Magyar művészek

Pester Anna

Mozgóképi anyagok készítésével, kiállításszervezéssel, fiatal tehetségek […]

AGÁRDY GÁBOR

Agárdy Gábor (Gabriel Arkaliján) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és […]

Mattioni Eszter

Olasz, selyemhernyó-tenyésztési szakértő apját, aki maga is amatőr festő volt, […]

Az 1960-as évek elején pop-art hatású montázsszerű, szürreális-naturalista képeket alkotott. Pályája elejétől egyaránt jellemzi az oldottabb festésmód és a naturálisan precíz ecsetkezelés, a színes és a sötétbarnás, többnyire tónusosan festett képek sorozata.

SPÁNYI BÉLA

Spányi Béla a magyar festők ama csoportjához tartozik amely az igazság jelszavával, […]

BAKONYI ZSOMBOR, FESTŐMŰVÉSZ

Így nyilatkozik önmagáról és […]

A Nyolcak

A Nyolcak a 20. századi magyar művészet első valóban a modernizmus elveit valló, sajnos […]

Magyarok bejövetele ~ Feszty körkép

Feszty Árpád és festő csapata (Ujváry Ignác, Mednyánszky László, Spányi Béla, Vágó Pál, Papp Henrik, Pállya Celesztin és Feszty felesége Róza ) két év alatt készítette el a monumentális festményt; 120 méter hosszú, 15 méter széles, 1800 négyzetméteres kép historizáló romantikus stílusban mutatja be a honfoglalást.

RUDNAY GYULA

A budapesti Iparművészeti Iskolában 1893-ban induló tanulmányait Münchenben, Hollósy Simon szabadiskolájában folytatta. Nyaranta Nagybányára járt, Rómában, Párizsban is képezte magát. Hazatérése után, 1905-ben Hódmezővásárhelyre ment, ahol Tornyai Jánossal került szoros barátságba. Az első világháború idején Losoncon és környékén festett, a háborús borzalmak elől menekülők életét, a menekülés drámaiságát jelenítve meg. 1922-től harminc éven át tanított a Képzőművészeti Főiskolán. 1947-ben művésztelepet és festőiskolát szervezett Baján.

SZŐNYI ISTVÁN, festőművész

Az 1910-es évek második felétől kezdve Európa-szerte megfigyelhető egy bizonyos visszafordulás a klasszikus kompozíciók és mitológiai ihletésű témák felé. Mindez összefüggésben volt a háború okozta válsággal, valamint az avantgárd és expresszionizmus formabontó törekvéseinek kifulladásával.Szőnyinél a korábbi munkásságukra szervesebben ráépülve következett be a fordulat, amelyet egyszerűen a természethez való visszatérésként értékelhetünk. Alapvetően lírai beállítottságú természetfestészete mindig emlékek hordozója: tárgyai, motívumai mintha a valóság és az emlékezet határán állnának.