SumidaRudas fürdő
A Rudas gyógyfürdő Budapesten az Erzsébet-híd budai hídfőjénél a Gellérthegy lábánál épült, nagyrészt a török hódoltság idejéből megmaradt török fürdő (ilidzse)
A fürdő elnevezése
A fürdő törökül illidzse, a tabáni szerbek és bosnyákok Rudna-ilidzsének nevezték. A rudnából ered a ruda (bánya) főnév, szó-összetételeiben pedig ásványt, ásványost jelöl. Rudna ilidzse, tehát annyit jelent, mint „ásványvízfürdő”. Vagyis a fürdő neve a délszláv-török Rudna ilidzse elnevezésből német közvetítéssel magyar nyelven Rudas fürdő lett.
Múltja
Gellért hegy lábánál az első települések kialakulásában közrejátszott a meleg vizű források közelsége, pl.: a mai Árpád-, Rákóczi-,Musztafa-, Gül Baba-, Beatrix-, Mátyás király forrás
1292-ből származó okirat említi először a Rudas gyógyfürdő forrásait az ún. alhévizi források között, gyógyforrásként, és fürdőhelyként jelezték.
A Gellért hegy környékének fejlődése IV. Béla király idejében kezdett kibontakozni a tatárjárás után. A johannita lovagok ezen a környéken építettek ispotályt, fürdővel együtt a mai Rudas fürdő helyén. 1458-tól Mátyás király uralkodásának ideje alatt több fürdő építésére került sor például a Rácz fürdőére, melyet fedett folyosó kötött össze a királyi várral
A terület a török hódoltság előtt a kalocsai érsek tulajdona volt. A mai fürdő közelében állt Szent Gellért-templom alapjait 1937-ben feltárták, és ugyanekkor egy fürdőmedence alapjait is megtalálták. Ez az ispotály a török hódításkor még állt. Ali budai pasa 1556 ben kezdte átalakíttatni, de a befejezése 1566-1572 között Szokoli Musztafa, budai pasa nevéhez köthető, amit “Zöldoszlopos” fürdőnek nevezett el.
Evila Cselebi részletesen beszámol a fürdőről úti leírásban:
„ A Zöldoszlopos hévíz leírása: (…) E nagy medence körül, a nyolc boltív alatt, nyolc darab hánefi mosómedence van. Elbűvölő, tiszta és szennytelen masszőrök is vannak ott, akik indigókék törülközőbe csavarják fehér testüket. A fülkékben a fürdőzők szolgálatára állnak, s kívánságuk szerint letisztítják őket. Ám ennek a hévíznek a vize mérsékelten meleg. (…) A öltözőterem fala kívülről négyszögletes, rajta egy zsindellyel fedett, nagyon széles hatalmas kupola van, amely alá ezer harcos is befér ”
A fürdő török kori neve a „Zöld oszlopos fürdő”, melyet a régészek szerint a ma már nem álló zöld oszlopról kaphatta (az oszlop helyét nem találták meg, de a falakba építve még ma is láthatóak zöld kövek).
A Rudas fürdő épületének magja a török fürdő nyolcszögletű medencéje és nyolc oszlopos medencetere, amelynek oszlopos kialakítása ritkaság, és kisebb változtatásokkal a mai napig a fürdő alapja. Az oszlopokra támaszkodik a felül világítókkal áttört félgömb kupola. A kupolatér négyzet alaprajzú tér, sarkain negyed gömb kupolákkal, alattuk sztalaktit boltozattal, amely a török építészetre jellemző lépcsőzetes kialakítással készült.
A medencetér falában a török fürdőkre jellemző, a falak mentén körbefutó padka nyomára is rábukkantak a régészek, melynek magasságát a lepusztult török vakolat magassága mutatta meg. A tény, hogy a körben előkerült a padka nyomvonala, bizonyítja, hogy a török korban csak a mai nagy medence létezett.
A lebontott csempeburkolat alatt több helyen is megmaradt az eredeti török vakolat, amely rózsaszínű.
A padlószint alatti feltárások révén a több helyen középkori épületmaradványokra (kőfalak) bukkantak, de megtalálták a medence csorgójához vezető török kerámia vízvezetéket és a medencéből vizet elvezető kőcsatornát is. Előkerült több mint 300 db facölöp is, melyek arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a nyolcszögletű medence megépítésekor a laza talajt ezekkel erősítették meg (hasonló cölöpöket a Duna felé eső falak alapozásánál is használtak a törökök, így stabilizálták az épületet a vizenyős talajon.
A török uralom megszűnését követően a fürdő a Császári és Királyi Kincstár birtokába került, majd 1703-ban I. Lipót császár és király adományozó levél kíséretében Buda városának ajándékozta. A Rudas gyógyfürdő így nemcsak a főváros, hanem az ország egyik legrégebbi, ma is működő közintézménye.
A XIX. század elején már a Rudas a társasági élet központja volt.
Offner Ferenc polgármester megbízásából Dankó József tervei alapján 1831-ben elküszültek a fürdő bővítésével. Buda városa a régi török fürdőhöz kád- és kőfürdőt építtetett, valamint egy 15 szobából álló „vendég-szállást” is létesített, mai szóhasználattal élve szállodát, ahol egy hatalmas ebédlőterem, és az „urak” részére biliárdterem is létesült. Ez a klasszicista épületegyüttes rész sajnálatosan, a főváros ostroma során, 1944-ben elpusztult.
1933-ban a Rudast gyógyfürdővé nyilvánították.
1936 szeptemberében a nők számára megszűnt a gőzfürdő, ugyanis a női napokon (heti három délután) alig 20-30 vendég volt, míg férfinapokon több mint 120. Az úszócsarnokot 1930-ig a férfiak és nők csak felváltva vehették igénybe. A főváros közgyűlésének 1936. június 26-ai határozata alapján a fürdő homlokzatának teljes felújítása kezdődhetett meg, valamint a kádfürdő kabinok számát 10 helyiséggel növelték. A munkálatok különböző ütemben, de összességében 1937 őszén fejeződtek be.
A Rudas épülete a második világháborúban súlyosan megsérült. 1951–52-ben Tőkés György tervei alapján a fürdőt újjáépítették, 1954-től 28 ágyas kórházi osztályt is létrehoztak. Ivócsarnokát 1965-ben adták át. Az uszodarészt 1986-ban Tóth Tamás tervei alapján állították helyre. 2012-ben a fogadócsarnokot és az épület homlokzatát állították helyre.
A török hagyomány folytatódik a kötényes fürdőzéssel.
A felújítások óta már a hölgyek is igénybe vehetik a gőzosztály szolgáltatásait keddenként (csak női nap), illetve a hétvégeken (társas fürdőzés fürdőruhában) hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken kizárólag férfiak látogathatják a fürdőt.
A Rudas fürdő török kori része ma már csak gőzfürdőként működik, de felépítése óta gyakorlatilag folyamatosan használják, bővítik, átalakítják, de jellegzetessége és értéke változatlan.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:www.rudasfurdo.hu/
Rudas fürdő:Műemlékek Info
Építészfórum: Rudas fürdő déli szárny átépítése
képek: *Wikipédia
