SumidaMagyar tűzoltóság története
Kitekintő
Talán túlzás lenne azt állítani, hogy az ősember is foglalkozott már tűzvédelemmel, de a régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy eleink igen gyakran óvatosak voltak a tűzhelyek létesítésénél, például kősorral, netán agyaggúlákkal kerítették körbe, vagy gödröt ástak a tűznek. Az ókor legcivilizáltabb államaiban tűzvészkor már volt mit veszíteni, nem véletlen, hogy a tűz elleni fellépés első adatai is innen származnak: Egyiptomban például mintegy négyezer évvel ezelőtt már előírták az oltóvödrök készenlétben tartását. Hammurabi törvénykönyvének egyik pontja pedig szigorúan büntette, ha tűzvészkor a segíteni érkezett szomszédok elloptak valamit a károsult házából.
Az ókori Rómában Augustus császár i.e.21-ben az állam rabszolgái közül 600-at kiválasztott akiknek a kötelességük volt a tűzoltás, így létrejött Európa első, igaz, kényszerű hivatásos tűzoltósága.
Az első magyarországi önkéntes tűzoltóság a debreceni kollégiumban alakult: az éjjeli tűzőrök, vagy vigilek három órás váltásban őrizték a kollégium álmát. Az első időkben csak a kollégium belső udvarán őrködtek, és csak később, az 1600-as évek vége felé kezdtek részt venni a városban támadt tüzek oltásában is.
Magyarországon a XVIII. század derekán egyáltalán nem volt kielégítő a tűzrendészet szervezete és technikai felkészültsége. II. József 1788-ban ezért olyan országos tűzoltalmi intézkedést adott ki, amely négy csoportba osztotta a feladatokat: az első részt ma megelőző tűzvédelemnek nevezzük, a második csoport a tűzjelzés, riasztás intézkedéseit tartalmazta, a harmadik rész az oltáshoz adott utasításokat, a negyedik rész pedig a mai megelőző tűzrendészetnek felelt meg.
Egészen a XIX. század közepéig a tűzoltást az arra kötelezett céhek tagjai, majd mellettük az önkéntes egyesületekbe tömörült emberek végezték. A jelentős technikai fejlődéshez, a hatékonyabb, bonyolultabb, drágább tűzoltógépek tartásához és kezeléséhez azonban főfoglalkozású, hivatásos alakulatokra volt szükség. E törekvés hazai felkarolója az önkéntes tűzoltó egyletek létrejöttét is szorgalmazó Széchenyi Ödön volt.
Ödön, Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” kisebbik fiaként Pozsonyban született, 1839-ben. A kalandokat kereső, nyughatatlan fiatalember nagy utazásokat tett, hogy tapasztalatokat szerezzen és azokat itthon hasznosítsa. Angliából hozta a példa a tűzoltóság megszervezéséhez.
1862-ben a „dacos különc ifjú” – ahogy egyik rokona jellemezte – megbízást kap, hogy utazzon Londonba a világkiállításra. Itt keresi fel a híres tűzoltó gárdát a „Fire Brigade”-ot, hogy megtapasztalja a tűzoltás rejtelmeit. Ennek egy korábbi tűzeset az oka, ami Nagycenken történt, ahol Zichy gróffal együtt vettek részt a mentésben. Akkor született benne a vágy, hogy megszervezze a tűzoltó egyleteket Magyarországon. A londoni tűzoltó parancsnok Shaw Eyre Massey, később így emlékszik erre az időszakra egy levélben:
„Sok idegen jött hozzám az elmúlt tíz évben, hogy tűzoltói gyakorlatra tegyen szert, és azt elsajátítsa, de egyik sem vette magának a fáradtságot, hogy azt olyan gyakorlatiasan és behatóan tanulmányozza, mint Ön.”
Ez azt jelentette, hogy gróf Széchenyi Ödön vette a fáradtságot és tömlőt cipelt, pucolt, vagy éppen halzsírral kente be azt, amikor az volt a feladat. Nagy megbecsülés és tisztelet övezte elszántsága és komoly lelkesedése miatt. Bizony jellemző rá ez a küzdelem a munka és kitartás.
Gróf Széchenyi Ödön felismerte a tűzvédelem honi megszervezésének szükségességét és 1862-ben megkezdte a szervezést. Széchenyi kezdetben az önkéntes tűzoltóság meghonosítása mellett foglalt állást és minden erejével az önkéntes tűzoltótestület megszervezésén fáradozott, ugyanakkor elfogadta, hogy a tűzoltó szertárnok és gépész kapjon fizetést. Mivel a nappali szolgálat ellátása nem volt biztosítva, a gróf belátta, hogy az önkéntes tűzoltóegylet egyedül nem lesz képes megfelelő és kifogástalan módon ellátni a tűzoltói szolgálatot, már 1869-ben javasolta a hivatásos városi tűzoltóság felállítását. A tanács megértéssel fogadta az előterjesztését, pártolóan vitte a közgyűlés elé és a annak hozzájárulásával megkezdhette a szervezést. 1870-ben – néhány nap eltéréssel – megalakult a budapesti önkéntes tűzoltótestület és a fővárosi hivatásos tűzoltóság. Időközben a soproni tűzoltók mozgalma, amit az országos tűzoltó szövetség létrehozására irányult Pestet is elérte. A mozgalmat gróf Széchenyi Ödön is felkarolta. Tevékenységének köszönhetően 1870 február 1-jén Pesten 12 fővel megkezdte működését a hivatásos tűzoltóság. Létszámuk az év végéig megháromszorozódott.
A soproniak beleegyezésével 1870. december 5-re Pestre hívták össze a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség alakuló közgyűlését.
Széchenyi munkájára külföldön is felfigyeltek, és a török szultán meghívta őt a konstantinápolyi tűzoltóság megszervezésére.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás: Dr. Roncsik Jenő: Gróf Széchenyi Ödön
A katasztrófavédelem hivatalos honlapja
A Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetségének honlapja
