EL CONDOR PASA ~ AZ ANDOKI KONDORKESELYŰ

EL CONDOR PASA ~ AZ ANDOKI KONDORKESELYŰ

Drága Olvasó, ugye te is ismered Simon & Garfunkel szép dalát amelyet a világon minden rádióállomás lejátszik egy hónapban legalább egyszer?
Nos felkeltette a kíváncsiságomat ez a különleges madár, a dalról majd később.
Az andoki kondort először 1758-ban, Carl von Linné svéd természettudós, orvos, botanikus írta le, illetve nevezte el. A madarat mai tudományos nevén, Vultur gryphus-ként ismertette meg a nagyvilággal. Attól függően, hogy melyik országban él, a következő laikus nevei is előfordulhatnak: argentínai kondor, bolíviai kondor, chilei kondor, kolumbiai kondor, ecuadori kondor vagy perui kondor. A tudományos nevében a nemének neve Vultur, melyet Linné a latin nyelvből vett „vultur” vagy „voltur” szavakból származtatott; magyar jelentése: „keselyű”. A madár fajneve a görög grüposz szóból ered, ennek magyar jelentése: „kampós orr”, a nagy görbe csőrére emlékeztetve. Ki nem látja a szóba a griff ősét?
A kondor egyébként a „kuntur” szóból származik, amely a kecsua nyelvben a madár neve.
Az „Újvilági Keselyűk” családjába tartozik, hasonlósága az úgynevezett óvilági keselyűkhöz nem véletlen, annak ellenére, hogy egyáltalán nem rokonok. A hozzáértők ezt a konvergens evolúció elméletévet magyarázzák, ez olyan folyamat, amely során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetességek alakulnak ki. A hasonlóság lehet annak eredménye is, hogy a szervezetek hasonló ökológiai fülkéket töltenek be, azaz hasonló életmódot folytatnak.
Valljuk be a madár közelről szemrevételezve nem túl fotogén és akkor még árnyaltan fogalmaztunk. A természet azonban nem az esztétika kiteljesedésére, hanem a funkcionalitásra törekszik. A kondor feje igencsak kopasz, a hímek bőrtaraját egy parlagi kakas lefitymálná, nyaka szintén csupasz a tövénél azonban szép fehér gallért visel. Ennek a kopaszságnak azonban az életmódjában a túléléshez elengedhetetlen köze van, ugyanis alapvetően dögevő. Az elhullott állatokban való turkáláshoz elengedhetetlen, hogy a bomlástermékek megtapadására minél kisebb esély legyen. Ehhez hozzásegíti az is, hogy az Andok felett 5-6000 méter magasságában, lebegés közben az uv sugárzás fertőtlenítő hatása is érvényesül.
Lebegés.
A kondor nem jól repül, annak ellenére, hogy a szárnyának a fesztávja 270-320 cm, ezzel ötödik a világrangsorban. A felemelkedés kifejezetten nehézséget okoz neki, alkatilag a mellcsontja nem túl erősre sikeredett, ezért a szárnymozgató izmok viszonylag nehezen tudják a 10-16 kilogrammos madarat a magasba emelni. Ha azonban eléri a repülési magasságát, hihetetlen attrakcióra képes.
A Swansea-i Egyetem munkatársai nyolc fiatal példányra erősítettek speciális műszereket, így összesen mintegy 230 órányi repülést tudtak elemezni. Az eredmények azt mutatták, hogy a kondorok csupán útjuk 1 százalékában csapkodtak szárnyaikkal. Mindez már csak azért is meglepő, mert a csapat kifejezetten tapasztalatlan példányokat vizsgált. Összehasonlításképp: a tengerek „kondorjai”, az albatroszok repülésük 1,2-14,5 százalékában használják aktívan szárnyaikat.
Az egyik egyed a megfigyelés során egyetlen szárnycsapással 170 kilométert tett meg, ehhez 5 órára volt szüksége!
Úgy tűnik, a fiatal kondorok még a komplex áramlatrendszerű hegyek között is jól elboldogulnak. A madaraknak igen megfontoltan kell repülniük, hiszen mindent meg kell tenniük az akaratlan leszállások elkerüléséért. Az eredmények azt is felfedték, hogy az egyedek még télen, a gyengébb szelek és feláramlások idején is inkább azokat az utakat választják, amelyek kevesebb szárnycsapást igényelnek.
A levegőben vitorlázva keresi dögökből és kisebb állatokból álló táplálékát. Általában a magasan levő helyeken pihen, hogy felszálláskor ne kelljen aktívan repülnie, inkább csak siklik. A kopár sziklák hamarabb felmelegednek, létrehozva a termikeket, a felszálló meleg levegő oszlopait. A madár e jelenség segítségével energiamentesen emelkedik a magasba. Látása kitűnő, több kilométeres távolságból és nagy magasságból is észreveszi az elpusztult állatokat. Alkata tulajdonképpen alkalmatlan a valódi levegőből való vadászatra.
Ahol nagyobb állomány él egy helyen, jól fejlett társadalmi ranglétra alakul ki. A madarak testtartással és mérettel, játszadozó repüléssel és hangjelzésekkel határozzák meg egymás között a rangsort. Általában a kifejlett hímek kerülnek a ranglétra csúcsára, míg az adott évi fészekhagyó hímek vannak legalul.
Amennyire esetlen a földön, a fentebb leírt lebegés azonban lenyűgözővé teszi.
Az andoki kondor Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru és a venezuelai Andoki régió nemzeti szimbóluma. Ez a faj továbbá Bolívia, Chile, Ecuador és Kolumbia nemzeti madara is.
Sok indián törzs totemállatként tisztelte, és alakja számos mitológiában, illetve legendában szerepel. Az andoki művészetben már körülbelül Kr. e. 2500-tól jelen van. A sámánok szertartásaiban is szerepet játszik.
Az andoki mitológiában a kondorkeselyű a napisten egyik jelképe és az égi világ ura. Az erő és az egészség jelképe, egyes kultúrákban csontjainak és szerveinek gyógyító erőt tulajdonítanak, több kondort ezek megszerzéséért ölnek meg.
Peruban is többféle hagyományos szertartáson alkalmazzák. Például a Yawar Fiesta ünnepség alatt egy andoki kondort kötnek egy bika hátára, hogy a madár karmai segítségével „megölhesse” a bikát; aztán a madarat eleresztik. Ez az ünnepség az andoki népek (kondorok) erejét szimbolizálja a betolakodó spanyolok (bikák) fölött.
És végül térjünk vissza a címadó dalhoz…
Az egyik legismertebb perui származású dallam az 1913-ban Daniel Alomía Robles által komponált El Cóndor Pasa (Száll a kondorkeselyű), ami az andok környéki népzenékből készült zarzuela (spanyol eredetű zenei műfaj): több, mint 4000 dallamváltozata és 300-féle szövege ismert; ennek Simon és Garfunkel által írt 1970-es feldolgozása a nemzetközileg egyik legelterjedtebb perui eredetű zene.
Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla
forrás:
wikipédia commons
NatGeo24
youtube