A PARMEZÁN BANK

A PARMEZÁN BANK

Nem kérem nem elírás a cím, nem sejtbankról van szó, igenis sajtbankról. Tudtad-e Drága Olvasó, hogy ha Olaszországban sürgősen banki hitelre van szükséged sajtért is kaphatsz, persze néhány egyéb feltételnek is meg kell felelni….
Például parmezán készítőnek kell lenned, a tradicionális recept szerint és egyénileg megjelölt sajtkorongot kell előállítanod.
De mi az a parmezán?
A parmezán az olasz konyha ásza. Ha éppen nincs időd, gyorsan főzöl a családnak egy fazéknyi „pastat”, reszelsz hozzá egy nagy adag parmezánt és mindenkinek meg van mentve aznapra az élete.
A parmezán (olaszul parmigiano) annyit jelent, hogy pármai; egy olasz keménysajt Emilia-Romagna régióból. A sajt csak akkor viselheti a parmigiano reggiano nevet, ha Parmából, Reggio Emiliából, Modenából, Mantovából, vagy Bolognából származik. A felhasznált tejet pedig csak szabadon legelő, zöldtakarmányon tartott állatok adhatják. Részben lefölözött tehéntejből készül, zsírtartalma (szárazanyagban) 32%-os. Természetes kérgét lekefélik és beolajozzák. Szokásos formája 35-45 cm átmérőjű, 18-25 cm vastag, 24-40 kg tömegű korong.
Korlátlan ideig eltartható, egyre keményebbé válik. Érettsége alapján három fokozatot különböztetünk meg: fresco (18 hónapnál rövidebb ideig érlelődik), vecchio (közepesen öreg parmezán, melynek érési ideje 18-24 hónap), stravecchio (nagyon öreg sajt, 24-36 hónapos érési idővel).. Eredetileg tulajdonképpen a gyengébb példányokat reszelték le. Ma főleg reszelve használják különböző tésztákhoz, levesekhez az olasz konyhaművészetben.
Az egyik legrégebbi európai sajt. Történelmi dokumentumok bizonyítják, hogy a 13-14. században már a maihoz hasonló formában létezett. Boccaccio is említi a Dekameronban.
Az olasz Credem Bank páncélterme első ránézésre teljesen olyan, mint bármilyen banké a világon. Van körülötte szögesdrót, elektromos kerítés, vastag falak, biztonsági kamerák, bonyolult zárszerkezet. Csak éppen amit benne tartanak, az nem arany, műkincs, vagy drágakő, hanem sajt.
Hatalmas parmezán-malomkövek, több százezer darab, összesen kb. 200 millió euró (60 milliárd forint) értékben.
A Credemet 1910-ben alapították, de maga a sajtbank koncepciója ennél jóval messzebbre nyúlik, állítólag még a Medici-dinasztia bankárai találták ki a 15. században. A Credem alapgondolata egyszerű: első osztályú, kiváló minőségű parmezán sajtot vesznek át a termelőktől, olcsó (általában 3 százalékos kamatú, két éves lejáratú) hitelért cserébe. A sajt nem csak jelzálogként szolgál, de a bank légkondicionált, ellenőrzött páratartalmú páncéltermében zajlik az érlelés folyamata is, szakemberek felügyelete mellett (amiért egyébként külön díjat számít fel a bank). De ez amúgy is benne van a gyártási technológiában, amit azt fentebb olvashattuk, tehát nem többlet lehúzás a bank részéről.
A biznisszel mindenki jól jár, boldogok a sajtkészítők, mert olcsó hitelhez jutnak, és valaki leveszi a vállukról az érlelés feladatát, és boldog a bank, mert olyan piaci résben dolgozhat, ahol egyáltalán nincs konkurenciája, plusz ha bedől egy hitel, simán eladja a sajtot ő maga, és nem bukik a bolton. És persze boldogok a sajtrajongók, mert szuper sajtok kerülnek a boltokba.
A CNN újságírója, akinek volt szerencséje a sajttrezorban járni, azt mondja, a szag ugyan kicsit szúrós, de egészen elviselhető ahhoz képest, hogy 3-400 ezer darab, egyenként 40 kilós az érlelés változatos fázisaiban tartó sajttömb között van az ember.
Azt, hogy kincsről van szó, jól bizonyítja, hogy a sajt-széfbe már be is törtek. Tolvajok lyukat fúrtak a bunker falán és 570 parmezánt vittek el kamionokkal. A rendőrség gyorsan a sajttolvajok nyomába ért, igaz a parmezánon még a fekete piacon sem tudtak volna túladni. A bankjegyekhez hasonlóan a parmezánformákat is megszámozzák.
Egyébként az egyik forrásban olvastam, hogy a parmezán fogyasztása csökkenti a magas vérnyomást ~ amit az ára okoz….
Jó étvágyat egy könnyű kis esti parmezános salátához!
Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:
érdekesvilág
wikiorg
index maistanultam valamit
nosalty
mindmegette

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *