AZ ÚJKORI NYÁRI OLIMPIÁK TÖRTÉNETE

AZ ÚJKORI NYÁRI OLIMPIÁK TÖRTÉNETE

Kétségtelen, hogy az ókori olimpiák története az emberi civilizáció és kultúra legértékesebb tradícióinak egyike.
19. század végén Görögországban az antik olimpiai szentély régészeti feltárása lendületet adott a játékok feltámasztásához. A Nemzetközi Olimpiai Mozgalom elindulását Pierre de Coubertin bárónak köszönhetjük.

Az olimpiai mozgalom megalapítója: Pierre de Coubertin és a NOB megalakulása…

Pierre Fredi de Coubertin (1863–1937) egy ősi francia nemesi család sarja fiatal korától többféle sportot űzött. Lovagolt, vívott és teniszezett.
A párizsi Sorbonne Egyetemen történelemtudományokat hallgatott, de pedagógiai tanulmányokat is folytatott. Ennek során találkozott az akkoriban híressé vált angol gentleman sportmozgalom tanaival. Közelebbről is meg akarta ismerni az angol egyetemek, a college sportok nevelési gyakorlatát, mely Coubertin számára különösen vonzó volt, hiszen ő is azt szerette volna, ha a hazájában az ifjúság elsajátítja ezt a szellemiséget: „izmos testben lángoló szellem”
Bízott benne, hogy az ókori olimpiai küzdelmek újbóli megrendezése népszerű lesz nemcsak a franciák, de más népek körében, és ráébreszti az embereket a sport jelentőségére.
Elképzelését 1892.ben mutatta be először a nyilvánosan. 1894. június 23-án a Sorbonne-on megrendezett sportfórumon a résztvevők egyöntetűen támogatták az elgondolását és ezzel megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Elkészült a mozgalom alapszabálya az Olimpiai Charta, amelyet folyamatosan bővítenek, változtatnak, aktualizálnak, de alapelvei ma is érvényben vannak…
Coubertin a NOB megalakulása után az első modern olimpia megrendezésén dolgozott. Gyakori utazásai során politikusokat, diplomatákat, mecénásokat és a sport különféle támogatóit, szimpatizánsait kereste fel és győzte meg az olimpiai mozgalom ügyének, de saját vagyonát is a NOB működésére fordította.

Első modern olimpia…
.
Athéni Márvány Stadionban 1896. április 6-án, Görögország nemzeti ünnepén, György király nyitotta meg az első újkori olimpiát. A tíz napos esemény jelentőségét még kevesen ismerték fel, ezért csak 14 ország 241 sportolója képviseltette magát. Az első olimpiai bajnok James Conolly (USA) hármasugró atléta volt. Magyarország számára április 11-e volt az a nevezetes nap amikor Hajós Alfréd a “magyar delfin” megszerezte a magyar sport első és második olimpiai bajnoki címét. Ekkor még ezüstből készült a győzteseknek járó érem.

A II. olimpiát 1900-ban a párizsi világkiállítás egyik eseményeként rendezték meg így az olimpia a kelleténél kevesebb figyelmet kapott. Párizsban 24 országból 997 sportoló, között már 22 nő versenyzett.

1904-ben St. Louis is világkiállítás mellett rendezte meg az olimpiát, így itt is elmaradt a kellő érdeklődés. Az angolok négy évvel később nagy hozzáértéssel rendezték meg – már 22 ország részvételével – az első, méreteiben és külsőségeiben is igazi világversenyt.

Az V. nyári olimpiai játékokat 1912- ben Stockholmban rendezték május 5. és július 22. között. A versenyeket több részletben, összesen huszonnégy versenynap alatt bonyolították le. Az olimpiák eddigi itt történetében először képviseltette magát mind az öt földrész.

A VI. olimpiát Berlin kapta de az I. Világháború miatt nem tudták megrendezni, de sorszámát megtartották.

A VII. olimpia rendezését a NOB Budapestnek (!) ítélte, azonban a világháború veszteseként el is vették tőlünk sőt, a németekkel együtt még részt sem vehettünk az Antwerpenbe áthelyezett játékokon, ahol új hagyományt teremtve itt hangzott el az első sportolói eskü, és ugyancsak először húzták fel az olimpiai zászlót, amely az öt földrész fiataljainak összefogását szimbolizálja.

VIII. olimpián, 1924-ben Párizsban már 44 ország 3000 sportolója versenyzett, köztük Magyarország is, mely végre visszatérhetett az olimpiai közösségbe.

A háborús ellentétek kiküszöbölésére az 1928-as IX. Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát a semleges Hollandia kapta. Amszterdamban 46 ország legjobbjai között már a német sportolók is versenyezhettek. Ekkor lobbant fel először az olimpiai láng. A lángot az ókori olimpiák helyszínén Olympiában gyújtják meg ezután futók viszik a fáklyát az olimpia helyszínére.

1932. évi X. nyári olimpiai játékoknak Los Angeles adott otthont, 37 nemzet 1332 sportoló részvételével.

A XI. nyári olimpiát Hitler a náci propaganda céljaira használta fel. A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó sportoló mégis egy fekete atléta, Jesse Owens lett, aki négyszer állhatott fel a dobogó legfelsőbb fokára. Csák Ibolya magasugró lett a magyar női atlétika első olimpiai bajnoka.

A II. világháború miatt elmaradt a XII. és XIII. olimpia, de sorszámukat ismét megtartották, csak 12 évvel később, 1948-ban Londonban találkozhatott újra a világ sporttársadalma.
1952-ben Helsinkibe 69 nemzet küldte el legjobbjait. Magyarország 16 arany, 10 ezüst és 35 bronzzal az éremtáblázat 3. helyén végzett USA és a Szovjetunió mögött.

1956-ban november 22. és december 8. között rendezték az az olimpiát az ausztráliai Melbourne-ben. Ez volt az első ötkarikás találkozó a déli féltekén.
A szigorú ausztrál állat-egészségügyi szabályok miatt a lovas versenyeket Stockholmban rendezték meg Június 11. és 17. között.
Melbourne-ben 67 nemzet versenyzői álltak rajthoz. Az 1956-os magyar forradalom miatt több ország (például Hollandia, Spanyolország, Svájc) hazánk melletti szolidaritásból lemondta a részvételt, de a magyar sportolók ott voltak. Egyiptom, Irak, Libanon azért bojkottált, mert Izrael elfoglalta a Szuezi-csatornát.

Róma, Budapest elől hódította el a XVII. játékok rendezésének jogát. Az olaszok nagy lendülettel, óriási befektetéssel készültek fel az 1960-es olimpiára. A játékok történetében Róma egyszer már kapott rendezési jogot, azonban az 1908-ban kitört a Vezúv és a keletkezett károk helyreállítása miatt inkább lemondták. Azt az olimpiát végül Londonban rendezték meg.

Ázsiában először rendeztek ötkarikás játékokat…
Japánok nagy vágya teljesült, amikor 1964-ben az olimpiai láng útja Tokióba vezetett. Szakai Josinori az olimpiai láng meggyújtója 1945. augusztus 6-án – az atombomba ledobásának napján született Hirosimában.

1968 XVIII. Olimpián, Mexikóváros 2240 méteres tengerszint feletti magassága jelentett nehézséget a sportolók számára, az alacsonyabb oxigén tartalmú levegő miatt
Az olimpiai játékok aranyérmeit 30 Benedek-rendi szerzetes készítette. A kolostor – amely egyben műhely is – több évszázada központja a mexikói aranyműves szakmának.

12 év múltán ismét Európában tartották a világ legnagyobb sporteseményét: München adott neki otthont, s immár 122 ország 8000 fiatalja jelent meg rajta. Hegedűs Csaba birkózó megszerezte az olimpiák történetében a 100. magyar aranyérmet. A 11. napon sötét árnyék borult a rendezvényre, szeptember 5-én hajnalban a palesztin Fekete Szeptember terrorszervezet tagjai túszul ejtettek az olimpiai faluban 11 izraeli sportolót, kettőt a helyszínen megöltek. A túszok kiszabadításáért folytatott tárgyalásokat München rendőrparancsnoka vezette, a terroristák szabad elvonulást követeltek egy repülőgéppel. A repülőtéren a német rendőrség mesterlövészei megpróbálkoztak a túszok kiszabadításával, a tűzharcban a többi túsz is életét vesztette, valamint meghalt öt terrorista és egy német rendőr is. A NOB a gyászszertartás után úgy döntött, hogy a játékokat folytatni kell. Szeptember 6-án a sportolók már újra versenyeztek.

A 1976-os montreali olimpiát sok-sok botrány előzte meg, míg végül is sor került a megnyitóra. Az olimpia költségvetése a duplájára emelkedett. Politikai okokból 22 afrikai ország bojkottálta a játékokat. Ráadásul az olimpián Kanada öt ezüst- és hat bronzérmet szerzett, aranyérmet viszont egyet sem. 1976-ig nem volt példa a nyári olimpiák történetében, hogy a rendező ország nem nyert aranyérmet.

A NOB 1974 októberében Bécsben tartott jubileumi, 75. ülésszakán Moszkvának adta a XXII. Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát. Az előkészületek rendben haladtak, már a meghívókat is szétküldték, mikor az Egyesült Államok kormánya az afganisztáni események miatt kampányt indított a moszkvai olimpia ellen. Az amerikai sportolókon kívül Norvégia és az NSZK csapata sem utazott Moszkvába.

Az 1984-es Los Angeles-i játékokon a szocialista országok (köztük Magyarország) “bosszút álltak” a moszkvai bojkott miatt: nem utaztak el a tengerentúlra. Románia azonban képviseltette magát.

A két csonka olimpia után Szöulban végre ismét találkozhatott a két politikai tábor. Ezen az olimpián tűnt fel Egerszegi Krisztina aki három olimpián 5 egyéni aranyérmet szerzett.

Négy évvel később Barcelonában került sor a játékokra. A Szovjetunió szétesése miatt az utódállamok sportolói Független Államok Közössége Egyesített Csapat néven, az olimpiai lobogó alatt versenyeztek. Jugoszlávia sportolói független résztvevőkként szerepeltek, de már önállóan Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina csapata. 1992-től a Paralimpiát szervezetileg összekapcsolták az olimpiával és azóta, annak a helyszínén, három héttel később rendezik meg.

XXVI. nyári olimpiai játékokat 1996. július 19. és augusztus 4. között rendezték Atlantában. Meglepetés volt a helyszín kijelölése, mert 1996 az újkori olimpiai játékok kezdetének 100. évfordulója volt. Athén is pályázott. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mégsem az esélyes görög fővárosnak ítélte a rendezést.
Az olimpia biztonságát a FBI felügyelte, minden sportoló és kísérő ujjlenyomatát rögzítették, mégis pokolgépes merénylet történt az Olimpiai parkban, a tetteseket nem találták meg.

XXVII. játékokat Sydneyben rendezték 200 nemzet, 10651 versenyző 34 sportágban mérettette meg magát.

A görög olimpiai bizottság mindent elkövetett, hogy a 100 éves jubileumi olimpiai tornát 1996-ban megrendezhesse. Ez nem sikerült, csak nyolc évvel később került vissza az olimpiai láng görög földre amelyet 2004 augusztus 13-án gyújtották meg. Az ókori győzteseket olajágból font koszorúval koronázták meg ezt a hagyományt elevenítették fel ezen az újkori olimpián.
Magyar küldöttség hangulatát dopping botrány árnyékolta be, kalapácsvető Annus Adriánt és a diszkoszvető Fazekas Róbertet megfosztották a bajnoki címeiktől.
A magyar sport 150. olimpiai aranyérmét a párbajtőröző Nagy Tímea szerezte meg miután megvédte négy évvel korábbi elsőségét.

XXIX. nyári olimpiai játékokat 2008. augusztus 8-ától augusztus 24-éig tartották Kína fővárosában, Pekingben. Hivatalosan ez a 29. ténylegesen (az elmaradt olimpiák miatt) csak a 26. újkori olimpia volt. Magyarország 3 arany, 5 ezüst és 2 bronzéremmel az éremtáblázaton csak 21. helyen végzett. Vízilabda csapatunk viszont harmadszor állhatott fel a dobogó tetejére.

A 2012-es játékok megrendezésével London lett az első város, amely háromszor rendezhetett újkori nyári olimpiát.

A 2016-os játékok megrendezésével Rio de Janeiro az első dél-amerikai város, amely olimpiát rendezett. A játékokon rekordszámú ország képviseltette magát, 207 nemzet jelezte a részvételét, köztük most először Dél-Szudán és Koszovó.

XXXII. olimpiára 2020-ban Tokióban került volna sor ám a világjárvány miatt egy évvel elhalasztották a megrendezését.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagjainak (16 fő) nevét az első újkori olimpia színhelyén, az athéni stadionban őrzik márványba vésve: Pierre Fredi de Coubertin, a játékok újraálmodója, Demetriosz Vikelasz, az első elnök és megint Coubertin, mint az első főtitkár, valamint a tagok: E. Callot (Franciaország), A. D. Butovszkij (Oroszország), W. M. Sloane (Egyesült Államok), V. G. Balck (Svédország), C. Herbert és Lord Ampthill (Anglia), dr. Kemény Ferenc (Magyarország), J. B. Zubiaur (Argentína), Guth-Jarkovsky (Csehország), D’Andria Caraffa és Luchessi Palli (Olaszország), Maxime de Bousies (Belgium), L. A. Cuff (Új-Zéland) és dr. Willibald Gebhardt (Németország).

A NOB tagsága 156 főből áll, ebből 29 tiszteletbeli tag. A tagok között vannak nemzetközi hírű sportolók, politikusok, arisztokraták, üzletemberek, a nemzetközi sportszövetségek vezető tisztviselői. A tagjait a közgyűlés titkos szavazáson választja meg titkosan, négy évre. Az elnököt szintén titkos szavazással választják meg 8 éves időtartamra, amely négy évre megújítható. A NOB tagjai minden évben közgyűlésen határozzák meg az olimpiai mozgalom aktuális fő irányvonalát, valamint döntenek a játékok rendezési helyszíneiről.

“Citius, Altius, Fortius – Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben”
Nemzeti olimpiai mozgalom mottója

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://moly.hu/…/poczy-klara-citius-altius-fortius…
https://regi.tankonyvtar.hu/…/0025…/ch06s04.html…
Wikipédia