A GÓTIKA ÉS A MAGYARORSZÁGI GÓTIKA GYÖNGYSZEME

A GÓTIKA ÉS A MAGYARORSZÁGI GÓTIKA GYÖNGYSZEME

A GÓTIKÁRÓL KICSIT ÁLTALÁBAN
A viszonylagos társadalmi konszolidáció, az erősebb királyi hatalmak kialakulása és a termelési módok változása erjesztőleg hatottak a gazdaságra. Beindult a kereskedelem, pénzfogalom, a városiasodás, polgárosodás.
Mindez a művészetekre is kedvező hatással volt. Itt most a különböző művészeti ágakból kiemelve az építészeten mutatjuk be a változást.
A romanikában az építészet központjai a bencés apátságok (pl. Cluny) voltak. A 12. században a fejlődő városok átvették ezt a szerepet, a király támogatásával építették fel székesegyházaikat. Az új stílusú katedrálisok így a királyi hatalom megtestesítői is voltak. Az első gótikus templom a francia királyok temetkezőhelye; építtetője, Suger apát pedig az udvar fontos embere volt. A Párizs melletti Saint-Denis bencés apátsága tehát az ország egyik politikai és szakrális központja lett és Suger apát célja az új templommal, minden addigi épület felülmúlása. Szemei előtt Isten ószövetségi lakhelye, Salamon temploma lebegett.

A román bazilikák sötétsége helyett a gótikus templomokat a festett ablakokon beáradó színes fény tölti be, varázslatos hatást keltve ezzel, mely bűvöletbe ejti a szemlélőt, aki ezáltal nyitottá válik a természetfeletti befogadására.
Az új fényvezetést, az ablakok megnövelését a szerkezeti újítások tették lehetővé, melyek alapja a boltozási rendszer megváltoztatása. A már korábban ismert bordás keresztboltozatot Saint-Denis-ben a gótikus keresztboltozattal helyettesítették.
A bazilika alaprajzi rendszere így leegyszerűsödött, lehetővé vált a boltszakasz négy sarkát tartó támok sűrűbb elhelyezése, ami megengedte az eddiginél jóval szélesebb terek építését a belső oszlopok is karcsúbbá, égbetörőbbé váltak.
Azzal pedig, hogy a boltozat súlyát viselő bordákat a külső támpillérekhez kapcsolták, a falakat felszabadították a teher nagy része alól, így azok teljesen áttörtek lehettek, hatalmas ablakoknak adva helyet.

A gótikus szobrászat folytatta a már ismert román kori szobrászi feladatokat: építészeti tagozatok, kapuk díszítése, síremlékek, de új műfajokat is teremtett: kegyszobor, szárnyasoltár, címerkő.

Hazánkban az Anjou-királyok uralkodás alatt kezdődött a gótika virágzása. Természetesen a vallási épületeken megjelenő új stílusjegyek a világi építészetre is átterjedtek.
A gótikus épületek egy részét ma már csak jelentősen átépítve, vagy éppenséggel lerombolva láthatjuk – éppen ezért érdemes megemlíteni néhányat.
A budavári Mátyás-templom helyén először I. István idejében épült templom. a mai templomkép javarészt Schulek Frigyes munkája – a 19. századi felújítás során olyan pazar alkotás született, mely sok helyen különbözik, de segít elképzelni az eredeti, gótikus templomot.

A SOPRONI NAGYBOLDOGASSZONY TEMPLOM…

Kétségkívül a soproni ferencesek temploma, a Nagyboldogasszony templom a magyar koragótikus építészet egyik legszebb alkotása. Az 1270-es években kezdték el építeni, mely egészen 1400-ig tartott. Tornya 47 méter magas, csúcsíves ablakai valódi mesterművek.
Az épület nem véletlenül lett a magyar gótika egyik büszkesége, a felépítése különösen hosszas időintervallumot fedett le.
A 13. századi szentély kőfaragványai nagyon hasonlítanak a budai Nagyboldogasszony-templom nyugati részén láthatókhoz.
A hajó négyzetes alaprajzú; falpillérein a szentélyéhez hasonló, de egyszerűbb, díszítetlen fejezeteket alkalmaztak: a hatalmas kerek pilléreket levéldíszes gyámkövek koszorúja övezi, és ezekről indulnak a csarnokhajó keresztboltozatai.
Sokakban megfordul a kérdés: ennyire míves és grandiózus templom miért viseli a köznapi beszédben a népiesen csengő „kecske” nevet? Ez azért is érdekfeszítő lehet, mert az ördögöt olyan gyakorta ábrázolják a makacs patások fejével… A válasz sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és kecske díszíti. A kecske az építtető Geisel Henrik címerállata volt – a Geiss pedig németül kecskét jelent. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint a templom egy kecske által kikapart kincsből épült.
A templom építészetileg több kor terméke: a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövek, a szép boltozat és a finom kőrácsok a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítmény viszont már a 18. század ízlésvilágát és életérzését tükrözi.
Ugyanezt a kettősséget látjuk a két szószéken . Az egyik egyszerű, de eszmeileg ez az értékesebb, hiszen a hagyomány szerint innen prédikált a kereszt megvédése érdekében Kapisztrán Szent János (1386–1456) ferences rendi szerzetes, aki a pápa utasítására a török ellen gyűjtött hadat, aminek élén részt vett a diadalmas nándorfehérvári csatában. Ez a szószék eredetileg fából készült, de később márvánnyal burkolták be, mert amikor a kései utódok megtudták, hogy innen prédikált Kapisztrán Szent János, szét akarták hordani, még ha szálkánként is.
A másik szószék levéldíszekkel, szobrokkal, domborművekkel ékesített, 18. századi alkotás.

A műemlék fontos szerepet töltött be hazánk politikai életében: öt ízben tartottak itt országgyűlést – 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben. Itt koronázták meg 1625-ben III. Ferdinánd királyt és 1681-ben Pfalz–Neuburgi Eleonóra királynét.

Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla.

Forrás:
– Tájak,korok, gótika Magyarországon
– Művészettörténet vázlatokban Szabó Attila, 1997.
– tudásbázis, Sulinet
– Hung-art