SumidaA GAMMA
A gyár nukleáris mérőműszereket, orvosi izotópdiagnosztikai berendezéseket és más “fajsúlyos” berendezéseket gyártott, mégis a 60-as években egy kicsi, primitív fényképezőgép, a kezdőknek szánt Pajtás tette közismertté a Gamma nevet.
Mechanikai és elektrotechnikai tömegcikkek gyártására, 1920 ban a Józsefvárosban indult a „Gamma” Műszaki Részvénytársaság. A vállalkozás alapítói Dréger Károly elektro-, László Arthur gépészmérnök valamint Braun Zsigmond rokkant százados, kereskedő volt.
Másfél év alatt tönkrement céget 1921-ben Juhász István és Juhász Zoltán gépészmérnökök átvettek a kis céget, és fokozatosan nagyvállalattá fejlesztettek.
1923-ban a vállalat új neve Gamma Finommechanikai Gépek és Készülékek Gyára Rt. lett. 1924-ben új telephelyre, a Fehérvári útra költöztetek.
1926-ban kísérleti és tudományos készülékek és berendezések előállítását, geodéziai műszerek gyártását, valamint fogaskerekek készítését kezdték meg, egy évvel később pedig belefogtak a haditechnikai műszerek gyártásába. A gyorsan fejlődő és terjeszkedő vállalat nevét 1939-ben GAMMA Finommechanikai és Optikai Művek Rt.-re változtatták, s 1940-ben a teljes magyar gyáripar exportjának mintegy 10 százalékát a cég termékei adták.
A II. Világháborúban hatalmas károk érték. Helyreállítását után már a Szovjetuniónak termelt.
1948-ban államosították a céget… Gammából 1952-ben kivált a Finommechanikai Vállalat, 1960-ban pedig az optikai profilt adták át a MOM-nak, ezután geofizikai és nukleáris műszerek gyártása volt az irányvonal.
1962-ben tovább folytatódtak az átszervezések…
Hozzácsatolták a Geofizikai Mérőműszerek Gyárát, négy évvel később pedig – immár Gamma Művekként – a Telefongyártól átvették a rezgő- és szűrőkristályok, valamint a szűrők gyártását. A többszörös profilváltás során a vállalat fejlődése ismét látványos volt, s a 70-es, 80-as években neves külföldi cégekkel kötött licencszerződéseket.
Az optika helyét a nukleáris műszergyártás foglalta el, a geofizikai és orvosdiagnosztikai műszerek mellett. A Központi Fizikai Kutatóintézettel közösen fejlesztették ki a nukleáris műszercsaládot. A vállalat neve egyidejűleg GAMMA MŰVEK-re változott.
A rendszerváltást követően a vállalat csődhelyzetbe került, 1993-ban felszámolták, a dolgozókat végkielégítéssel elbocsátották. Ugyanakkor 30 százalékos amerikai részvétellel megalapították a Gamma Műszaki Kft.-t, mely rá egy évre rt-vé alakult. A cég 1998-ban két leányvállalatot alapított, a Gamma Analcon Kft. folyamatszabályozási profillal működik, a Gamma Mechanikai Kft. pedig műszereket gyárt.
2000-es évek elejétől ismét növekedésnek indult gyár 2008-ban átköltözött az Illatos útra az 1928-ban alapított Respirátor Zrt telehelyére, amellyel stratégiai partnerségben dolgozott tovább. 2015-ben a Respirátor Zrt beolvadt a Gamma Zrt be.
Gamma jelentős találmánya volt a Barabás-féle távcső, mely tetszés szerint volt használható figyelő vagy távmérő távcsőként és a Csécs Balázs szabadalma alapján készült fénytelefon. Az optikai rendszer gyújtósíkjában elhelyezett izzólámpa a mikrofonárammal volt vezérelve. Fehér-vörös, vagy infravörös fénnyel működött. Hatótávolsága nappal 6-8, éjjel 8–10 km volt. 1928-ban forgalomba került az N-3 típusú szintező, a TT-3 teodolit, az erdészeti tájolós-tahiméter teodolit.
Fényképezéssel kapcsolatos találmányok, a Rezsny-féle sebességmérő, Juhász-féle lőelemképző és a Duflex, Kinga, Pajtás fényképezőgépek.
Írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
https://hvg.hu/magyarmarka/20050329gamma
http://www.gammatech.hu/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gamma_(gy%C3%A1r)
