VONYARCVASHEGY KÁPOLNÁI

VONYARCVASHEGY KÁPOLNÁI

Vonyarcvashegy kedvelt üdülőfalu a Balaton északi partján, a Keszthelyi-hegység déli lankáin. A közel 2400 lakosú település utcái a keszthelyi Balaton öböl partjától egészen a Keszthelyi-hegység tetejéig kúsznak, ahol pazar panoráma várja a látogatókat.

A község területe az újkőkortól szinte folyamatosan lakott.
Neve szláv eredetű: vinarec = vincellér. A név második tagja a település fölötti szőlőhegyre utal, ahol a szőlőben a XVII. századtól fokozatosan hegyközség szerveződött, majd a XIX. század közepén egyesült a községgel.

Vonyarc első írásos emléke 1335-ből való, ekkor már említik Szt. Mihály tiszteletére emelt templomát. 1573-ban a török megrohanta a települést, és felgyújtotta. Az 1580-as évektől évszázadokig lakatlanná vált a falu. A XVII. században a környék mint szőlőhegy éled újjá. A vonyarci hegyközségben a birtokosok elsősorban keszthelyi gazdák voltak, azonban az 1690-től kezdve pár helyi lakosról is lehet beszélni. A mai település másik része, Vashegy, is ebben az időszakban jelent meg. Első említése 1689-ből való mint Balatongyörök szőlőhegye.
A terület birtokosa 1741-től a Festetics család mellett a horvát bán, aki végül 1779-ben lemondott tulajdonáról, így teljes mértékben a Festeticsek birtokába került.
A település lakói szőlőműveléssel és halászattal foglalkoztak. A XVIII. században elterjedt a téli, jégről való halászat.

Vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolna Magyarország egyetlen halászkápolnája….

Balatongyörök és Vonyarcvashegy határán, egy dolomit magaslaton csodálható meg a Szent Mihály-domb és kápolna, aminek történetét a környéken élőkön kívül talán nem sokan ismerik.
A Balaton szerelmesei bizonyára többször is megcsodálták már a két település között fekvő dombot, ami kiemelkedik a környező tájból – messziről magára vonja a tekintetet vízen és földön egyaránt. a 136 méter magas látványosság a rajta épített kápolnával együtt a Keszthelyi-öbölből is jól megfigyelhető. Ez a domb valaha a Balaton vizéből kiemelkedő sziget volt, a földmozgásoknak köszönhetően emelkedett ki, s tetején évszázadok óta épület áll. Az épület története színes, eseményekkel teli múltra utal….

A területen egykor jelen levő rómaiak őrtornyot építettek ide, de itt állhatott az 1560-as években a györöki vár is. A vár később szinte teljesen elpusztult, de 1622-ben már kápolna állt itt. A kápolnaépítés története igen kalandos. A legenda szerint 1729 telén 46 halász dolgozott a tó jegén, amikor rianás következtében egy jégtábla levált, rajta a halászokkal. Hat halász azonnal meghalt, a többiek pedig a táblán sodródtak a biztos halál felé. Ekkor hirtelen megfordult a széljárás, a jégtáblát pedig kisodorta a partra a szél.
A halászok csodás megmenekülésük után fogadalmat tettek, hogy kápolnát építenek a dombtetőn. Ez azonban valószínűleg csak átépítés volt, hiszen a dombon ekkor már régóta állt a Szent Mihály kápolna. Ez azért is tűnik biztosnak, mert a kápolna oltára mellett található két kriptán feljegyzések szerint az 1722-es és 1729-es évszám volt olvasható. Ezek a feliratok az évszázadok alatt lekoptak, ma már sajnos nem láthatóak. A kápolnához csatolt legenda tény és fikció keveréke.

Az kápolna mellett van egy régi temetkezési hely. A műemlék jellegű épület környékéről gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a keszthelyi öböltől a berényi partokig, de csodálatos a kilátás a „tanúhegyekre” Szigligettől Badacsonyig.
Ennek a csodálatos tájnak a szépsége és a kápolna legendája eddig sok szerzőt és költőt inspirált.
Az oltárkép a halászok megmenekülését ábrázolja, Udvardi Erzsébet munkája (1979). Az eredeti oltárkép eltűnt. A szerencsés megmenekülés emlékére minden évben megrendezik a halászok emléknapját, ahol felelevenítik a halászati hagyományokat.

*

Szűz Mária neve kápolna…

Közismert nevén Vashegyi kápolna 1884-ben épült egy korábbi, feltehetően barokk kápolna felhasználásával. Szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású kápolna, Keleti homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély Északi oldalához csatlakozó sekrestyével. Dongaboltozatos hajó, negyedgömb boltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: XIX. század végi.
A templomkertben: feliratos posztamensen álló Szent Vendel-szobor, 1889 – ből és kőkereszt, 1901-ből

*
Szent Kereszt felmagasztalása kápolna, közismert neve vonyarci kápolna

Temetőkertben, szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású kápolna, oromzati toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély Ny-i oldalához csatlakozó négyzetes alaprajzú sekrestyével. D-i homlokzatán két, dór fejezetes oszlop által tartott timpanonnal lezárt bejárattal. Épült gróf Festetics László adományából 1836-ban.
D-i homlokzata előtt 1800 – ban állított kőkereszt található.

Vonyarcvashegy számos lehetőséget kínál a természet és sportolás szerelmeseinek: vízisí, fürdőzés, szörf, csónakázás, kerékpározás, túrázás…
A legjelentősebb vonyarci program a minden nyáron megrendezésre kerülő borfesztivál.
Az élő koncertek, néptánc bemutatók mellett a helyi borászok kínálják kiváló borait, mely ékes bizonyítéka annak, hogy még ma is ápolják Vonyarc szőlőművelési és borászati hagyományait.

írta és szerkesztette: Simon Zoltán

Forrás :
*afuzet.hu/megvan-a-40-balatoni-halasz-legendaja/
*vonyarcvashegy.hu

fotókat készítette: Simon Zoltán