SumidaKerekikáli templomrom és földvár.
Balaton-felvidék gyöngyszeme a varázslatos szépségű Káli-medence, nevét a honfoglaláskor itt megtelepedő Kál horkáról kapta, az összes település nevében megtalálható a vezér neve.
Ki volt Kál horka
Kali horka — Kézai Simon mester krónikája szerint — valószínűleg a honfoglalás harcaiban, a németekkel vívott csaták valamelyikében esett el.
Bíborbanszületett Konsztantinosz bizánci császár 950-es években írt művében, valamint a XIII. és XIV. századi Magyar krónikákban egyaránt találunk utalást Kál horka illetve fia Bulcsú személyére.
VII. Konsztantinosz a Birodalom kormányzásáról c. művében ezt írja: “Tudnivaló, hogy Bulcsú a horka Kalinak, a horkának a fia, és hogy a Kali tulajdonnév, a horka meg méltóság, valamint a jila (*gyula – szerk.) is, amely nagyobb a horkánál”.
Mindszentkálla felől a Káli-medencébe ereszkedve, a dombot nem lehet eltéveszteni: de első látásra semmi különös, csak egy cserjés magaslatnak tűnik. A hozzá kötődő legenda viszont – fentről a tájra tekintve – megelevenedik. A fáma szerint honfoglaló (kalandozásra induló) őseink, a Káli-medence rejtekében gyűltek össze, itt vették számba erejüket. Innen belátni a Káli-medence minden zugát, s mikor kellő számban érezték magukat a vezér parancsára kilovagoltak nyugatnak…
Köveskál felől érkezve a domb aljában a 13. századi Kerekikál templom romja hívja fel magára a figyelmet.
Kereki első okleveles említése 1292-ben (egy másik forrás szerint 1296-ban) Kerekykaal írásmóddal történik. Nevének egyik tagja, a Kál, minden bizonnyal a Kál nemzetségtől eredeztethető, Kereki a középkorban erdő jelentéssel is bíró kerek szavunkból ered, vagy egyszerűen csak a kerek kis vulkáni kúpot írja le, amelyen a falucska állt.
A területet feltehetően Szent István vette királyi/királynéi birtokba, azaz vissza a Káloktól, mivel azok, vélhetően az Istvánnal szemben álló Koppányt támogatták. Ezt követően a területen királyi jobbágyok éltek.
1296-ban adományozza az uralkodó Kerekikált a veszprémi püspökségnek, lakói ekkor egyházi nemesek, akiknek a terület katonai védelme a fő feladatuk.
Papja 1333—34-ben Balázs aki 30-30 széles dénárt fizet pápai tized fejében, a templomról adatot nem ismerünk.
Az épület pusztulását, mint a környék oly sok romjáét is, a törökdúlás okozta 1548-ban. A falut és a templomot is felégették. Kerekikál lakossága visszatelepül a vész elmúltával, de 1595-től ismét lakatlan.
Az 1900-as évek elejétől vincellérházként kezdik használni a kicsiny templomépület maradványait, de a II. világháborútól ismét elhagyott.
1996-ban, a millecentenárium alkalmából emléktáblát kapott, amely utal arra, hogy a Kál nemzetségnek ezen a dombon földvára állott a honfoglalás utáni időkben.
A 13. századi templom egyhajós, egyenes szentélyű, keletelt épület volt, valószínűleg déli bejárattal, nyugati felében kegyúri karzat pilléreinek és boltozatának nyomaival.
Földvár
Az egykori fehérvári hadiút mellett található a mocsaras tájból 35m-re kimagasodó vulkáni eredetű Kereki-domb a tetején földvár maradványaival.
Az avatott szem még nyomokban felfedezheti egy kettős földsánc maradványait, melyet a régészeti leletek kb. 3000 évvel ezelőttire, a bronz kor végére, vagy a vas kor elejére datálnak.
A közelben, Mindszentkállától északra, az un. Pogány-dűlőben feltárt X. századi temető 49 sírja (1903-ban Sági János tárta fel) és a Szentbékkállától keletre eső töttöskáli lovassírból előkerült kard is mind a Kál horka korának emlékét őrzi
szekesztő: Simon Zoltán
forrás:
*balatoniromok.blogspot.com/…/kerekikali-templomrom-…
*www.google.com/…/kerekikal-foldvara-es-templom…/amp/
*varlexikon.hu/kerekikal-foldvar
fotók: Simon Zoltán
