SumidaGércei alginit
Mi is az az alginit?
Az alginit fosszilis (megkövesedett) alga és elmállott tufából álló kőzet, amely 4-5 millió évvel ezelőtt keletkezett.
Felfedezésének színhelye a Kárpát-medence, ezen belül Magyarország, ahol kitermelése jelenleg is folyik.
Magas humusz, mész, agyag, nitrogén, kálium, magnézium és más makro-, mikroelemeket (mintegy 62 féle) tartalmazó ásványi anyag.
Olyan biomassza, amely a talajra, a növényekre, emberre és állatra is pozitív élettani hatással bír. Talajjavító hatását teljes körű kísérletsorozattal igazolták. A homokos, laza talajok szerkezetét kedvezően megváltoztatja, jó hatással van a talaj vízmegtartó képességére, megakadályozza a növények számára szükséges, fontos tápanyagok kimosódását, így segíti elő azok folyamatos tápanyagellátását. Megfelelő mennyiségben és arányban felhasználva jelentősen növeli a termés mennyiségét és minőségét.
A Gércei alginit vagyon átlagosan 40-80 méteres vastagságú réteg formájában közvetlenül a felszín alatt helyezkedik el. Ennek az alginit rétegnek a geológiai kutatások által behatárolt egybefüggő területe mintegy 187,5 hektárnyi.
A föld összes alginit vagyona mintegy 150 millió tonna,mely a mai ismereteink szerint több mint 80%-ban Gércén található.
Az alginit mesterségesen nem előállítható. Akár növényeknél, állatoknál vagy embernél alkalmazzuk, külsőleg vagy belsőleg, minden esetben erősíti és védelmezi az élőlényeket.
Nem ismerünk a földön még egy ehhez fogható anyagot, amely ennyire komplex módon és az élő szervezetekhez tökéletesen alkalmazkodva fejtené ki kedvező hatásait.
Alginit keletkezése
4-5 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencében, ahol még a Pannon tórendszer létezett, heves vulkanikus jelenségek játszódtak le. Ekkor keletkeztek azok a gyűrű alakú kráterek, a tufagyűrűk, amelyek olyan fontosak voltak az alginit képződése szempontjából:
A kirobbant vulkáni kráter vízzel töltődött fel, mely az vulkáni utóműködés következtében 12-14 C°-os,- a medence zártsága miatt 3%-os, alacsony sótartalmú vízzel töltődött fel. A zárt krátergyűrűben az algák egy ritkán előforduló fajtája (Botryococcus braunii) szaporodott el, majd egyéb lebegő anyagokkal együtt leülepedett a zárt medence aljára. A leülepedett és megkövesült alga-biomasszából alakult ki az a kőzet, aminek a neve ma alginit.
Eddigi ismeretek szerint, az előzőekben felsorolt események egyedülálló, együttes bekövetkezésének, majd ebből fakadóan a Botryococcus braunni alga elszaporodásának köszönhető az alginit telepek kialakulása. Föld más pontján ilyen minőségben nem találhatunk ehhez hasonló lelőhelyeket.
Ezért kell a világnak megismernie és egészsége érdekében felhasználnia a Földnek e rendkívüli ajándékát, az ALGINITET.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás: Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár
