A magyarok bejövetele ~ Feszty körkép

A magyarok bejövetele ~ Feszty körkép

Feszty Árpád magánélete eseménydúsnak volt nevezhető, egészen addig míg véget vetve hosszú és viharos szerelmi kapcsolatának Jászai Marival, a kor legnagyobb színésznőjével, egy másik színésznő, Laborfalvy Róza unokáját vette feleségül. A híres író, Jókai Mór saját gyermekeként nevelte fel elhunyt feleségének unokáját, Rózát, aki, mint Feszty Árpád, szintén a müncheni akadémián tanult festészetet.

Körkép története

Feszty Árpád,1891-ben párizsi útja során látta Jean-Baptiste-Édouard Detaille és Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville 1883-ban készült, A francia hadsereg című monumentális festményét, egy körképet, amely akkoriban Európa-szerte nagyon divatosnak számított. A lenyűgöző kép láttán elhatározta, hogy hasonló méretekben festi meg a bibliai özönvíz történetét. Felesége, Jókai Róza, aki szintén festőművész volt, megijedt az ötlet hallatán, mert pontosan tudta, milyen hatalmas összegeket emészt fel egy ilyen vállalkozás. Fesztyt végül apósa, Jókai Mór beszélte rá arra, hogy ha már nem hajlandó tervétől elállni, inkább a honfoglalást fesse meg, hiszen közeledik a millennium.

Feszty a körkép témájának tanulmányozásához elutazott Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz. Régészek véleményét is kikérte, de a korabeli magyarok és a honfoglaló vezérek fegyverzetéről, öltözetéről akkoriban még kevesebbet tudtak.

A sajtó tudomást szerzett a körkép készüléséről és folyamatosan tájékoztatta az érdeklődőket. Már a határidő is meg volt adva: 1893. augusztus 20.

Feszty által irányított munka feszített ütemben folyt, a monumentális kép létrehozásába több festő is beszállt.

Ujváry Ignác segítségével festette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Ujváry és Spányi festették, az alakok és csoportok pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin munkái. Feszty felesége a sebesülteket és a halottakat festette meg.

Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket. Érdekesség, hogy a korabeli közélet több ismert alakját is megjelenítették a festményen, maga Feszty Árpád fejedelemként szerepel az alkotáson.

A maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás a romantika szemüvegén keresztül mutatja be hat egymáshoz kapcsolt jelenetben a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe.

A körkép hat, egymáshoz kapcsolódó jelenete kronológiai sorrendben a következők:

1.A magyar szekerek bevonulása

2.Árpád győzelme

3.A lovasroham

4.A táltos áldozata

5.Letáborozás

6.Hadizsákmány

A hatodik és az első jelenet természetesen “összeér”, vagyis egymással szomszédos.

Feszty Árpád végül két éven át készítette a világ egyik legnagyobb panorámaképét. A megdöbbentő méretű festmény 1800 négyzetméter, hossza 120 méter, szélessége 15 méter melyet egy darabba szőtt belga vászonra festettek.

A magyarok bejövetelét 1894. május 13-án adták át a nagyközönségnek.

A Tanács a körkép elhelyezésére szolgáló épület helyéül a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területet jelölte ki. Itt épült fel a Rotunda, melynek helyén ma a Szépművészeti Múzeum áll. A kiállítási épület vázrendszerrel épült, a falakat vashálóval erősítették. Átmérője 40 m, falmagassága 16 m volt. Egyszerre 236 fő befogadására volt képes.

A millenniumi kiállítás látogatóinak zöme a körképet is megcsodálta, de hiába özönlöttek a belépőjegyet váltó látogatók, Feszty a számlák kifizetése után még így is 10 ezer forintnyi veszteséget mondhatott a magáénak. A korabeli sajtó így írt a festőről: “Feszty a körképpel konkurenciát csinált saját magának. Őt most a körkép festőjének ismerik és csak annak. Pedig mielőtt ezt a populáris képet megalkotta volna, tisztességesen kimagaslott festőtársai közül.”

A körkép hányattatásai

A vásznat később lebontották és Londonba szállították a Világkiállításra. A jelentős költségekkel járó utaztatás hatalmas anyagi bukás volt, mivel a külföldieket nem igazán érdekelte egy kifejezetten magyar vonatkozású festmény, még annak hatalmas méretei miatt sem.

1909-ben hozták haza Budapestre képet. Az utaztatás megviselte: rossz állapota miatt fel kellett újítani. A Rotunda lebontása miatt egy városligeti, rosszul megépített épületbe került. Ez építmény az akkori Vurstli, későbbi Budapesti Vidám Park területén volt, szemben a Barlangvasúttal. Az embereket ekkorra már egyre inkább a mozgókép érdekelte, emiatt egy körkép már nem számított akkora látványosságnak, mint néhány évvel korábban.

.A II. világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és a festmény is károkat szenvedett. A vászon nem volt védve az esőtől és hótól. A határmódosítások miatt a kép egyetlen pártfogója, Feszty István, a festő unokaöccse „külföldivé” vált, Feszty Masának, Feszty Árpád lányának pedig nem volt lehetősége, hogy megmentse a képet.

A magyarok bejövetelét 1945 nyarán nyolcméteres csíkokra szabdalták, fahengerekre göngyölték, és különböző raktárakban tárolták. A sérült vászon állapota így tovább romlott.

A körkép Ópusztaszeren

Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark építéséről Ópusztaszeren. Megkezdődtek a restaurálási folyamatok, és a körképcsarnok építése is. Az építés 1979-ben abbamaradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport nyerte el a körkép helyreállítására kiírt pályázatot. Feszty alkotása 1995-től újra az eredeti szerepét tölti be, a ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark fő attrakciójaként. A Feszty-körkép zenéjét Birinyi József szerezte, Kovács László tanítványával játszotta felvételre.

szerk: Cseke Ibolya

forrás:

Cultura Magazin

http://www. opusztaszer. hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *