csináltak belőle.
1975 őszén valóra vált a terv. Váltott műszakokban több ezren dolgoztak a kisvasútnál pusztán szeretetből és lelkesedésből. A klasszikus erdei vasúti zöld, zöld-fehér színezés helyett piros, piros-fehér színezést kaptak a mozdonyok és a kocsik és az állomásokat is átnevezték.

A kisvasút átépítése…

1978 tavaszán a gyors hóolvadás miatt az alépítmény több helyen meggyengült, a pálya megsüllyedt, muszáj volt egy időre leállítani a forgalmat. A vasútra azonban szükség volt, mivel évente körülbelül 1 millió utast szállított. Ezért megkezdték a teljes rekonstrukciót és a vonal átépítését 760 mm nyomtávúra. Ráadásul pont kapóra jött a MÁV ajánlata: amennyiben az építők elbontják a forgalmon kívül helyezett Cegléd – Hantháza nagyvasúti vonalat, az államvasút átadja a síneket és egyéb anyagokat a királyrétieknek. Sietni kellett a munkával mert a kisvasút leállásával a közlekedési lehetőség nélkül maradtak a helyi lakosok.
1979-ben kezdődött a régi vasút bontása és az új építése. Az átépítés során Királyréten új helyre került az állomás, amely végállomás lett (a vonal itt ért véget). Paphegyen új állomásépület és motorszín épült. Szokolya-felső a korábbi kétvágányos állomás helyett megállóhely lett, Szokolya-alsón pedig felújították a várót. Hártókút új épületet kapott, és a helye is változott. Börzsönyligeten és Morgón új esőbeálló készült. Börzsönygyöngye pedig megszűnt. Kismaroson viszont kibővítették, felújították az épületet.
Ezenkívül szabályozták a Morgó-patakot, a hidakat is újjáépítették. Sor került nyomvonal-korrekciókra: Kismaros belterületén a Királyrétre vezető út jobb oldalára helyezték át a nyomvonalat, így két forgalmas út átjárót sikerült megszüntetni. Szokolya és Kismaros között a közutat is felújították. Az építkezéseken a magyarok mellett bolgár fiatalok is dolgoztak.
A régi járművek már nem voltak alkalmasak az új vonalra ezért újakat kellett beszerezni….
Összesen öt Mk48-as mozdony érkezett, ebből négy az 1980-ban megszüntetett Hegyközi kisvasútról és egy Kecskemétről. Jött még tíz darab Bax és két darab BDax kocsi is. Természetesen az összes új járművet a Dunakeszi Járműjavítóban felújították és átfestették még a forgalomba állás előtt. A nagy munka 1981 tavaszán befejeződött és június 7-én megindult a forgalom.
Visszaesés…
Az átépítés során csak a fővonal maradt meg, ezért kevesebb tehervonat indult el azok is csak Paphegy és Verőcei átrakó között mozogtak. A ‘80-as évek végére csökkent az utasok száma is, emiatt három személykocsit leállítottak.
A negatív tendencia tovább folytatódott. 1990-ben Szokolya lakosai megszervezték maguknak a buszos munkába járást, így 1991. január 1-től a napi tizenhárom vonatpárból már csak öt maradt, ami egy elég nagy visszaesést jelentett a vasútnak.
1992. május 18-án leállt a kisvasút…
Szerencsére az üzemszünet csak 103 napig tartott majd újraindult, de már csak turista forgalommal.
Az új évezred azonban fejlődést hozott az erdei vasút életébe . 2002-ben a járművek védelmére, Paphegy állomásnál egy kétvágányos, 48 méter hosszú tárolót építettek. 40 év után 2003-ban ismét felhangzott egy gőzmozdony füttye. A mozdonyt a romániai Szászvárosból vásárolta a vasút, majd felújítás után 2003-ban forgalomba állt. Ez a gőzös a többi ma is közlekedő gőzmozdonyhoz hasonlóan csak nosztalgia célra szolgál. A mozdony ellátására Kismaroson és Paphegyen is létesítettek egy vízdarut, de napjainkban csak a Paphegyit használják. Természetesen mint minden mozdonynak, neki is van pályaszáma, de még neve is: a mozdony a 490 2004-es számot és a Morgó nevet kapta. A gőzmozdonnyal együtt egy személykocsi is érkezett majd az utána következő években még három. Az egyik erdészeti oktatásokhoz készült, a belső elrendezése olyan mint egy kis tanterem, ez a Gördülő tanösvény.
2007-óta a Királyréti végállomástól 100 méterre várja a kirándulókat a Királyréti Hajtánypálya. Ez egy 750 méter hosszú ovális körpálya, amelyen egy újfajta hajtányt lehet kipróbálni. A szerkezet azért érdekes és nem mindennapi, mert nem hagyományos, hanem egy 4 személyes sínbicikli. A járművet két ember tudja hajtani, míg másik kettő utasként teheti meg a körülbelül egy 5 perces utat.
2009-ben egy Uniós pályázatnak köszönhetően a Kismarosi állomás teljesen megújult. Kellemes környezetben várhatjuk a vonat indulását, ahol megihatunk egy kávét és az ajándékboltban vásárolhatunk néhány vasúti emléktárgyat.
De a legnagyobb látványosság az új építésű M06-401-es számú Tobi nevű motorkocsi, ami szintén egy Jah kocsi alvázára épült. A belső kialakításában érdekesség, hogy csak az egyik oldalon vannak ajtók és van benne leszállásjelző is.
Ezen kívül felújítottak még egy forgalmon kívüli személykocsit, amit Rendezvény kocsinak használnak. Ez 5 asztallal, 30 fő befogadására alkalmas és található benne még egy kis mosogató, hűtő, valamint egy mellékhelyiség is.

Vili, a villamos meghajtású motorkocsi…

2013 májusban indult el első útjára Vili, az új fejlesztésű villanyvonat.
A jármű a zöld energia hírnökeként kezdte meg pályafutását, ugyanis kizárólag elektromos árammal működik. Az ülések alatt 12 darab akkumulátor található, amelyek hálózatról tölthetők. Emellett rásegítenek a töltésre a jármű tetején elhelyezett napelemek valamint a fékezésből termelt energia is. A szerelvény 30 fő befogadására alkalmas, de csak jó idő esetén közlekedik, ez nem a napelemek, hanem a jármű nyitottsága miatt van, ugyanis nyári kivitelben készült és oldalról csak a biztonsági korlátok alkotják az utasok védelmét.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
kiralyreti-erdei-vasut.hu
kisvasut.hu
Wikipédia