Sumida„Játszani is engedd”…..lemezjátékokkal..
Az egykori szocialista országokban a mechanikai játékgyártás alatt az önálló mozgásra képes játékok előállítását értjük.
A kezdeti fajátékok a második világháború utáni szerény viszonyokat példázzák, amikor bútoripari melléktermékekből, selejtekből, levágott fadarabokból készítettek játékokat a kisiparosok, illetve 1948-tól az ipari szövetkezetek. Ezek mind könnyen szerelhető játékok voltak, olyan tucatáruk, amelyeket manufakturális körülmények között készítettek. A játékgyártás 1953-ban vett fordulatot, ekkortól már ipari méretekben állítottak elő Magyarországon játékokat.
1952-ben állították fel a játékfelülvizsgáló bizottságot (Miért pont a játékgyártás területe maradt volna ki?), amelyben a minisztériumok által delegált szakemberek mellett az iparosok érdekképviselete is helyet kapott.
1953-ban minisztertanácsi határozattal létrehozták a Játéktervező Intézetet. A központi intézkedéssel arra kötelezték a játékgyártással, illetve -tervezéssel foglalkozó cégeket, hogy ott, egy központi irodában terveztessék meg a játékokat.
Az abszurd intézkedésnek volt némi előnye, ugyanis sok képzőművészt vontak be a munkába – például Tahi Tóth Nándort (Tahi Tóth László Jászai Mari-díjas magyar színművész édesapját), aki társasjátékokat illetve – ugyan ez a hiányos levéltári források miatt egyelőre nem bizonyított – egyéb játékokat is tervezett.
Egy évvel később közel 30 százalékkal több játékot vásároltak a szülők gyermekeiknek, a választék pedig 120 fajta játékkal bővült. Ráadásul sikerült azt is elérni, hogy 14 százalékkal csökkenjen a játékok ára.
A problémát az jelentette, hogy soha nem tudtak elegendő mennyiséget gyártani a kurrens cikkekből, könnyen előfordult, hogy például a hetvenes években Szombathelyről egy apuka azért vonatozott fel és állt be a Deák téri hobbibolt előtt kígyózó sorba, hogy a karácsonyra érkezett kétszáz NOHAB mozdonyból egyet hazavigyen gyermekének.
A magyarországi lemezjáték-gyártás nagy korszakát a nemzetközi gyakorlattól eltérően 1953-tól számítjuk, amikor a Kohó és Gépipari Minisztérium úgy döntött, hogy a Lemezárugyár legyen játékgyártásunk központja.
A gyár 1948-as államosítása, majd a győri székhelyű Fémdoboz és Tubus Művek a Lemezárugyárhoz való csatolása koncentrált és óriási gyártóbázist jelentett. Német és cseh minták alapján kezdték nagyszámban előállítani a kissé már bonyolultabb szerkezetű rugós teherautókat és a lemez repülőgépeket.
Hamarosan elkészült az első lendkerekes játék, majd 1954-ben az első elektromos fémházas diavetítő, melynek sikeréhez a magyar Diafilm Gyártó Vállalat egyre bővülő kínálata is hozzájárult. További lendkerekes autó típusok jelentek meg: mentőautó, nyitott és zárt teherautó, tűzoltóautó, majd a darus autó, valamint a három karosszériás, szétszedhető és összerakható modell autó.
Újszerű rugós játék volt a hegyi vasút. Próbálkoztak plüssel borított, rugós, lépegető mackóval és elefánttal.
1957-58-ban átmeneti visszaesést okozott, hogy megszüntették az úgynevezett “bazár játékok” gyártását (babakocsi, babaágy, versenyautó, autóbusz). Viszont erős technológiai és termékfejlesztést végeztek, melyek időrendben és csak nagy ugrásokban a következők:
– 1958-59-ben: Roli Zoli, lendkerekes helikopter, lendület motoros, rugós csibe (csipegető csibe), törpeautó.
– 1960-ban: kutyaház persely.
– 1961-62-ben: távvezérlésű elektromos autó, favágó persely,
– 1963-64-ben: (Ekkor már 72 féle játékot gyártottak.) Fiat, Mercedes, Volkswagen, Citroen, Trabant lendkerekes autók, rakodó vonat, visító malac, lendkerekes egér, szélmalompersely, turmix, kávédaráló, elektromos meghajtású holdautó.
– 1965-ben: lendkerekes BMW, Opel, Ford, dodgem, TU104-es repülőgép, kosárlabda, korcsolyázó eszkimók, holdrakéta.
– 1966-ban: elektromos csengősmozdony, rakétapisztoly, és metalofon (xilofon).
– 1967-1968-ban: űrautó,.
Ezek a játékok szinte minden magyar családban megtalálhatóak voltak, hamar a gyerekek kedvenceivé váltak és több generáció fiatalságához hozzá tartoznak. A mai napig is legnépszerűbbek a következő lemezből készült termékek: a Kutyaház persely, a Csipegető csibe, a Törpeautó, a Holdrakéta, a Helikopter, a Lendület motoros, a Roli Zoli, a Közlekedési játék….
A Győri Lemezárugyár elődjét 1924. december 30-án a Magyar Fémdobozművek gyáraként tartották nyilván, tulajdonosa László Zoltán volt. A termékekre az ő monogramja került, amelynek német kiejtése után (EL-ZETT) nevezték el később az üzemet. A 30-as években fő profilja a sima és litografált dobozok, bádogkannák, plakátok, gyógyszeres dobozok gyártása lett. A háború előtti években 160 géppel és 170 munkással dolgoztak, hetenként több százezer dobozt gyártottak és szállítottak külföldre.
A gyártmányok legjobb felvevőpiaca India és a közel-kelet volt. Az ostrom alatt az épületet több aknatalálat is érte. A németek aztán raktárnak használták, majd elvonulásuk után újra megindították a termelést 13 fővel. Mindez nagy nehézségekbe ütközött, mert a nyilasok elvitték a legértékesebb gépeket, anyagokat. A gazdátlan dolgozók később három igazgatót is kaptak egyszerre, de nyersanyagot, szenet, munkaruhát nem.
1947-ben az egyik lakatosmester játékautók tervezésébe kezdett, céljuk az volt, hogy karácsonyra több ezer kisautót gyártsanak. Mivel a hagyományos bádogtermékek iránt megcsappant a kereslet, ezért fokozottabban tértek át a játékáruk (autók, krokodilok, babakocsik) készítésére.
1954-től a gyár az ELZETT család tagja lett. Az 50-es években lassan induló piacok után 1957-ben a Lemezárugyár külföldre, elsősorban nyugatra exportált gyermekjátékokat. 1958-ban 220 ezer db. furulyát, 48 ezer db. úttörőperselyt, 320 ezer db. bazárautót, négy vagon játékdobozt készítettek exportra.
Termelése tovább növekedett, 1963-ban már 40 millió forint értékű árut gyártottak. A termékek nagy részét a játékok tették ki: babakocsik, motorkerékpárok, autók, tűzhelyek. Üzembe helyeztek egy háromrekeszes gázkemencét, amellyel tovább lehetett javítani a játékok minőségén.
Az 1960-as évek végén már új terméküket, a holdrakétát gyártották, ezt szalagon szerelték össze. A vízszintes pozícióban gördülő jármű, ha akadálynak ütközött, megállt, majd függőleges helyzetbe küzdötte magát egy emelőszerkezet segítségével. Ezután kinyílt az űrkabin ajtaja, és látható lett a Szovjetunió hős kozmonautájának bádoglemezre festett, kicsinyített mása.
1971-ben ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját a Lemezárugyár, amely ekkortól üzemegységi rangra emelkedett, az ELZETT FLIM Fémlemezárugyár győri üzemegysége lett.
1980-ban a győri Fémlemezárugyár felkerült a fejlesztendő játékgyárak listájára, a megújulás útjára lépett. A korszerűsítésnek és több vállalkozó kedvű dolgozónak köszönhetően egyre több szép, ötletes játék került ki a gyárból. Az új termékek közül nagy siker lett az a kamion-család, amelyet a Rába-kamionok mérethűen kicsinyített változataként gyártottak.
A meglévő játékok közül is többet továbbfejlesztettek, például a már megunt lendkerekes mentőautóból egy teljesen új termékcsaládot varázsoltak. Ekkor kezdték el gyártani a Ford Lotus versenyautókat is. Saját fejlesztésként adták ki a Piramis nevű logikai játékot, amely újrahasznosításnak is betudható volt, mert a régebben gyártott ceruzaautók alkatrészeiből állították össze. Az 1984-es karácsonyi szezonra készült el több éves fejlesztő munka eredményeként a Rába-Steiger traktor elektromos meghajtású modellje és a „Go-Start” autócsalád is. Mindkét termék gyorsan sikeres lett, ám az áruk szinte épp csak fedezte az előállítási költségeiket, nyereséget nem termeltek.
Szélesítették a kínálatot az export irányába is, volt olyan játék, amely soha nem került Magyarországon forgalomba, mint például a Volkswagen kisbusz.
Létezett a gyáron belül egy üzlet a dolgozók számára, ahol a forgalomba nem került játékokat is megvásárolhatták. A nyereség elmaradása azonban a játékgyártás végét is jelentette a győri gyár számára a 80-as évek végére, a feleslegessé vált játékok egy részét a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely kapta.
Ugyan a játékok a divathoz hasonlóan évről évre változtak, voltak olyan darabok, amelyek a korszak alatt hatalmas népszerűségnek örvendtek, s akár 40 éven keresztül folyamatosan gyártották. Ilyen volt például a törpeautó, amelyet körülbelül 1953-tól 94-ig gyártottak változatlan formában Győrött – igaz, ez nem magyar találmány volt, hanem egy amerikai játék másolata. Mire azonban kialakult volna a hazai stílusjegyeket felvonultató játékipar, beköszöntött a rendszerváltás, ami néhány év leforgása alatt elsöpörte a játékgyártó cégeket.
írta és szerkesztette: Pester Béla
forrás: – Lemezárugyár története
– Múlt-kor történelmi magazin
– Győr
– Győri szalon
