A GYÉMÁNT

A GYÉMÁNT

A drágakövek természetben előforduló olyan ásványok, melyek szépségükkel, ritkaságukkal és keménységükkel vagyis időtállásukkal elnyerték az emberiség tetszését, nem ritkán rajongását. A drágakövek tanulmányozásával a drágakőtudomány vagyis a gemmológia foglalkozik. A drágakövek többsége szervetlen eredetű, de biogén ásványos anyagok is vannak köztük például gyöngy a korall és a borostyán. Mind Közül a legkiemelkedőbb a gyémánt, ami évszázadok óta a hatalom, gazdagság és a szerelem szimbóluma.

Gyémánt keletkezése…

A gyémánt a terméselemek (csak egyféle kémiai elemet tartalmazó) osztályán belül a szén csoporthoz tartozó ásvány és egyben a legjelentősebb drágakő. Ezt fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönheti, hiszen a harmadik legkeményebb természetben előforduló ásvány.
A közhiedelemmel ellentétben a gyémánt nem fosszilis szénből keletkezik. Földön bányászott gyémántok jóval idősebbek mint azok a fák melyekből a szén keletkezett.
A legalább 150 km-es mélységben, rendkívül magas (1000 Celsius fok) hőmérsékleten és nagy nyomáson keletkezik. A Földön ilyen körülmények nem sok helyen adottak, ezeket a helyeket gyémánt stabilitási zónának is nevezik.
Az ilyen mély rétegek természetesen elérhetetlenek a bányaipar számára, ahhoz, hogy az ember hozzáférjen a gyémánthoz, annak fel kell kerülnie a felszín közelébe.
A Föld mélyéről vulkánkitöréskor a magma-áram hozza magával és teszi le a Föld felszínéhez közel a sokkal mélyebben keletkezett ősi ásványt. A földi törésvonalak mentén, ahol a tektonikus lemezek egymáshoz súrlódhatnak, szintén keletkezhet gyémánt, de ezek az erők sokkal kisebb méretű, értéktelen köveket hoznak létrehozni.
A gyémántnak van más, sokkal ritkább keletkezési módja is, nagy nyomás és hőmérséklet a mely nélkülözhetetlen a gyémánt-képződésnek a meteoritok becsapódásakor is előáll. Ugyanakkor a meteoritokban már a Földre érkezésük előtt, a Föld légkörében is keletkezhet gyémánt. A gyémánt képződés nem csak a Földre jellemző a meteoritokban talált nanogyémántok gyakran szupernóva-robbanások során keletkeztek.
A gyémánt keménysége valamennyi természetben is előforduló ásvány keménységét messze felülmúlja, ezért csak saját porával csiszolható. A gyémánt keménységét csak a kristályosodott bór és a mesterségesen előállított karborundum keménysége közelíti meg. Újabb kutatások találtak két, a gyémántnál keményebb, természetben előforduló ásványt, a wurtzit-bórnitridot és a lonsdaleitet, bár ezek rendkívül ritkák.

Gyémánt előfordulása….

A gyémántok legtöbbször másodlagos lelőhelyen találhatók, gyakran folyami üledékekben ahová az eredeti kőzet mállása után kerülnek.
Az első gyémántokat az i. e. 9. században találták meg a mai India területén, amely egészen a 18. század közepéig a világ egyetlen gyémánt lelőhelye volt. A 18. században Brazíliában is találtak gyémántokat, így egy ideig ez a dél-amerikai ország lett a világ első számú gyémánt kitermelője . Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és lamproit tartalmú kürtöket. 2006-ban a világ gyémánttermelése (a kibányászott karátok alapján) a következőképpen oszlott meg: Oroszország (22%), Botswana (20%), Ausztrália (17%), Kongói Demokratikus Köztársaság (17%), Dél-afrikai Köztársaság (8%), Kanada (7,5%). A fennmaradó hányad Angolából, Namíbiából, Brazíliából, Kínából, Ghánából, Guineából, Guyanából, Indonéziából, Lesothóból, Sierra Leonéból, Tanzániából és Venezuelából származik. 1 karát 0,2 gramm.

“Véres gyémántok”…

Egyes instabil politikai rendszerű afrikai országokban a gyakorta a gyémántlelőhelyeket felkelő csoportosulások, terror szervezetek veszik birtokba, és a kitermelt kövek eladásából származó jövedelemből finanszírozzák a háborús tevékenységeiket. Az így eladott drágaköveket véres gyémántoknak (angolul: blood diamonds) nevezik. A gyémántipar képviselői aláírták az ENSZ-által jegyzett “Kimberley Egyezményt” melyek a legfőbb célja, hogy az eladott gyémántok árából fegyveres konfliktusokat ne pénzelhessenek. Sajnos a bevezetett intézkedéseknek mérsékelt eredményeket hoztak mert Afrikában könnyen lehet határokon átcsempészni a köveket egy úgynevezett “tiszta országba”. 2006-ban a gyémántpiac mintegy 2-3%-át tette ki a véres gyémántok kereskedelme.

Gyémánt feldolgozása…

Az úgynevezett nyers gyémántokat csiszolóműhelyekbe viszik, ahol drágakővé csiszolják őket.
A csiszolás és fényezés során feltárul a kő természetes rejtett szépsége, tüzessége, színszórása. A keleti és az európai csiszolási stílus eltér egymástól. Az európaiak a csiszolással a lehető legtöbb szépséget hozzák ki a gyémántból, akár úgy, hogy a kő sokat veszít a méretéből, míg a keleti csiszolási mód arra helyezi a hangsúlyt, hogy a kő minél kevesebbet veszítsen a súlyából.
A leggyakoribb csiszolási formák : briliáns (kerek)
Smaragdcsiszolás (csapott sarkú téglalap)
Princess (négyzet)
Ovális
Marquise vagy navette (hegyes ovális)
Pendeloque (körte) vagy briolett (csepp)
és a szív alak.
Léteznek még úgynevezett fantázia csiszolások is, általában gyengébb minőségű gyémántok esetében, vagy a kő különleges sajátossága miatt alkalmaznak ilyet.
A csiszolt kövek a 26 gyémánttőzsde egyikére kerülnek. A viszonteladók itt a vásárolják fel gyémántokat, hogy majd eladják az ékszerkészítőknek, akik foglalatba helyezik őket. A kövek értéke így lépésről lépésre növekszik. Egy 2002-es felmérés szerint a világ nyers gyémántjainak értéke 9 milliárd dollár volt, a csiszolt gyémántoké 14 milliárd dollár, a viszonteladókhoz került gyémántok értéke 28 milliárd dollár, mire eljut a vásárlókhoz már 57 milliárd dollár lesz. Természetesen ebben benne van a csiszolás és befoglalás költsége is.

Mi befolyásolja a gyémánt árát?…

A gyémánt értéke nagymértékben függ a kő minőségétől, nagyságától, színétől, tisztaságától. Ezekhez a tulajdonságokhoz még hozzájárul a csiszolás minősége is.
A kisebb köveknél az ár többletet a magasabb csiszolási költségek okozzák. Egy egy karátos kő csiszolásához sokkal kevesebb munka és gyémántpor szükséges, mint 100 darab kisebb kő csiszolásához, amely összesen tesz ki egy karátot. A nyers kövek ára körülbelül nyolcada-tizede a csiszoltakénak.

Néhány híres gyémánt…

A legnagyobb gyémánt sokáig az 1905-ben, Dél-Afrikában megtalált Cullinan I. más néven Afrika nagy csillaga volt. Az elsőrendű minőségű, tiszta fehér gyémánt tömege nyers állapotban 3106 karát (több, mint fél kiló) volt, csiszolás után 530,2 karátos gyémánt nagyobb társaival együtt a brit koronaékszereket díszíti. A követ Transvaal kormányzósága vette meg és ajándékozta VII. Edward brit királynak, aki Amszterdamban lecsiszoltatta. A cég több, mint hét hónapon keresztül vizsgálta a kő tulajdonságait, mielőtt az alakítását, csiszolását elkezdte volna.
Koh-I-Noor (A fény hegye) a kissé zöldes színű gyémánt 1304-ben Indiában bukkant fel először. Eredeti formájában 181 karát tömegű volt, ám azóta nagyon sok átalakításon esett át. Évszázadokig indiai fejedelmek birtokában volt. Egy legenda szerint a követ egy hindu isten küldte hálából egy igazhitű embernek. 1739-ben a perzsa sah szerezte meg, és ő adta neki a Koh-i-noor, azaz „a fény hegye” nevet. 1850-ben a brit Kelet-indiai Társaság tulajdonába került amikor Viktória királynőnek ajándékozták. 1852-ben Amszterdamban briliáns formára csiszolták. Jelenleg a brit korona ékszerei közé tartozik, és legalább 108.93 karátos.
Nagyság szerint az Orloff (Orlov) a harmadik legnagyobb gyémánt a Földön. Rendkívül különleges fénytörésű, a színe pedig kékes-zöldes. Csiszolási alakja régi hindu eredetű, alsó lapja természetes hasadási lap, tömege 199.6 karát. A gyémántot Orlov herceg állítólag egy perzsa kereskedőtől vette. 1772-ben II. Katalin orosz cárnőnek ajándékozta. Így került az orosz állami kincsek közé, ahol a jogart díszítette. Jelenleg Moszkvában található.
Indiában talált Kék remény (The Blue Hope) a leghíresebb színes gyémánt. A követ a története során sokan elátkozott gyémántnak tartották mert a tulajdonosait sorra érték a tragédiák.
A 45,52 karátos követ XIV. Lajos király vásárolta meg. Az 1792-es forradalomig a francia koronázási ékszerek között tartották, gyakran áthelyezve egyik ékszerből a másikba.
A forradalom alatt a gyémántot ellopták csak évekkel később bukkant fel Amszterdamban, ahol Wilhelm Fals cégénél rendelték meg a kő átcsiszolását. Fals fia azomban ellopta a követ, az apa pedig egészségi és pszichikai problémái miatt meghalt. “A bánat ölte meg” A fiú nem sokkal utána a bűntudat miatt öngyilkos lett.
1830-ban a kék gyémánt Henry Hope-hoz, egy gazdag bankár birtokába került, azóta viseli az ő nevét az elátkozott drágakő.
Henry Hope egyik leszármazottja, csaknem becsődölt, házassága tönkrement, amiért felesége a gyémántot hibáztatta.
Az új vevő megőrült és öngyilkos lett, a következő két tulajdonost pedig meggyilkolták.
A török szultán nem sokkal az után, hogy megvásárolta, leszúrta a feleségét, őt pedig az 1909-es forradalomban fosztották meg hatalmától.
Edward McLean-t, aki 1911-ben szerezte meg a baljós gyémántot, családjával együtt egész életében sajnálatos balesetek üldözték.
Úgy tartották, hogy az egyetlen mód a kő elajándékozása, hogy a tulajdonos elkerülje a balszerencsét. Ezért is érdekes, hogy Harry Winston amerikai ékszerész az egyetlen, akivel semmi katasztrófa nem történt, ő ugyanis elajándékozta a Hope-ot a Smithsonian Intézetnek, ahol azóta is örzik a csodálatos ékszert.

Mesterséges gyémántok…

A gyémántot nemcsak ékszerként használják. Az iparban vágó, csiszoló korongoknál, egyéb szerszámoknál is alkalmazzák a nagyfokú kopásállósága miatt. Mivel az ipar évente jóval nagyobb mennyiségű gyémántot igényel, mint amennyit a természetes forrásokból elő tudnak állítani, kifejlesztették az úgynevezett mesterséges gyémántokat. Az első mesterséges (vagy szintetikus) gyémántokat az 1950-es években készültek. Napjainkban a technológia fejlődésével már drágakő minőségű gyémántok előállítására is lehetséges.
A mesterséges gyémántok rendszerint sárga színűek és leggyakrabban az úgynevezett High Pressure High Temperature – HPHT (nagy nyomás, magas hőmérséklet) technológiával készülnek. Elsődleges színét a nitrogén zárványoknak köszönheti. Más színű kövek is előállíthatók, például rózsaszín, bór hozzáadásával. Napjainkban a drágakőként felhasznált mesterséges gyémántok mennyisége eltörpül a természetes forrásokból nyert kövek mellett, viszont minőségük egyre kiválóbb, ezért a különbséget a természetes és mesterséges kövek között néha csak tapasztalt szakemberek vagy laboratóriumi vizsgálatok tudják megállapítani.

Gyémánt Imitációk…

Az olyan anyagokat, amelyek gemmológiai tulajdonságai hasonlítanak a természetes és mesterséges gyémántokéhoz, utánzatoknak vagy imitációknak nevezik. Ezek közül a legismertebb a köbös cirkon, amely a kereskedelemben Matura-gyémánt vagy éretlen gyémánt név alatt van forgalomban. Ásványtani jellemzőit (szín, zárványok, törések, hasadások stb.) általában mesterséges úton feljavítják. Egy másik utánzat a moissanit, ez azonban ritkábban fordul elő a kereskedelemben.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://gyemant.info/gyemant-fajtak/
http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/5410
https://feil.hu/?p=minden-amit-a-gyemantrol-tudni-lehet
Wikipédia