ŐSKORI VÉNUSZ SZOBROK

ŐSKORI VÉNUSZ SZOBROK

Az őskőkori Vénusz szobrok az első embert ábrázoló kisplasztikák koruk 35 000 és 7 000 évvel ezelőttire tehető. Ma már több száz olyan szobrocska ismert, amelyeket Vénusz szobroknak neveznek.

Az elsőként megtalált ilyen jellegű szobor az Immodest Venus (szemérmetlen Venus) nevet kapta, azóta nevezik ezeket az idolokat Vénusz szobroknak.

Az ábrázolások középpontjába a szexualitás és a termékenység került abban a hitben, hogy így biztosíthatják a csoport fennmaradását.

A híres Vénusz-szobrocskák igen nagy területről kerültek elő. Készítésükhöz sokféle anyagot: mamutagyart, agancsot, csontot, követ és agyagot használtak. Szinte kivétel nélkül ugyanolyan jellegzetességeket mutatnak: nagy méretű melleket és hangsúlyozott fartájékot. Legtöbbjükön a nemi szervet erőteljesen hangsúlyozták, míg a fejüket és végtagjaikat általában elnagyoltan formálták meg.
Méretük a 4 és 25 cm-es magasság között váltakozik. Ebből némileg kilóg a kürtös Vénusz, mivel nagyobb méretű, és nem szobor, hanem dombormű (relief).

Legismertebb Vénusz szobor…

A Willendorfi Vénusz egy mindössze 11 cm magas szobrocska a prehisztorikus művészet egyik ikonja, amit 1908-ban talált meg Szombathy József magyar régész az alsó-ausztriai Willendorf közelében – innen a neve. Mészkőből készült, amit a közelmúltban alaposabb, modern műszerekkel és technikai eljárásokkal végzett vizsgálatoknak is alávetetettek, így kiderült, hogy maga a kőzet némileg északabbról, a mai Csehország területéről, Brno közeléből származik. Így valószínűleg a szobor maga ott keletkezett, de a jégkorszakban gyakori szokás szerint a Willendorfi Vénuszt faragó és birtokló népcsoport vándorolt évente kétszer, egy téli és egy nyári szálláshely között.

A szobor lábának kialakítása nem teszi lehetővé, hogy megálljon (bár az alja törött, így annak eredeti jellege nem rekonstruálható biztosan). E miatt valószínűsíthető, hogy azt inkább kézben tartották, mintsem csak nézték volna. Néhány archeológus az anya-istenség helyett sokkal inkább szerencsehozó kabalának tartja.

Jelenleg a Bécsi Természettudományi Múzeumban megtekinthető szobrocska nagyon-nagyon régi: a becslések szerint valahol 22 és 24 ezer év közé tehető az életkora, de egyes újabb kutatások szerint 29 ezer évnél is idősebb.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

http://vetesigimnazium.hu
mult-kor.hu/idosebb-a-willendorfi-venusz-mint-korabban-hitt…
wikipédia

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *