A NEMESOPÁL

A NEMESOPÁL
A drágakövek csodálatos világában a gyémánt semmi máshoz nem hasonlítható, sem szépség, sem érték tekintetében. A gyémántot az úgynevezett első osztályú drágakövek követik. Ilyen a kék színű zafír, a vörös rubin, és a zöld smaragd. Mind kristályos szerkezetű, igen ritka ásvány, csodálatos színük, tüzes csillogásuk teszi őket olyan vonzóvá. Szépségük finom és pontos szabályok szerinti csiszolással még jobban kiemelhető. Van azonban egy drágakő amelyiknek anyaga a Föld egyik legközönségesebb ásványa, a szilícium oxidja: a kvarc. Ez a drágakő a nemesopál.

Miért olyan különleges és áhított kő mégis az opál?
Erre a válasz az opál utánozhatatlan szerkezetében, ezáltal az egyedülálló színhatásaiban, és ritkaságában keresendő.
A mikron nagyságrendű rendkívül finom és bizonyos rendszer szerinti eloszlásban cristobalit ásvány mikroszkopikus lemezkéinek az interferenciája okozza az opál különleges fényhatást.
A nemesopál évezredek óta ismert és kedvelt drágakő. Neve szanszkrit eredetű, az upala szó ugyanis drágakövet jelent ezen az ősi nyelven. Az opál szépsége polarizációban rejlik, vagyis az opál színe a ráeső fény irányától függően változik, a szivárvány minden színében irizál. Ez a színjátszás nem minden opálfajtánál figyelhető meg, csak a nemesopálnál.

Mi is tulajdonképpen az opál?

Anyagát tekintve az opál megszilárdult szilikagél, vagyis szerkezet nélküli, víztartalmú szilícium-dioxid, víztartalma akár a 30 százalékot is elérheti. Az opálnak sok változata ismert, de ezek közül nem mind tekinthető igazi drágakőnek.

Az opál színe a benne található ásványi anyagoktól függ….

A közönséges opál matt fehér, anyaga a tejüveghez hasonló, de annál szebb, selyemfényű. A barna vagy okkersárga színű „májopál” egyik legismertebb lelőhelye éppen Magyarország. A Hegyalján, az Erdőbényéi legelő lankáin tavasszal, a hóolvadás után nagyon szép májopálokat találhatunk amikor az olvadék víz kimossa okét a talajból.
Zöld színű opálok Nevadában fordulnak elő, míg Indiában a „mohaopál” gyakori, ennél fehér alapon zöld és szürke foltok keverednek, ettől különleges a szín hatása.
Gyakori jelenség amikor fosszilizálódott fa opálosodik. Ez a faopál mely megőrzi az eredeti fa szerkezetét. Legismertebb lelőhelye Dél-Brazília, ahol egy egész erdő opálosodott maradványai láthatók. (Az itt található városka neve is „Mata”, vagyis Erdő).
A tűzopál narancssárga-vörös színű és kivételesen majdnem átlátszó már valódi drágakő.
Mexikóban, Hondurasban, Guatemalában, az Egyesült Államokban és Brazíliában fordul élő. Európában csak Törökországban ismertek tűzopál lelőhelyek.
A drágakő minőségű nemesopál másik két csoportja a világos és tiszta színű fehér alapon a vörös és a zöld színjátéka az uralkodó. A sötét tónusú opáloknál a kék vagy a fekete dominál (teljesen fekete kövek nagyon ritkák). .
Valamennyi opálféleségre jellemző a különleges tompa selyemfény, amelyet a megszilárdult szilikagél anyagába zárt mikroszkopikus vízcseppek fénytörése okoz. E szépség viszont sajnos nagyon sérülékeny. Melegítés vagy ütés hatására az opál részben vagy teljesen elveszíti víztartalmát, törékennyé válik, és megszűnik az értéket jelentő fényhatás. Ugyancsak kényes az ásvány a lúgokra és a savakra is.
A nemesopál leginkább vulkáni kőzetek telérjeiben, vagy üledékekben található. Létrejöttéhez megfelelő geokémiai, geológiai körülmények szükségesek viszont abban minden lelőhely megegyezik, hogy a nemesopál finom bevonatok, erek formájában jelenik meg az anyakőzet felületén.
A 19. századig a világ legszebb és legértékesebb nemesopáljai Magyarországról, a felvidéki Nemesvágás andezitjéből kerültek elő. Ezek a lelőhelyek azóta régen kimerültek.
Manapság Ausztrália az opál fő kitermelője.
Amikor a bányász nemesopállal borított szikla felületet vagy eret talál, az anyakőzettel együtt emeli ki az értékes ásványt. Az anyakőzetről csak az arra alkalmas műhelyben, megfelelő eszközökkel szakember tudja leválasztani a drágakövet. Ha a leválasztást szakszerűtlenül végzik, fennáll a veszély, hogy az értékes nyersanyagot károsodik. A cél ugyanis az, hogy a lehető legnagyobb, egybefüggő darabokat nyerjék, hiszen a drágakő értéke a nagysággal hatványozott mértékben nő.
A drágaköveket, így a nemesopált is karáttal mérik, amely pontosan 0,2 gramm. Az első osztályú nemesopál karátjának értéke 50 és 350 dollár között mozog. Minél nagyobb a kő, annál értékesebb. A 10 karátnál nagyobb nemesopál ára csak dollár tízezrekkel mérhető.
A nyers drágakövet alaposan megvizsgálják, és csak a kiváló minőségű részeket használják fel. A többit vagy lepattintják, vagy egyszerűen leköszörülik az ásványról. Ezután következik a drágakő csiszolása, ekkor nyeri el az opál a végső formáját.
A legtöbb ékkőtől eltérően, a nemesopált nem lapokra, hanem ovális, domború formára csiszolják, ez lehet kör, vagy akár csepp alakú is. A végső formára csiszolás forgó korongokon történik kézi munkával. Mivel a nemesopál nem tartozik a kemény drágakövek közé, ez a munka nem igényel túlságosan nagy technikai apparátust, hiszen könnyű csiszolni. Az elkészült anyagot azután válogatják, és a további felhasználást szem előtt tartva párosítják. Az azonos minőségű, színű és nagyságú nemesopálból ékszeregyüttes készül, amely tovább növeli az egyes kövek értékét.
A különlegesen szép és nagyméretű nemesopáloknál gyakran megtartják a drágakő eredeti, olykor szabálytalan formáját, csak kissé lekerekítik, ezáltal minimálisra csökkentve a csiszolás okozta súlyveszteséget. Ilyenkor az ékszerész fantáziájára bízzák, hogy milyen formába foglalja a drágakövet.
A leeső kisebb darabokat is felhasználják. Erre különböző módszereket dolgoztak ki az idők folyamán. Az egyik ilyen eljárás a dublett kövek készítése. Azokat a nemesopállapokat melyek túlságosan vékonyak ahhoz, hogy önállóan is alkalmasak legyenek ékkő készítéséhez valamely más hordozó anyagra ragasztják, leggyakrabban csiszolt, sötét tónusú dioritlemezre. Ezen a sötét alapon még jobban érvényesül a drágakő különleges színhatása. Az egészen apró, karátnál kisebb nemesopál darabokat mozaikszerűen műgyantába foglalják, és így kerülnek felhasználásra.
A nemesopált a gyémánttal ellentétben még nem sikerült mesterségesen előállítani, így szintetikus változata egyelőre nincs.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

Forrás:
gyemantgyuru.hu
Wikipédia

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *