A BOCSKAI KORONA

A BOCSKAI KORONA
Bocskai István koronája volt az egyetlen, amellyel magyar királlyá koronáztak erdélyi fejedelmet. Bár ez nem tekinthető hivatalos koronázásnak, a Habsburgok mégis tartottak attól a hatalomtól, amit a koronának tulajdonítottak. A fejedelem halála után, 1610-ben Bécsbe vitték és a mai napig a Kunsthistorisches Museumban őrzik. Ezzel együtt a felségjelvény tulajdonjogára a magyar és a román állam is igényt tart.

A történet a Bocskai István vezette szabadságharcig nyúlik vissza. A magyar főnemes szakított a “németes” kapcsolataival és a török hódoltságot nem érintő országrészeken dúló császári csapatok ellen fordult. Kassát 1604-ben foglalta el és a rákövetkező év tavaszára Komárom–Érsekújvár–Pozsony vonalig sikerült kiterjesztenie a fennhatóságát. Még ebben az évben a székelyek megválasztották erdélyi fejedelemnek, amit megerősített a medgyesi országgyűlés. Ezután már a magyar törvények szerint, hivatalosan viselte az “Erdély és Magyarország fejedelme és a székelyek ispánja” címet.
I. Ahmed török szultán Bocskait nem csak Erdély fejedelmének, hanem Magyarország királyának tekintette, amit felségjelvény adományozásával ismerte el.

Bocskai koronázása…

A koronázásra 1605. november 11-én Rákosmezőn került sor. Lala Mehmed nagyvezír cobolyprémes, bíborszínű, arany és ezüst szálakkal átszőtt palástot adott Bocskaira és egy arany hüvelyű karddal felövezte. A különösen értékes korona is felkerült a fejedelem fejére, de Bocskai tisztában volt vele, hogy az avatás nem hivatalos, mert nem a Szent koronával történt, valamint Magyarországnak van törvényesen megkoronázott királya. Ennek ellenére a jelen lévő törökök úgy ünnepelték, mint magyar királyt és a továbbiakban is uralkodóként tisztelték.
Bocskai a felségjelvényt figyelemre méltó ajándéknak tekintette és nem is viselte, hanem a kassai fejedelmi udvarban helyezte el azzal a kitétellel, hogy:
„Az Koronát is, kit nekünk Török Császár adott, hagyjuk az Ország Tárházában, úgy, hogy Fejedelemségről Fejedelemségre maradjon, és annak kezén tartassék, aki az Ország Ura lészen, avval a köves szablyával együtt, amelyet adott véle.”

A korona…

Az 1.8 kilogrammos, 23.5 centiméter magas, vert aranyból készült fejék a szultán kincstárából származik, talán az utolsó bizánci császár tulajdona lehetett. A korona két részből – egy alsó abroncsból és a kupolából – áll. Bécsbe érkezése után kilenc évvel a leltári nyilvántartás ezt írta róla: „Egy erdélyi egész arany korona. Persa munka, melyet eredetileg a török császár adományozott Bocskainak, és Thurzó György palatinus szállított őfelségének 1610. október 6-án. Van rajta 32 kicsiny és nagy türkisz, 92 rubint, 64 smaragd, 22 rubin pallasz és 282 gyöngy. A tetején nagy smaragd. Az egész kettős tokban”.

A korona Bécsbe került…

A jelképes koronázás utáni évben, 1606-ban Bocskai meghalt. A hívei királynak kijáró módon temették el, például a szertartás idejére a koronát a koporsójára helyezték.
A fejedelem halála után a Kassán őrzött koronát, Bocskai utódjául jelölt Homonnai Drugeth Bálint, a hajdúk főkapitánya magához vette. Kicsivel később a magyar országgyűlés fennhatósága alá került, amely egy korábban megkötött szerződés értelmében, 1610 tavaszán kiszolgáltatta II. Mátyás magyar királynak, egyben osztrák császárnak, aki Bécsbe szállíttatja, mint a” magyar királyt megillető felségjelvényt”.
A korona azóta is az osztrák fővárosban van, annak ellenére, hogy az I. Világháború után felbomlott az Osztrák–Magyar Monarchia. A fejék hazahozatalát először a hajdúk kezdeményezték, de a Trianoni békediktátum után a román állam is bejelentette rá az igényét. Azzal érveltek, hogy Bocskai erdélyi fejedelem volt, Erdély pedig immár román fennhatóság alatt áll. Valamint úgy gondolták, hogy egy ezzel történő koronázás legalizálhatja a hatalmukat Erdély felett. Természetesen a magyar állami is próbálta visszaszerezni, mondván Bocskai nem mint erdélyi fejedelem, hanem mint leendő magyar király kapta azt.
1932-ben, Velencében megtartott bírósági tárgyalás kimondta:
„Az osztrák szövetségi kormány nincs abban a helyzetben, hogy jelenleg figyelembe vehesse a magyar követelést. A két kormány abban egyezett meg, hogy fenti ügyet az alapjául szolgáló kérdés együttes tisztázásáig nyitva hagyja, és addig a jelenlegi állapot marad fenn.” Vagyis Bocskai István felbecsülhetetlen értékű koronája továbbra is Bécsben maradt, annak ellenére, hogy koronára az uralkodóház (és Ausztria) soha sem szerzett tulajdonjogot.

A mindenkori magyar kormányok sohasem mondtak le a műkincsről.
A hajdúnánási múzeum munkatársai elhatározták, hogy elkészíttetik a korona hasonmását.
Készítői: Nagy Ágnes, Molnár Andrásné, Domán László, Buczkó József. A korona anyaga aranyozott plasztik, féldrágakövekkel és díszkövekkel, valamint tenyésztett gyöngyökkel, amelyeket támogatásként biztosított négy drágakövekkel kereskedő cég.
Az eredeti műtárgy az egyetlen győztes szabadságharcunk szimbóluma, s egyben a hajdúk szabadság küzdelmeinek jelképe. Addig amíg véglegesen haza nem kerül, ezzel szeretnék szemléltetni a korona jelentőségét a a másolat készíttetői. Céljuk, hogy a városban jelen legyen minden olyan eseményen, ahol a hajdú múltról van szó, ezzel erősítve a hajdú identitást.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

képek:
https://bagyinszki.eu/archives/10314?fbclid=IwAR1mGfyjHyN-3W4SQPbwPjVip8LDN0zREjHE8CC8sF_OWR_LkFIymddtOiQ
forrás:
hajduszoboszlo.hu
3szek.ro
magyarhirlap.hu