Szólás Fejtegető

UNJA A BANÁNT

Ez a mondás egy slágerből maradt fenn. Az 1920-as években komponálta Zerkovitz Béla, Jaj, de unom a banánt! címmel. Az első tengerentúli banánszállítmányok megérkezése után Magyarországon kitört banánhóbortra utal kissé ironikusan. Zerkovitz egyébként a századforduló utáni szerzők egyik legismertebbje, olyan örökzöldek fűződnek a nevéhez, mint az Éjjel az omibusz tetején, vagy a Lehoznám néked a csillagokat.

Continue Reading

NEM FENÉKIG TEJFEL

Emberre is, állapotra, körülményre vonatkoztatva is használjuk ezt a szólást. Azt érjük rajta, hogy a szóban forgó személynek vagy helyzetnek megvannak a maga hibái, hátrányai, még ha nem is láthatóak első tekintetre. Régebbi íróknál és egyes vidékeken, főként a magyar nyelvterület keleti részén gyakori ez a változat: azt gondolja az ember, hogy fenékig tejfel. Ebben a formában használja Csokonai is az egyik drámájában “Hitt nékem a bolond. Azt gondolta fenékig tejfel vagyok.”

Continue Reading

MINTHA HÁJJAL KENEGETNÉK

Ha nagyon jólesik valami, az olyan, mintha hájjal kenegetnének minket, ez lehet akár hízelgés, elismerés vagy dicséret. Legrégebbi közmondás gyűjteményünkben a szólásnak ezt a változatát találjuk: “Mintha az mellyét kennéd”.

Continue Reading

ALSZIK, MINT A BUNDA

Ez a szóláshasonlat több féle változatban él, Vörösmarty A bujdosók c. művében”décbunda” szerepel, de létezik “juhászbunda” formában is. Az összes változat ugyanazt jelenti: valaki nagyon mélyen alszik. A szólást létrehozó szemléletet akkor értjük meg, ha tudjuk, hogy a bundát meg a subát régen nem csak ruhadarabnak használták. Éjjel derékaljul vagy takaróként szolgált, nappal ültek is rajta, sőt, szőrtelen felével lefelé terítve néha asztalként is szolgált a bunda. A másik dolog, hogy régen az emberek nem szögre akasztották a bundájukat, hanem amikor nem viselték, akkor csak letették, leterítették valamire. Így a régi emberek gyakran láthattak padra terített bundát. A hosszában leterített bunda pedig, különösen ha a nyak részéhez a kalapot is odateszik, némileg hasonlít egy mozdulatlanul fekvő, mélyen alvó emberhez.

Continue Reading

MEGÜTI A BOKÁJÁT

Ha valaki megüti a bokáját, akkor a hatóságokkal gyűlik meg a baja. A szólás eredetére, egy másik forma, a “szél üsse össze a bokádat” világít rá. Régebben nem volt ritkaság, hogy a felakasztott elítélteket az akasztófán hagyták megszáradni, a régiek számára nem volt ritka látvány az akasztófán függő, széltől összevert bokájú halott ember. Akinek tehát azt mondták, hogy a “szél üsse össze a bokádat”, annak azt kívánták, hogy akasztófán végezze. Akit pedig azzal fenyegettek, hogy majd megüti a bokáját, azzal kapcsolatban pedig felmerült, hogy kerülhet akár akasztófára is.

Continue Reading