FELSŐÖRS ROMÁN-KORI TEMPLOMA

FELSŐÖRS ROMÁN-KORI TEMPLOMA

Balaton-felvidék egyik legszebb román stílusú falusi temploma Felsőörsön, Veszprém és Alsóörs között található a falu közepén, egy kis magaslaton a Bűnbánó Szent Mária Magdolna-plébániatemplom.

Eredetileg egy Örs nevű falu volt itt, melyet kőfejtő telepei miatt Vágó-Örs, Kővágó-Örs-nek is neveztek. Amikor ez a település kettévált: Alörs-Felörs, a régi településnek Felörs, Nagyörs, végül Felsőörs lett a neve.
Felsőörs festői környezetben a Balaton-felvidéken, a Malomvölgy fölött emelkedő sziklabércen fekszik. A vidéken már az őskor óta éltek emberek. Találtak itt csiszolt kőbaltát, őskori-, középbronz-kori cserepeket, római pénzeket és épületmaradványokat. Itt haladt a Savariából (Szombathely) a Balaton északi partján haladó római út, ami Gorsiumon keresztül Aquincumig vezetett.

A régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a mai Felsőörs környéke nem volt lakatlan a magyar honfoglalás idején. A honfoglaló magyar nemzetségfők jellegzetes temetkezése – a lakott helyektől távoli, magányos lovastemetkezés nyomai – a mai Felsőörstől délre emelkedő Kis-hegyen kerültek elő 1937-ben. A vidék későbbi neve – Örs királyi föld – azt a hitet táplálta, hogy netán a hét honfoglaló vezér között szereplő Örs (Vrs) vagy Örsur (Vrsuuru) vezér szállásterülete volt ez a térség. Azonban a legkorábbi magyar krónikák, köztük az 1358-ban írott Képes Krónika egyértelműen azt közölte, hogy a hetedik kapitányt Örsnek hívták. Az ő nemzetségének a Sajó mellett volt a lakhelye. (Képes Krónika).
Nevének legelső ismert, írott emléke 1318-ból származik, Superior villa Wrs formában.

A hely legkorábban 1269-ben tűnik fel, és már ekkor állott benne az a kőből épült palota, melynek helyét „Miske palotája” néven a helyi lakosság ma is ismeri. Legrégebbi birtokosai az Örsi-, későbbi nevükön a Batthyány és a Fajszi Ányos családok tagjai. Ez a két család alapította a felsőörsi világi prépostságot Mária Magdolna tiszteletére. A Felsőörsi prépostsági templom alapításának pontos ideje ismeretlen, feltehetőleg a XII. sz. végén történt.
A templom több lépcsőben épült. Először a tornyát emeleték, majd a tatárjárás után több menetben tovább bővítették. A hajó gótikus boltozatát a 14. század második felében emelhették. A török időkben nagymértékben megrongálódott. A 18. század közepén Padányi Bíró Márton, a későbbi veszprémi püspök a kor ízlésének megfelelően jó részt barokk stílusban építette át. A sekrestyét később, ismeretlen időben építették hozzá.
A templomépíttető Örsi-család – feltehetően a templom építésével egyidejűleg – egy világi prépostságot alapított a Mária Magdolnáról elnevezett templom mellé. A prépostság eredetét és alapítását napjainkig homály fedi. Egy bizonyos csupán: a prépostság soha nem volt szerzetesrend kezén, nem volt szerzetes prépostság. Kezdettől fogva világi papok – egy prépost és esetleg egy-két kanonok – birtokolták. Ennek egyik legdöntőbb bizonyítéka a templom főbejárata feletti kőből faragott portálé. Ezen – középütt – egy püspöksüveges alak látható, baljában pásztorbottal, jobbjával áldást osztva. A püspöksüveges alak jobbján egy férfi, balján egy női alak: nyilvánvalóan a templomalapító házaspár képe.
(Mit is jelent az, hogy prépostsági templom? A prépostság papi vagy szerzetesi közösség volt, vezetője a prépost, csak a megyés püspöknek volt alárendelve.)
A templom legértékesebb és legszebb része tornyának gazdag architektúrájú homlokzata. A timpanonos oromzatú, bélletes kaput kétoldalt pillérek, figurális faragású oszlopok díszítik. A homlokzat különleges dísze a második szint három, oromzatos, félköríves, egymástól kettős csomóval elválasztott ablaka. Ezek az ún. Herkules-csomók –melyek hazánkban ezen kívül csak Pannonhalmán fordulnak elő – bizonyítják a templom ősiségét, a démonok elleni védekezést szolgálták.
A templom berendezése barokk kori, figyelemre méltó a szép paraszt barokk főoltár és a szószék. A templom háromhajós, nagyon szép a főhajó a vörös kőből készült diadalívvel és a fehér pillérekkel ill. falakkal. A barokk kori orgonán nyaranta hangversenyeket is rendeznek.

Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezéssel látogatható, nyáron gyakran nyitva van, de a biztonság kedvéért először telefonáljunk.
Telefon: 06/87/577-211; 06/87/447-013
Cím: 8227 Felsőörs, Batthyányi tér 3.

Megközelítés: Alsóörstől 4 km a veszprémi úton. Veszprémtől 9 km, Csopak felé a 73-as úton, majd 2 km után balra Alsóörs felé.

írta és szerkesztette: Simon Zoltán

Forrás:
https://varlexikon.hu/felsoors
https://www.google.com/…/felsoorsi-templom-arpad…/amp/
http://www.geopark.hu/…/2207-felsoorsi-prepostsagi-templom
https://www.turautak.com/…/felsoors–prepostsagi…

fotókat készítette: Simon Zoltán

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *