HERCULANEUM, PAPIRUSZTEKERCSEINEK TITKA ÉS A VEZÚV KITÖRÉSE

HERCULANEUM, PAPIRUSZTEKERCSEINEK TITKA ÉS A VEZÚV KITÖRÉSE

Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven.

Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén. I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas hamuval temette be, a vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt.

Vezuv kitörése, Herculaneum pusztulása…

I.sz. 79. augusztus 24-én a Vezúv kráterét évezredekig elzáró lávatömítés váratlanul, iszonyú erőtől hajtva tört ki Campania derült egére. A tűzhányó kilométernyi magasságba lövellte a kőtörmeléket és fülsiketítő égzengés kíséretében felrobbant a hegy csúcsa. Az eget elsötétítette a hamuból felhő képződött, amely három napig gomolygott a katasztrófa színhelye fölött. A szél délkeleti irányba fújt, így a kilövellt vulkáni anyagok elsősorban Pompeii városát és környékét temették vastag hamu és láva rétegek alá.

Mivel Herculaneum a Vezúv nyugati oldalán helyezkedett el, a vulkán kitörésének kezdeti fázisa csak kismértékben érintette a várost: míg Pompeji háztetői beroskadtak a lerakodó vulkáni anyag alatt, addig Herculaneumra alig néhány centiméter vastagságú hamu hullott. Ez azonban eléggé elrettentő volt, hogy kiváltsa a városlakók menekülését. Azonban éjjelre a vulkáni felhő elérte a sztratoszférát, ahonnan elkezdett visszazúdulni a Vezúvra. Ennek következtében piroklasztikus ár (1000°C-ot is meghaladó gázok és vulkanikus törmelékek) alakult ki, amely kevéssel éjfél után érte el a várost.

A folyam kevés kárt okozott az épületekben, viszont lassan feltöltötte a házakat, utcákat vulkáni anyaggal.

Ásatások Herculaneumban

1710-ben kútásás közben találta meg egy földműves a herculaneum színházát de a módszeres ásatások csak 1738-ban, Bourbon III. Károly uralkodásakor kezdődtek.

1750-től több mint tíz éven át Karl Weber svájci mérnök vezette a feltárást, aki pontos leírást készített a kutatásról, és még a mai napig is felhasználják az általa készített jegyzeteket, így pontosan beazonosíthatóak az ekkor talált tárgyak lelőhelyei. A munkálatokat 1765-ben egy gázkitörés miatt le kellett állítani. A feltárások 1828-ban folytatódtak, de a magas költségek miatt az ásást többször meg kellett szakítani.

Az emberi maradványokat sokáig nem találták meg, ezért úgy gondolták, hogy mindenki kimenekült a városból. A tengerparti terület feltárása után a halottak is a felszínre kerültek, a csónakok tárolására szolgáló épületekben: a vulkánkitöréstől megrémült városlakók a tengerparton kerestek menedéket, valószínűleg a segítségükre siető hajókat várhatták, de a forró gáz és hamu megölte őket.

Ez a hamu viszont megőrizte a csaknem 2000 éves kincseket, épületeket, szobrokat, és használati tárgyakat. A viszonylagosan épségben megmaradt leletek segítségével rekonstruálni lehet az akkor élt emberek életét.

A papiruszok villája

A papiruszok villája épületkomplexum, mely a várostól északnyugati irányban található. A tipikus villa suburbanat (külvárosi villát) Julius Caesar apósa, Lucius Calpurnius Piso Caesoninus birtokolta. A villa onnan kapta a nevét, hogy 1785 darab papirusztekercset találtak benne. A szöveges tekercseket a hamu megőrizte, de az elszenesedés miatt lehetetlen kigöngyölni őket.

A nápolyi király 1802-ben hat tekercset Bonaparte Napóleonnak ajándékozott. Napóleon a francia tudományos és művészeti akadémiákat tömörítő állami szervezet, az Institut de France könyvtárának adta őket, hogy fejtsék meg a tartalmukat. Kétszer – 1817-ben és 1877-ben – kísérelték meg egy-egy tekercs kisimítását, de sikertelenül. Több mint egy évszázaddal később, 1986-ban a szakértők egy vegyi anyaggal bontották fel az egyik tekercset több száz kis darabra. “Nagyon nehéz volt olvasni” – idézte fel Yoann Brault, az Institut de France könyvtárának egyik kutatója megjegyezve, hogy nem tudták kideríteni, milyen tintát használtak.

Részecskegyorsítóval olvassák a titokzatos tekercseket…

A Kentucky Egyetem professzora, Brent Seales vezetésével dolgozó kutatók a Diamond Light Source-hoz, a brit országos részecskegyorsító intézethez fordultak segítségért a papirusz tanulmányozásához, amely olyan “törékeny volt, mint egy lepke szárnya”. Arra gondoltak, hogy a részecskegyorsító – nagy teljesítményű szkennelésre képes elektronnyalábjaival – segíthet kideríteni az évtizedek óta megoldatlan rejtélyt, és sikerül kiolvasni, hogy a párizsi Institut de France tulajdonában lévő történelmi tekercsek mit rejtenek.

A törékeny tekercset nagy elővigyázatossággal szállították Párizsból az angliai kutatóintézetbe. Francoise Bernard, a könyvtár igazgatója szerint ezt a kockázatot vállalni kellett, mert nem volt más mód az előrelépésre. Ezeket a tekercseket ugyanis nem lehetett csak úgy kisimítani, mert az elszenesedés miatt olyan törékennyé váltak, hogy súlyosan károsodhatnának. A Diamond részecskegyorsító technológiájával – amely a fosszíliáktól a vírusok és vakcinák tanulmányozásáig sok mindenre alkalmas – lehetővé vált, hogy ne is kelljen kisimítani a papiruszokat ahhoz, hogy megtudják, mi szerepel rajtuk. “Amikor a sugár áthalad a mintán, olyan háromdimenziós képet képes alkotni, amihez más módon nem tudnánk hozzájutni” (vagyis rétegről rétegre láthatóvá teszi az írást szer.)– magyarázta a régészeti talányok megoldásával foglalkozó Seales.

Más kutatók is próbálkoztak a tekercsek tartalmának nem invazív megfejtésével. 2014-ben Daniel Delattre francia kutató intenzív röntgensugárzást használt a tekercsek egy részének vizsgálatára – mindhiába. A fejlett technológia, és a Seales által kifejlesztett módszer segítségével azonban most sikerült elérni, hogy “ki lehessen csomagolni” a herculaneumi papiruszt, és így megfejteni annak tartalmát. A technológiával görög betűkkel írott szöveget sikerült felfedezni, vélhetően a görög epikureus filozófus, Philodémosz írását. A London melletti, didcoti részecskegyorsító segítségével nyert adatokat az amerikai egyetemen fogják elemezni.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

Források:

Hu.Wikipedia.Org Herculaneum

Www.Romaikor.Hu Ásatások Herculaneumban

Hvg.Hu Sosem látott kincseket találtak Herculaneumban

Mult-Kor.Hu Újra fénykorát éli Herculaneum

Mult-Kor.Hu Herculaneum, a láva fogságába zárt város