A VILÁG LEGRÉGEBBI NADRÁGJA

A VILÁG LEGRÉGEBBI NADRÁGJA

Nyugat-Kínában, Hszincsiangi Ujgur Autonóm Terület, Tarim-medencéjében található Jangce nagy temetkezési helyének sírjaiban találtak két gyapjú nadrágot. Ezek a ma ismert legrégebbi ilyen ruhadarabok. A 3000 éves nadrágok egyenes szabásúak és rendkívül széles ülepűek, sokban hasonlítanak a mai lovaglónadrágokhoz. Mindkettőt barna gyapjúból, három részből varrták össze: egy-egy a lábszárra, a harmadik az ülepre került. A nadrágon oldalhasítékok, a szárakon díszítés látható, a derékrésznél madzaggal lehetett megkötni. Az anyagból vett minták alapján sikerült megállapítani a leletek korát.
A feltárt sírokban talált két férfi nagyjából 40 évesen halt meg, és amellett, hogy pásztorkodtak, harcosok is voltak. Egyikük mellé díszes bőrkantárt, egy zablát, egy harci fejszét és egy bőr karvédőt helyeztek. A másik lovas sírjában ostort, lófarok-díszt, nyíltokot és egy nyilat tártak fel.
Általános vélekedés szerint a időszámításunk előtti harmadik évezred közepéig a férfiak és a nők Ázsiában és Európában egyaránt köntösöket, köpenyeket, illetve tógaszerű öltözéket viseltek. A nadrágot az állattenyésztők találták fel a lovagláshoz, mert ez a lovas számára szabadabb mozgást tett lehetővé, például az állatok terelésekor vagy harci cselekmények idején. Ezt az elméletet erősíti a megtalált két nadrág, mert a széles lépésbetét segít, hogy a lovas széttárja a lábait.
A lovaglás eredete bizonytalan, de legalább 4000 éve alakult ki és a nadrágkészítés is röviddel ezután terjedt el a lovas nomád népek körében. Ezekből a korai időkből azonban nem a maradtak fenn nadrágok.
A megtalált nadrágok vizsgálata egy olyan projekt része, amelynek célja, hogy minél többet megtudjunk a ruhadarabokat viselő emberekről, a technológiai és anatómiai ismereteikről, a társadalmi struktúrákról, a rendelkezésre álló erőforrásokról és a kereskedelmi kapcsolataikról.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
mult-kor.hu
ct24.ceskatelevize.cz
Kép: Daily Mail / iStock / Getty Images Plus