SumidaKINCSEM A CSODALÓ
Minden idők legeredményesebb lova Kincsem, a magyar csoda ló. 1876 és 1879 között 56 versenyen indult, és kivétel nélkül mindegyiken ő nyert. Hannoverben, Bécsben, Prágában és Angliában a legrangosabb viadalokon diadalmaskodott. Pályájának csúcspontját az 1878-as, 4000 méter hosszú, angliai Goodwood-kupa jelentette.
Kincsem, a verhetetlen, a legyőzhetetlen “csodakanca” 1874. március 17-én. látta meg a napvilágot Tápiószentmártonban, gróf Blaskovich Ernő birtokán. (Az utóbbi időkben születése helyét már Kisbérre teszi néhány kutató.) Akkor még nem sejtették, hogy már a neve is telitalálat, hiszen valóban kincset ért a tulajdonosának, sőt az egész nemzetnek is. Apja egy Combuscan nevű import angol telivér volt. Anyja Water Nymph, az ozorai Esterházy-ménes kancája volt. Egyéves korában Gödre került. Kincsem egy éves koráig nem volt a tulajdonos istállójának éke. Éppen ezért eladásra szánták másik öt lóval egyetemben. A másik öt el is kelt, Kincsem azonban maradt, senkinek nem kellett. Aztán két éves korában Blaskovich Ernő, a tulajdonos úgy döntött, megkezdi a ló felkészítését a versenyekre. Kincsem karrierje kétéves korában, 1876-ban kezdődött. Élete legelső versenyén, Berlinbe megnyerte az 1000 méteres távot. Trénere az Angliából Magyarországra, Gödre települt Hesp Róbert volt.
Az 1878-as baden-badeni versenyt még sokáig emlegették, Kincsem ugyanis holtversenyben maradt alul Prince Giles The Firsttel szemben. A magyar csodakanca tulajdonosa, Blaskovich Ernő azonban nem fogadta el az eredményt, szót emelt ellene – az akkori versenyszabályok értelmében ennyi elég volt ahhoz, hogy újra indítsák a futamot. Ebben az utolsó körben pedig már hat hosszal győzött Kincsem.
Kincsemnek a legkedvesebb társa, egy fekete-fehér nőstény macska volt, aki nélkül egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni. Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste az egész istállószemélyzet a boulogne-i kikötőben elkóborolt cicust.
Kincsem kissé kényes jószág volt, különösen a vízre volt érzékeny. Ismertté vált a történet, miként sikerült a baden-badeni versenypálya közelében megfelelő vizet találni, mivel a már egy napja szomjazó Kincsem rá sem hederített az addig felkínált ivóvízre.
A kanca 1879-ben vonult vissza.
Miután a versenyzői pályafutása véget ért, Kincsemet tenyészlónak használták. Öt csikót ellett, első ivadéka, Budagyöngye 1882-ben látta meg a napvilágot. Olyan Nincs nevű utódja sok sikert ért el a versenypályán, Talpra Magyar pedig eredményes fedezőmén lett. Kincsőrt, aki 1886-ban született, a német derbire akarták benevezni, de a sors közbeszólt, a fiatal csődör korán elpusztult. A magyar csodaló utolsó csikója Kincs volt, akit 1887-ben ellett. Az ő ivadéka Napfény később sikeres versenyző lett. Kincsem vérvonala pedig a mai napig tovább él.
Kincsem visszavonulása után nyolc évvel, 13 éves korában, a születésnapján pusztult el.
Emlékét a gödi Kincsem-emlékpark őrzi.
A Kincsem parkban- a budapesti galopp pálya főbejáratánál – 1977-ben felállították életnagyságú bronzszobrát. Tápiószentmártonban a lovasparknak lett névadója Kincsem. Itt 1999. március 20-án nyílt meg a Kincsem múzeum, melynek bejárata előtt egy bronzból készült Kincsem szobor fogadja az ide érkezőket.
Tápiószelén, a Blaskovich család kastélymúzeumában is megtalálhatóak a leghíresebb magyar versenyló emlékei. Csontváza a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban van kiállítva, ahol megtekinthetők kitüntetései, érmei is.
Kisbolygót neveztek el róla
2007-ben Sárneczky Krisztián egy kisbolygót fedezett fel, a 3-4 kilométeres égitestnek pedig a Kincsem nevet szánta. A szokásosnál azonban sokkal tovább tartott, mire a Nemzetközi Csillagászati Unió elfogadta az elnevezést, mivel a szervezet alapvetően tiltja, hogy kisállatokról nevezzenek el égitestet. Végül a bizottság is belátta, hogy ebben az esetben egy nemzeti ikonról van szó, ezért engedélyezte az 161975 Kincsem nevű kisbolygó bejegyzését.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*lovasok.hu
*erdekesvilag.hu/kincsem-a-magyar-csoda-lo/
