AZ EURÓPAI BÖLÉNY MEGMENTÉSE

18. századig Magyarországon is élt európai bölény. Vadászata Mátyás király korában még közönséges eseménynek számított. Az utolsó magyar bölényt Erdélyben, 1762-ben ejtették el.
A kontinens nyugati feléről már korábban kihalt, utoljára a lengyelországi Bialowieza őserdőben maradt állomány, amelynek sorsát aztán az első világháború pecsételte meg. Így az európai bölény síkvidéki alfaja kipusztult, hegyvidéki alfajának utolsó szabadon élő példányát pedig 1925-ben pusztították el.

A fajt, az utolsó 12, vadasparkokból, állatkertekből összegyűjtött egyedeinek szaporításával mentették meg a teljes kipusztulástól.
A nemzetközi bölénytörzskönyvet 1932-ben hozták létre, melyben ekkor 56 állatot tartottak számon. Szerencsére az állatkertek erőfeszítése meghozta az eredményét: a faj állatkerti állománya fokozatosan növekedett, 1952-ben engedték szabadon Bialowieza-ban, azóta újra megtalálhatók a természetben. Visszatelepített állományok élnek még Fehéroroszországban, Litvániában, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában és Szlovákiában, valamint betelepítették a korábbi elterjedési területén kívüli Kirgizisztánba is .
Manapság mintegy 1.000 példánya él szabadon.

Európa ma élő legnagyobb testű szárazföldi emlőse, a szarvasmarhafélék családjába tartozik. A bikák testhossza elérheti a 290 cm-t, melyhez 80 cm-es farok csatlakozik, marmagassága 180-195 cm, testtömege pedig akár az 1.000 kg-ot is elérheti (általában 400-920 kg között). A tehenek valamivel kisebbek, átlagosan 300-540 kg tömegűek.

Párzási időszakuk augusztustól októberig tart. Ilyenkor a hímek csatlakoznak a nőstények csordájához, és az ivarzó nőstényeket védelmezik a többi hímmel szemben. A párzás után azonban már nem mutatnak irántuk érdeklődést . A vemhességi idő 254-272 nap, melynek végén – május-július között – l, ritkán 2 borjú jön a világra. Az elléshez a nőstények különválnak a csordától. A többi patáshoz hasonlóan a borjak a születés után pár órával már követik anyjukat. 6-8 hónapos korukig szopnak. Ivarérettségét mindkét nem 2-4 éves kora között éri el. A bikáknak azonban gyakran még éveket kell várniuk a sikeres párzásig. Várható élettartamuk akár 27 év is lehet.
Európai és az amerikai bölény annyira közeli rokonok, hogy egymás között kereszteződhetnek, és az így létrejövő hibrid utódok is képesek tovább szaporodni, ez alapján egyes kutatók egyetlen fajba vonják össze őket.

A nőstények borjaikkal matriarchális csordákban élnek, melyek létszáma mintegy 20 egyedet számlál, míg a hímek magányosak, esetleg kisebb fiúcsapatokba verődnek. Elsősorban reggel és este táplálkoznak, ritkán éjszaka is. Az európai bölények kizárólag növényevők. Elsősorban fűféléket legelnek, kisebb mennyiségben azonban egyéb növényeket is fogyasztanak, így például egyéb lágyszárúakat, fakérget, mohákat, gombákat stb. Mindennap isznak, télen gyakran hó evésével fedezik folyadékszükségletüket.
Fő ellenségük a farkas, a fiatal egyedekre azonban a hiúz is veszélyt jelenthet.

Milyen hatással vannak a természetre a bölények?

A bölény is olyan állat, amelyik aktívan alakítja a környezetét, amellyel egyúttal más élőlényeknek is élőhelyet biztosít. A bölények alapvetően erdei környezetben élnek, akik viszont a körülöttük lévő tájat mozgásukkal, taposásukkal, táplálkozásukkal alakítják, módosítják. A fás szárú növényeket eszik, kiritkítják a zárt erdőket, tisztásokat hoznak létre, amelyek jelentős környezeti változások. A taposásukkal, a fák kidöntögetésével a talajfelszín is átalakul, felszabdalttá válik. Olyan élőhelyek is alakulnak ki, amelyek a bölény nélkül nem tudnának.

BÖLÉNYEK MAGYARORSZÁGON….

Füzérkomlósra 2008-ban kerültek a bölények Lengyelországból, Mester András helyi vállalkozó közel 500 hektáros vadaskertjének egyik elkerített szegmensébe. A zempléni faluba génmegőrzés céljából öt egyed érkezett, hogy ha valamely lengyelországi állományt betegség támadná meg, akkor innen tudják pótolni a veszteséget, vagyis az itt ellett utódokat bármikor elvihetik. A bölények jól érzik magukat a zempléni erdőkkel és legelőkkel tarkított rezervátumukban, de arra egyelőre nem sok az esély, hogy ismét kóboroljanak a szabadban Magyarország területén.

Bölények az Őrségi Nemzeti Parkban

2017-ben a szlovákiai Kistapolcsányból érkeztek bölények az Őrségbe, tehenek borjaikkal, összesen 11 példány.
A nemzeti park bölényei szabadon megtekinthetők Szalafőn, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes mögötti területen, kizárólag az elektromos kerítés mögül.
Magyarországon a Budakeszi Vadasparkban, a Miskolci Állatkertben és a Nyíregyházi Állatparkban is láthatunk európai bölényt.
Az európai bölényeket az állatkertek mentették meg a teljes kipusztulástól. Az európai állatkertekben jelenleg is tényészprogram keretében tartják a bölényeket, bár állatkerti állománya ma már stabilnak tekinthető.
A faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint sebezhető.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

Forrás:
richpoi.com
https://orseginemzetipark.hu/…/ertekeink/europai-bolenyeink/
https://www.programturizmus.hu/ajanlat-europai-boleny-magya…